Majdnem hat hónappal a Mindenki a sajátján (Svoj na svome) elnevezésű, az engedély nélkül épült ingatlanok ingatlannyilvántartási bejegyzését és legalizációját célzó akció jelentkezési időszakának lezárultát követően a kérelmek mindössze mintegy 10 százalékát bírálták el. Ha a jelenlegi dinamika folytatódik, az eljárás 2030 közepe előtt nem fejeződik be – nyilatkozta a FoNetnek Đorđe Vukotić ügyvéd.
Az Építési, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium hivatalos adataira hivatkozva Vukotić elmondta, hogy az akció keretében mintegy 2,5 millió kérelmet nyújtottak be, miközben alig kevesebb mint 250 000 igazolást adtak ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ez azt jelenti, hogy csaknem hat hónap alatt a kérelmek mintegy 10 százalékát dolgozták fel. Ugyanakkor a Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) ezen igazolások mintegy 10 százalékát visszaküldte hiánypótlásra a feltárt hiányosságok miatt” – fejtette ki Vukotić. Becslése szerint a kérelmeket 2030 közepéig lehetne elbírálni, ha a jelenlegi tempó megmaradna, ám úgy véli, ezt a dinamikát nem lehet majd fenntartani, mivel eddig a legegyszerűbb ügyeket dolgozták fel.
„Eddig azokat az eseteket bírálták el, amelyekhez csak kevés dokumentum párosult. A benyújtott dokumentumokkal kísért, összetettebb ügyek hiánypótlást és lényegesen több időt igényelnek majd a feldolgozáshoz, így arra számítok, hogy az eljárás lelassul, nem pedig felgyorsul” – mondta az ügyvéd.
Vukotić úgy véli, ha az alkalmazottak száma változatlan marad, az év végétől havonta mintegy 10 000 és 20 000 közötti ügyet tudnak majd elbírálni.
„Ilyen tempóban ez a munka gyakorlatilag soha nem fog befejeződni” – értékelte.
A probléma fő okaként a rosszul átgondolt bejelentési rendszert jelölte meg, megjegyezve, hogy az eljárást sokkal hatékonyabban is meg lehetett volna szervezni.
„Az elektronikus közigazgatásban évek óta használt, minősített elektronikus aláíráson és elektronikus dokumentumokon alapuló rendszer helyett egy leegyszerűsített modellt hoztak létre, megfelelő azonosítás és világosan meghatározott dokumentáció nélkül” – mondta Vukotić.
Hozzátette, hogy emiatt a polgárok gyakran nyújtottak be többszörös kérelmeket vagy nem megfelelő dokumentációt, miközben a kérelmek benyújtásánál segédkező tisztviselők nem rendelkeztek elegendő szaktudással ahhoz, hogy megfelelően útba igazítsák őket.
Vukotić rámutatott az eljárás átláthatatlanságára is.
„A polgárok nem tudhatják meg, milyen fázisban van az ügyük, amíg a Területrendezési és Urbanisztikai Ügynökség ki nem adja az igazolást. Nincs lehetőség az eljárás menetének nyomon követésére, és az sem ismert, milyen sorrendben bírálják el az ügyeket” – mondta.
Véleménye szerint egy ilyen rendszer teret enged a visszaéléseknek, és jogbizonytalanságot teremt a kérelmezők számára.
„Az Ügynökség abszolút semmilyen tájékoztatást nem ad az ügyekről, sem arról, hogyan veszik őket munkába, milyen sorrendben, vagy hogy először a hétvégi házakkal vagy az épületekkel foglalkoznak-e” – mutatott rá Vukotić.
Értékelése szerint az év végéig legfeljebb azokat az egyszerűbb ügyeket tudják majd elbírálni, amelyek egyéni ingatlanokra és a kérelmezők nevén szereplő parcellákra vonatkoznak, míg a bonyolultabb esetekre lényegesen többet kell majd várni.
