Bár az állami tisztségviselők arról biztosítják a lakosságot és a gazdaság szereplőit, hogy az elektromosenergia-termelés és a kőolajszármazékok helyzete stabil, az időjárás-előrejelzések arra utalnak, hogy az államnak fel kell készülnie az esetleges intézkedésekre.
A jelenlegi lépések között Szerbia egyelőre növelte az elektromosenergia-importot, és arra kérte a lakosságot, valamint a gazdasági szereplőket, hogy ésszerűen fogyasszák az áramot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ami az üzemanyagot illeti, az állam megtiltotta a kőolajszármazékok kivitelét, és lehetővé tette, hogy a NIS mintegy 23 ezer tonna saját operatív készletét más olajtársaságok rendelkezésére bocsássa.
Emellett a pancsovai kőolaj-finomítóban a kőolaj-feldolgozást a jelenlegi napi mintegy 9500 tonnáról napi körülbelül 13 ezer tonnára növelik – jelentette be Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter.
Veljko Mijušković, a Belgrádi Közgazdasági Kar oktatója szerint ezeken kívül számos más intézkedést is bevezethetne az állam, ha súlyos áram- vagy üzemanyaghiány alakulna ki.
Mint mondta, Szerbia jogi és operatív kerettel rendelkezik az elektromosenergia-rendszer zavarainak kezelésére az energetikáról szóló törvény, az átviteli és elosztórendszer működési szabályai, valamint a rendkívüli helyzetekre vonatkozó tervek révén – írja a Danas.
Mijušković kiemelte, hogy ezek lehetővé teszik a fogyasztás szabályozását, a tartalékok aktiválását, az elektromos energia importjának növelését, valamint szükség esetén az ellátás tervszerű korlátozását.
„Az első lépés soha nem a lakosság áramkorlátozása, hanem a hazai termelőkapacitások maximális kihasználása, az elektromos energia beszerzése a regionális piacról, valamint a köz- és gazdasági szektor önkéntes fogyasztáscsökkentése” – hangsúlyozta a szakember.
Mint azonban hozzátette, ha ezek nem bizonyulnának elegendőnek, az állam kötelező fogyasztáscsökkentést vezethetne be a nagy ipari fogyasztók számára, miközben a háztartásokat a lehető legtovább védenék.
„Mindenképpen elsőbbséget élveznének a kórházak, a vízművek, a távközlési szolgáltatások, a rendőrség, a hadsereg, a tűzoltóság és más kritikus infrastruktúrák. A lényeg az, hogy az állam működőképessége megmaradjon, a korlátozásokat pedig fokozatosan és tervszerűen vezessék be” – magyarázta Mijušković.
Hogyan néznének ki az ipari korlátozások, és kiket érinthetnének Szerbiában?
Emlékeztetnek arra, hogy a Duna alacsony vízállása miatt a régió atomerőműveinek, vízerőműveinek, sőt hőerőműveinek energiatermelése is jelentősen csökkent. Leginkább Magyarországot, Romániát és Szerbiát érinti a helyzet.
A Duna alacsony vízállása miatt az üzemanyagot szállító uszályok is egyre nehezebben jutnak el Szerbiába, ezért az üzemanyagimport gyakorlatilag leállt.
Magyarországon és Romániában szintén arra kérték a lakosságot és a gazdasági szereplőket, hogy ésszerűen használják az elektromos energiát, és érdekes módon sok vállalat eleget tett a felhívásnak.
Magyar Péter magyar miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy több mint 300 vállalat önként csökkentette az áramfogyasztását, köztük a MOL, az Audi, a Samsung SDI és a Denso.
Ha ezek az intézkedések nem bizonyulnának elegendőnek, a magyar hatóságok jelezték, hogy a következő lépés a nagy ipari fogyasztók kötelező fogyasztáskorlátozása lehetne, mielőtt a háztartások korlátozását mérlegelnék.
Ilie Bolojan román miniszterelnök szintén azt mondta, hogy a Dacia és a Ford autógyártók beleegyeztek a termelés ideiglenes leállításába az elektromosenergia-rendszer tehermentesítése érdekében.
A Ford később pontosította, hogy nyári termelési szünete előre tervezett volt, és nem kizárólag az energiaválság miatt vezették be.
Az autóipar esetében Szerbia számára könnyebbséget jelent, hogy a kragujevaci Stellantis dolgozói augusztus 3. és 17. között kollektív szabadságon vannak, így az esetleges rövid távú áramfogyasztási korlátozások közvetlenül nem érintenék a termelést.
Arra a kérdésre, hogy ha Szerbia kénytelen lenne kötelező korlátozásokat bevezetni a nagy fogyasztók számára, mely iparágak kerülhetnének először célkeresztbe, Mijušković azt mondta, ez a fogyasztás mértékétől, a termelés ideiglenes csökkentésének műszaki lehetőségeitől és az adott vállalat által előállított termékek jelentőségétől függne.
Mint mondta, ide tartozhat a kohászat, a bányászat, a réz- és acélgyártás, a cementipar, a vegyipar, valamint egyes nagy autóipari üzemek.
„Sok esetben azonban nem lehet egyszerűen leállítani a termelést, mert ez komoly műszaki és pénzügyi következményekkel járhatna. Ezért az állam először megpróbálna megállapodásra jutni a vállalatokkal. A gyakorlatban először azokkal a nagy ipari rendszerekkel tárgyalnának, amelyek a legtöbb elektromos energiát fogyasztják, és amelyek a termelés egy részét át tudják helyezni az éjszakai órákra, vagy ideiglenesen csökkenteni tudják a terhelést” – magyarázta Mijušković.
Csak akkor, ha ez nem lenne elegendő, alkalmazhatná az állam a törvényben előírt kötelező intézkedéseket – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, mennyire reális, hogy a külföldi vállalatok elfogadják az állam ilyen kéréseit, Mijušković azt válaszolta, hogy számukra ezek a helyzetek nem ismeretlenek.
„A legtöbb európai országban a nagyvállalatok részt vesznek az önkéntes fogyasztáscsökkentési programokban, amikor az elektromosenergia-rendszer nyomás alatt van. Ez a modell a legracionálisabb, mert lehetővé teszi a rendszer stabilitásának megőrzését a gazdaság számára okozott legkisebb károk mellett” – hangsúlyozta.
Intézkedések üzemanyaghiány esetén
Az üzemanyaghiány esetén bevezethető intézkedésekről Mijušković azt mondta, hogy az állam elsőként a kötelező árukészletek egy részét aktiválná, és növelné az alternatív útvonalakon történő üzemanyagimportot.
Ezzel párhuzamosan elsőbbséget élvezne az ellátásban a mentőszolgálat, a rendőrség, a hadsereg, a tűzoltóság, a tömegközlekedés, a vízellátás, a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és más kiemelt jelentőségű tevékenységek.
„Ha a zavar tartósnak bizonyulna, lehetségesek olyan intézkedések, mint járművenként megvásárolható üzemanyag mennyiségének korlátozása, a forgalmazás szigorúbb ellenőrzése és a fogyasztás racionalizálása (otthoni munkavégzés, a tömegközlekedés használata, a kannába történő tankolás tiltása vagy korlátozása…). A legsúlyosabb forgatókönyvek esetén egyes országok kvóta- vagy jegyrendszerhez is folyamodnak, de ez végső intézkedés, amelyet csak hosszú ideig tartó válságokban alkalmaznak” – mondta Mijušković.
Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az elegendő tartalékok és a kidolgozott rendkívüli helyzeti tervek megléte, mert éppen ezek teszik lehetővé a pánik, a hiány és a hirtelen piaci zavarok elkerülését.
