Az Ökológiai Felkelés (Ekološki ustanak) mozgalom arra szólította fel az összes egyetemi hallgatót, hogy támogassák azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy módosítsák az alkotmányt, és Szerbiában a vizet a Szerb Köztársaság Alkotmánya védje. Ennek értelmében a víz alkotmányos kategóriává válna: olyan közös értékké, amely az állam teljes körű védelme alatt áll.
„Miközben Szerbia az aszály következményeivel küzd, források és folyók száradnak ki, a hatalmon lévők továbbra is árucikként kezelik a természeti kincseket. Ezért elérkezett az idő, hogy a vízhez való jogot az Alkotmány védje, ne pedig bármely aktuális hatalom akarata” – hangsúlyozta közleményében a mozgalom.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szervezet felszólította a polgárokat a Vizet az Alkotmányba (Vodu u Ustav) elnevezésű kezdeményezés aláírására, mivel – mint fogalmaztak – víz nélkül nincs sem élet, sem szabadság, sem Szerbia.
„A víz élet és minden ember joga. A víz minden polgárt egyenlően megillet, és senkinek nincs joga azt elidegeníteni, privatizálni vagy beszennyezni!” – közölte az Ökológiai Felkelés.
A Beta hírügynökség beszámolója szerint a mozgalom azt követeli, hogy a víz az Alkotmány 74. cikkének módosításával alkotmányos kategóriává váljon.
Az Ökológiai Felkelés azt állítja, hogy Szerbia vízkészleteinek 80 százaléka külföldi vállalatok kezében van, amelyek szabadon rendelkeznek azok felett. A szervezet emellett azt követeli, hogy a belgrádi Felsőbb Ügyészségen és Felsőbb Bíróságon külön részlegeket hozzanak létre a környezetvédelmi bűncselekmények elleni fellépésre.
A követelés része a mozgalom által bemutatott „Szerbia környezetvédelmi védelmi terve – A másnap” („Plan zaštite životne sredine Srbije – Dan posle”) programnak.
A szervezet szerint a hatalomváltást követő első 100 napban olyan intézkedéseket kellene bevezetni, mint a kis vízerőművek (MHE) ideiglenes leállítása a védett területeken, a magas kockázatú bányászati projektek felfüggesztése, az erdőirtás leállítása védett övezetekben, valamint az olyan engedélyezési eljárások megszüntetése, amelyekből hiányzik a teljes körű nyilvánosság.
Danijela Nestorović, az Ökológiai Felkelés parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a terv az állam és a környezet újjáépítését szolgálja, és nem ideológiai kérdés.
Elmondása szerint céljuk nem a fejlődés megakadályozása, hanem annak a modellnek a megszüntetése, amely szerinte a beruházások álcája alatt lehetővé teszi a természeti erőforrások kizsákmányolását.
Mint kifejtette, a terv lényege az, hogy minden projekt megvalósítása előtt először meg kell kérdezni a lakosságot, az elképzeléseket nyilvánosan kell bemutatni, valamint kötelezővé kell tenni a környezeti hatástanulmány elkészítését.
Az Ökológiai Felkelés vezetője, Aleksandar Jovanović – „Ćuta” úgy értékelte, hogy Szerbia „időzített ökológiai bomba”, és felszólította a hallgatókat, környezetvédelmi szervezeteket, valamint minden polgárt, hogy csatlakozzanak az általuk bemutatott programhoz.
A cikk emlékeztet arra is, hogy 2019-ben a 250 szerbiai parlamenti képviselő közül mindössze 13 írta alá a Zöld Párt kezdeményezését, amely azt célozta, hogy az ivóvizet a Szerb Köztársaság Alkotmánya védje.
Fotó: Magnific
