A magas nyári hőmérséklet jelentősen növeli az élelmiszerek romlásának és az ételmérgezések kialakulásának kockázatát, ezért a hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeznek a termelésben, a kereskedelemben és a vendéglátóhelyeken.
Ljiljana Ivanjac, az Állategészségügyi Igazgatóság állategészségügyi felügyelőségének vezetője a Belgrádi Rádió első csatornáján beszélt az élelmiszerbiztonságról, mennyire biztonságosak a megvásárolt élelmiszerek a nyári időszakban, és hogyan ismerhetik fel a fogyasztók a problémás termékeket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szakember szerint a nyár különösen veszélyes időszak az extrém magas hőmérsékletek miatt, főként júniustól szeptember végéig. Az állategészségügyi felügyelőség ezért fokozott ellenőrzés alatt tartja az állati eredetű élelmiszereket, így a húst, a húskészítményeket, a tejet és tejtermékeket, a tojást, valamint a halat.
„Ezek az élelmiszerek szerkezetük, valamint biológiai és kémiai tulajdonságaik miatt különösen érzékenyek a romlásra. Amikor kikerülnek az úgynevezett hűtőláncból, vagyis nem az előírt hőmérsékleten tárolják őket, amely megakadályozza a mikroorganizmusok elszaporodását, egészségügyi kockázattá válnak. Minden olyan termék, amely nem az előírt hőmérsékleten van tárolva, veszélyesnek minősül. Ha az ellenőrzés során ilyet találnak, az egyetlen intézkedés az élelmiszer kivonása a forgalomból és megsemmisítése” – hangsúlyozta Ivanjac.
Nyáron több a bejelentés
Mint elmondta, a nyári hónapokban valamivel több bejelentés érkezik feltételezett ételmérgezésekről.
„Az ételmérgezés gyanújának kivizsgálása összetett folyamat, amelyben két minisztérium vesz részt: az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági Minisztériumon belül működő Állategészségügyi Igazgatóság. Ha olyan eset történik, amely kórházi kezelést igényel, felmerül az élelmiszer eredetű mérgezés gyanúja. Nyáron gyakoribbak a bejelentések, például fagylaltfogyasztással kapcsolatban, mert az emberek bélrendszeri panaszok esetén gyakran először erre gyanakodnak” – mondta.
Hogyan lehet felismerni, hogy a halat vagy a húst már kiolvasztották?
A rádióműsorban Ivanjac gyakorlati tanácsokat is adott arra vonatkozóan, hogyan lehet felismerni, ha egy halat vagy húsárut már egyszer kiolvasztottak, majd újra lefagyasztottak.
„Ha a hal vákuumcsomagolásban van, és a vákuum megszűnt, az arra utalhat, hogy a termék már kiolvadt. Amikor a víz kicsorog belőle, majd újra lefagyasztják, apró jégkristályok keletkeznek. Ez egyértelmű jele annak, hogy az élelmiszer szobahőmérsékleten volt, majd ismét lefagyasztották. Az ilyen termék nem biztonságos” – magyarázta.
Hozzátette, hogy a húson minden színelváltozás, a hal bőrének megváltozott színe, a kopoltyúk körüli elszíneződés, a beesett szemek vagy a kellemetlen szag egyaránt arra utalnak, hogy a termék romlásnak indult, ezért azt nem lenne szabad forgalmazni.
A vásárlók hagyatkozzanak az érzékeikre
Ivanjac szerint a fogyasztóknak elsősorban a saját érzékeikre kell támaszkodniuk, és már vásárláskor alaposan meg kell vizsgálniuk a terméket.
„Minden szín-, szag- vagy ízbeli változás potenciális veszélyt jelenthet. A felelősség mindenkit terhel: azokat, akik előállítják, tárolják, forgalomba hozzák és értékesítik az élelmiszert. Az emberek emlékeznek a frissességre, a színre, az illatra és az ízre. A vásárlók nem felejtenek. A biztonság a legfontosabb. Egyetlen súlyos élelmiszer-biztonsági incidens elegendő lehet ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse helyét a szerbiai, sőt akár az európai piacon is” – fogalmazott az Állategészségügyi Felügyelőség vezetője, Ljiljana Ivanjac.
Fotó: Magnific
