Slaviša Lakićević, a közlekedési rendőrség vezetője szerint a kamerák és a radarok régóta fontos eszközei a közlekedés ellenőrzésének, a jövőben pedig drónokat is bevethetnek.
„Ez egy olyan lehetőség, amelyet várhatóan tesztelni és kipróbálni fogunk. A legtöbb drón képes fényképeket és felvételeket készíteni a veszélyes közlekedési szabálysértésekről, például a záróvonalon történő előzésről, a gyalogátkelőhelyen kívüli úttesten való átkelésről vagy a piros jelzésen való áthaladásról” – mondta a Politika című lapnak adott interjújában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hozzátette, hogy egyes országokban a helyszínelést is drónok segítségével végzik, ami jelentősen lerövidíti a baleseti helyszínelés idejét.
„Úgy gondolom, hogy egy éven belül nálunk is megjelenhetnek a drónok a közlekedés ellenőrzésében. Ez nemcsak rajtunk múlik, hanem a beszerzésektől és más tényezőktől is függ, de reméljük, hogy egy éven belül a modern technológia új eszközeként használhatjuk őket” – mondta Lakićević.
A rendőrségi vezető rámutatott, hogy a gyalogosok továbbra is a legveszélyeztetettebb közlekedők közé tartoznak Szerbiában: minden negyedik közlekedési haláleset gyalogost érint.
Szerinte a gyalogosok maguk is gyakran hozzájárulnak a balesetek kialakulásához. A felmérések szerint minden harmadik gyalogos kijelölt átkelőhelyen kívül kel át az úttesten, míg minden ötödik a piros jelzés ellenére indul el.
„Sajnos a gyalogos áldozatok negyede éppen zebrán, buszmegállóban vagy más olyan helyen veszíti életét, ahol elvileg a legnagyobb biztonságban kellene lennie” – hangsúlyozta.
A Belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta 188-an haltak meg közlekedési balesetben, több mint 8300-an pedig megsérültek. Ez 39-cel kevesebb halálos áldozatot és mintegy 500-zal kevesebb sérültet jelent az előző év azonos időszakához képest.
Lakićević kiemelte, hogy az év első felében 73 olyan nap volt, amikor egyetlen halálos közlekedési baleset sem történt, ami azt mutatja, hogy a „nulla halálos áldozat” európai célkitűzése hosszú távon elérhető lehet.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy volt egy nap hat halálos áldozattal, valamint két olyan nap, amikor öt-öt ember vesztette életét a közutakon.
A közlekedésbiztonságról szóló új törvény – amely várhatóan szeptemberre készül el – szigorúbb büntetéseket vezet be a legsúlyosabb szabálysértések esetében.
„Senki, aki súlyosan megsérti a szabályokat, alkohol vagy kábítószer hatása alatt vezet, jelentősen túllépi a sebességhatárt vagy más módon veszélyezteti a közlekedés biztonságát, ne számítson enyhe elbírálásra” – mondta.
Az új szabályozás a kezdő vezetőket is érintheti. A tervek szerint a jelenlegi, 23 órától reggel 6 óráig tartó vezetési korlátozást éjféltől reggel 5 óráig módosítanák.
Emellett várhatóan megszűnik a külföldön nem elismert próba-jogosítvány jelenlegi formája. A fiatal sofőrök hagyományos vezetői engedélyt kapnának, amelyen külön jelölés utalna arra, hogy kezdő vezetőről van szó.
Fotó:
