Lakás, ház, föld vagy más vagyon öröklése gyakran felveti azt a kérdést, amelyet sok polgár csak az öröklési eljárásról szóló határozat kézhezvétele után tesz fel: kell-e adót fizetni az örökölt vagyon után?
A válasz nem minden esetben ugyanaz. Minden attól függ, hogy ki örökli a vagyont, illetve milyen rokoni kapcsolatban állt az elhunyttal. Emiatt egyes örökösök egyetlen dinárt sem fizetnek, míg másoknak adófizetési kötelezettségük keletkezik az állammal szemben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Kik mentesülnek az öröklési adó alól?
A Szerbiában hatályos előírások szerint az öröklési adó megfizetése alól a legközelebbi családtagok mentesülnek.
Ez azt jelenti, hogy nem fizetnek adót:
- az elhunyt házastársa,
- gyermekei és örökbefogadott gyermekei,
- unokái és további leszármazottai,
- a szülők, amennyiben megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek.
Ezeknek az örökösöknek egy lakás, ház, gépkocsi, földterület vagy más vagyon öröklése nem jár adófizetési kötelezettséggel.
Kiknek kell mégis adót fizetniük?
A többi örökös esetében már más szabályok érvényesek.
Ha a vagyont testvérek, azok gyermekei vagy más rokonok öröklik, a legtöbb esetben adófizetési kötelezettség keletkezik.
Az adó mértéke az öröklési rendtől függ:
- a második öröklési rendbe tartozó örökösök 1,5 százalékos adót fizetnek;
- a harmadik és minden további öröklési rendbe tartozó örökösök, valamint az örökhagyóval rokoni kapcsolatban nem álló személyek 2,5 százalékos adót fizetnek.
Az adót az örökölt vagyon piaci értéke alapján számítják ki, nem pedig az az összeg alapján, amelyet az örökösök saját maguk állapítottak meg.
Fontos kivételek is vannak
Bár a testvérek általában kötelesek öröklési adót fizetni, a törvény bizonyos kivételeket is ismer.
Például egyes esetekben a második öröklési rendbe tartozó örökös mentesülhet az adófizetés alól, ha az örökhagyó halála előtt legalább egy évig vele közös háztartásban élt, és a törvényben előírt egyéb feltételeknek is megfelel.
Ezért minden egyes öröklési ügyet külön kell vizsgálni, és nem lehet minden esetre ugyanazt a választ adni.
Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség?
Fontos tudni, hogy az adót nem közvetlenül az örökhagyó halála után kell megfizetni.
A kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor az öröklésről szóló határozat jogerőre emelkedik. Ezt követően az illetékes hatóság megállapítja, hogy fennáll-e adófizetési kötelezettség, mekkora az összeg, majd az örökös kézhez kapja az adóhatározatot.
Mi alapján számítják ki az adót?
Az adó alapja nem tetszőlegesen meghatározott érték.
Az adóhatóság az örökölt vagyon piaci értékét állapítja meg, amelynél – ha a törvényi feltételek fennállnak – figyelembe vehet bizonyos, a hagyatékot terhelő tartozásokat és kötelezettségeket is.
A legfontosabb szabály, amit a polgároknak tudniuk kell
Azoknak a polgároknak a többsége, akik szüleiktől, gyermekeiktől vagy házastársuktól örökölnek vagyont, nem kötelesek öröklési adót fizetni.
Ugyanakkor ha távolabbi rokonok vagy az örökhagyóval rokoni kapcsolatban nem álló személyek örökölnek, az adót általában meg kell fizetni, amelynek összege a rokonsági foktól és az örökölt vagyon piaci értékétől függ.
Illusztráció (Pixabay)
