Míg az Európai Unióban mérlegelnek és úgy becsülik, hogy az idei aszály szinte teljesen megsemmisíti a várt gazdasági növekedést, Szerbiában a helyzet kicsit más. Egyes szektorokat, mint az energetika és az agrárium, közvetlenül sújt az aszály és az alacsony vízállás, de szinte senki sem említi a turizmusra és a szélesebb iparra gyakorolt hatást. A szerb hatóságok ezúttal sem reagálnak időben.
Az ennek következtében fellépő inflációt a hatalom képviselői közül senki, még a Nemzeti Bank sem említi. A kudarcok és a problémák csak halmozódnak egymás után: szankciók a NIS ellen, jelentős áramimport, az uszályokon szállított kőolajimport csökkenése, víz- és áramellátási problémák, valamint a befektetők távozása. Mindez egyszerre, és nagyrészt váratlanul érte a szerb vállalkozókat ebben az évben – írja a Nova ekonomija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A vízhiány arra kényszerített bennünket, hogy csökkentsük a termelést, szinte teljesen leállítsuk azt. Most csak két műszakban dolgozunk, a harmadik nélkül. Júliusban kollektív szabadságon voltunk, és aztán ez fogadott minket. Figyelembe véve mindazt, ami a világban történik, természetesen vannak problémáink. És mivel az infláció nőni fog, nagyon tartunk attól, hogy nem fogják vásárolni a termékeinket. A fogyasztás már most is csökkent, mert az emberek a hőségben nem akarnak vásárolni, nem járnak üzletekbe” – magyarázza Dragoljub Vukadinović, a gornji milanovaci Metalac Csoport elnöke. Legnagyobb aggodalma éppen az infláció növekedésével és a GDP csökkenésével kapcsolatos, mert ez a vásárlóik vásárlóerejének csökkenését is jelenti.
Az árakra gyakorolt hatáson kívül az aszály komoly kockázatot jelent a gazdasági növekedésre is, megkérdőjelezve a bruttó hazai termék (GDP) tervezett háromszázalékos növekedését. Bár még nehéz pontos becslést adni a károkról, mivel az aszály továbbra is tart, egyértelmű, hogy a mezőgazdasági és ipari veszteségek a gazdasági aktivitás ütemének csökkenéséhez vezethetnek. Ljubodrag Savić, a Közgazdasági Kar professzora a helyzetet a nap és a hőség okozta olyan elemi csapásként írja le, amilyenre korábban ilyen mértékben nem volt példa.
Kifejti, hogy nagy problémák vannak a mezőgazdasági kultúrákkal, különösen bizonyos területeken, ahol a kukorica, a gyümölcsök és más termények károsodtak, és egyedül a napraforgó van biztonságban. „Ezen kultúrák csökkent hozama közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-kínálatot és az árak növekedését. A Duna kritikusan alacsony vízállása miatt az áruszállítás jelentősen megnehezedett. Ez a szállítási hatékonyság hiánya növeli az áruk eljuttatásának költségeit, ami végső soron begyűrűzik a fogyasztói árakba. A németországi rossz helyzet miatt a külkereskedelmi kapcsolatok is sérülni fognak ezzel az országgal, mint Szerbia legnagyobb partnerével és jelentős befektetőjével. Tekintettel arra, hogy Európa és a világ legtöbb országa hasonló problémákkal küzd az aszály miatt, ezek a fennakadások globális jellegűek, és hozzájárulnak az általános inflációs nyomáshoz, amely a hazai piacon is érezhető” – mondja Savić.
A világsajtó beszámolói szerint az Európát sújtó hosszan tartó hőhullámok azzal fenyegetnek, hogy teljesen megsemmisítik a 2026-ra várt gazdasági növekedést. A Triodos Bank elemzése szerint a rendkívüli hőség és a erdőtüzek okozta kár halmozottan 180 milliárd euróra tehető, ami az Európai Unió GDP-jének körülbelül egy százalékát teszi ki. Mivel az EU tervezett növekedése erre az évre 1,1 százalék körül volt, ezek a veszteségek a teljes gazdasági stagnálás szélére sodorják a blokkot.
A szerbiai helyzet sokkal bonyolultabb, mint az EU-ban, mivel az infrastruktúra-rendszereket teljesen elhanyagolták, és az utakon kívül nem fektettek be azokba; az áramtermelés 2022 óta problémákkal küzd és egyre rosszabbak a prognózisok, míg az óriási olajcég, a NIS szankciók alatt áll. A közgazdászok arra számítanak, hogy a Szerbiát ért kár arányaiban nagyobb lesz, mint az EU-ban.
Jelen vannak továbbá bizonyos, kifejezetten az államunkhoz kapcsolódó specifikus helyzetek is, mint például a vízellátás megszűnése vagy jelentős csökkenése Szerbia több részén, az áram egyharmadát termelő Đerdap (Vaskapu) vízerőmű teljesítményének komoly csökkenése, valamint a kostolaci hőerőműben történt üzemzavarok, amelyek miatt egy teljes blokk nem termelt áramot – amit a hatóságok megpróbáltak elhallgatni.
Kérdéses, hogy bizonyos tényezők milyen mértékben tudják kompenzálni a mezőgazdaságban és a termelésben keletkezett károkat. E tényezők közül Savić egyedül az építőipart említi a növekedéshez való pozitív hozzájárulásként, míg minden más megkérdőjelezhető. A növekedést ösztönző építőipari projektek között ott vannak az utak, de legnagyobb mértékben a következő évre tervezett EXPO az.
Fotó: Pixabay
