Egy friss kutatás szerint az elmúlt évtizedben Magyarországon emberek tízezrei kerülhették el a tüdőrákot és más betegségeket annak köszönhetően, hogy betiltották a dohányzást az éttermekben, bárokban és kávézókban.
Nikola Piljić, a Szerbiai Nemdohányzók Nemzeti Kezdeményezésének képviselője az Euronews Szerbiának nyilatkozva elmondta, hogy Magyarország jó példája annak, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések viszonylag rövid idő alatt is kézzelfogható eredményeket hozhatnak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emlékeztetett arra, hogy Szerbia aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, és már 2005-ben kötelezettséget vállalt azoknak az intézkedéseknek a bevezetésére, amelyeket Magyarország már alkalmazott.
„Azonban még azokat az intézkedéseket sem hajtják végre a gyakorlatban, amelyeket jogszabályi szinten már bevezettek” – mondta.
A kutatók nagy mennyiségű adatot elemeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon a középkorúak körében 2011 és 2023 között felére csökkent a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések száma.
Bogos Krisztina, az Országos Pulmonológiai Intézet főigazgatója az Euronewsnak elmondta, hogy egyes korcsoportokban a hatás még ennél is jelentősebb volt, mivel a passzív dohányzás szinte teljes megszüntetése számottevő egészségügyi előnyökkel járt.
„Megállapítottuk, hogy az 50 és 59 év közötti korosztály halálozási aránya 2011 és 2023 között 60 százalékkal csökkent. Biztató, hogy az új megbetegedések száma is visszaesett. Ez nemcsak a tüdőrákra vonatkozik, hanem a fej- és nyaki daganatokra, valamint a gége- és nyelőcsőrákra is, amelyek szoros összefüggésben állnak a dohányzással” – mondta.
Piljić szerint a világban számos jó példa létezik, és Ausztráliában is sikeresen alkalmazzák a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseket.
„Rendelkezésünkre áll egy dokumentum, amely egyértelműen meghatározza, milyen intézkedéseket kell bevezetni. Elég elfogadni a törvényt és alkalmazni ezeket az intézkedéseket, az eredmények pedig nem maradnak el. Már a jelenlegi törvény következetes betartásával is kézzelfogható előrelépést lehetne elérni” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a Szerbiai Nemdohányzók Nemzeti Kezdeményezése 2022 decemberében alakult meg, és szakmai szervezetként elsősorban orvosokat, de jogászokat, közgazdászokat és más szakembereket is tömörít azzal a céllal, hogy előmozdítsa a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseket Szerbiában.
Kiemelte, hogy az országban minden előírt intézkedést a gyakorlatban is alkalmazni kell.
„A jelenlegi helyzet az, hogy a 2010-ben elfogadott törvény ugyan korlátozta a dohánytermékek használatát a munkahelyeken – elsősorban az egészségügyi és oktatási intézményekben –, a gyakorlatban azonban ezt a jogszabályt nap mint nap megsértik” – mondta.
Szavai szerint az elmúlt években érezhetően visszaesett a dohányzás megelőzését célzó lakossági kampányok száma.
„Közben új dohány- és nikotintartalmú termékek is megjelentek, amelyek szintén károsak az egészségre. Éppen ezért nagy szükség van ezekre a kampányokra. Együttműködést alakítottunk ki többek között az egészségügyi minisztériummal, az Egészségügyi Világszervezet szerbiai irodájával és az Európai Unió szerbiai küldöttségével is. Bízom benne, hogy hamarosan jelentős, kifejezetten a dohányzás megelőzését célzó kampányok indulnak” – mondta az Euronews Szerbia kérdésére.
A lakosság dohányfüstnek való kitettségét szabályozó törvény értelmében a vendéglátóhelyek üzemeltetői maguk dönthetnek arról, hogy vendéglátóhelyük dohányzó vagy nemdohányzó lesz-e, az alapterület függvényében.
„Belgrádban és Újvidéken is vannak jó példák. Számos vendéglátóhely önként korlátozza minden dohány-, nikotin- és hasonló termék használatát, és ez gazdasági szempontból is kedvezőnek bizonyult. Nem veszítették el a dohányzó vendégeket, ugyanakkor megnyerték a nemdohányzókat, akik közül sokan – különösen télen – éppen a cigarettafüst miatt kerülik a zárt vendéglátóhelyeket. Az a gazdasági érv tehát, amelyet rendre felhoznak a dohányzási tilalom ellen, nem állja meg a helyét. Ezt Magyarország és számos más ország tapasztalata is bizonyítja” – mondta.
Piljić hangsúlyozta, hogy a dohányfüst a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
„A passzív dohányosokat lényegében ugyanazok a kockázatok fenyegetik, mint az aktív dohányosokat. Ezért elengedhetetlen a dohányzás visszaszorítását célzó valamennyi intézkedés bevezetése, hogy megvédjük a nemdohányzókat és a dohányzókat egyaránt.”
Hozzátette, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések nem a dohányzók és a nemdohányzók szembeállítását szolgálják, hanem a közegészség javítását, valamint mindenki egészségének védelmét.
