Az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása ügyében megerősített vádirat tartalmazza a Műszaki Tudományok Kara (FTN) szakértőinek részletes megállapításait és szakvéleményét is. Közvetlenül a tragédia után az Építőmérnöki és Geodéziai Tanszék szakértői csoportja a helyszínen megkezdte a vizsgálatot, és november 20-áig átadta szakvéleményét az ügyészségnek.
„Mindannyiunk közös feladata, hogy minden balesetet és tragédiát részletesen kivizsgáljanak, valamennyi körülményt feltárják, és minden felelőst eljárás alá vonjanak” – közölte az FTN vezetősége, miután bejelentették, hogy a szakvéleményt átadták az ügyészségnek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A vádirat részét képező szakértői jelentés elején leszögezik: a helyszíni vizsgálat és a laboratóriumi elemzések alapján az újvidéki vasútállomás 1964-es építésekor felhasznált valamennyi anyag megfelelő minőségű volt. Az előtető leomlása tehát „nem vezethető vissza az épület 1964-es építésekor beépített anyagok nem megfelelő minőségére”, írta meg a 021.rs.
Az archív tetőfelvételeken látható kocka alakú elemekkel kapcsolatban a szakértők megállapították, hogy azok nem a ferde függesztőelemek előfeszítő kábeleinek rögzítésére szolgáltak.
Mivel ezeket a tömböket később eltávolították, és a szakértők már nem vizsgálhatták meg őket, eredeti rendeltetésükről nem lehet teljes bizonyossággal nyilatkozni. A rendelkezésre álló fényképek alapján azonban valószínűsíthető, hogy reklámok tartóelemei voltak, amelyek egykor a tető teljes hosszában húzódtak.
A leomlás két fő oka
A szakértői vélemény szerint a szerkezet összeomlását két fő tényező együttes hatása idézte elő, amelyek fokozatosan csökkentették a konstrukció teherbíró képességét.
Az első és legjelentősebb tényező az előfeszítő kábelek korróziója volt. Ezek a kábelek jelentették azoknak a függesztőelemeknek az egyetlen teherhordó részét, amelyekkel az előtetőt az épület tetejéhez rögzítették.
A jelentés szerint a tető viselte az előtető tömegének jelentős részét, valamint az előtetőre hulló hó teljes súlyát.
A belgrádi IMS laboratóriuma megállapította, hogy az előtető leomlásának pillanatában a kábelek mintegy 40 százaléka már teljesen inaktív volt, vagyis nem vett részt a teherviselésben.
A korrózió a függesztőelem és az úgynevezett fűrészfogas tetőszerkezet találkozásánál alakult ki, egy körülbelül 23 centiméter hosszú szakaszon, a függesztőelem vége és a rögzítési pont között.
A szakértők szerint a beépítés módja miatt rés keletkezett, amelyen keresztül a kábelek fokozottan ki voltak téve az időjárás hatásainak.
A szakvélemény hangsúlyozza, hogy ezt a hibát az épület rendszeres karbantartása keretében előírt ellenőrzések során fel lehetett volna fedezni.
Több mint 23 tonnával nőtt meg a terhelés
A második fő tényező az volt, hogy a függesztőelemek terhelése az eredeti tervekhez képest több alkalommal is növekedett.
Már az 1964-es építéskor eltértek a tervektől: az előírt lejtést biztosító réteg helyett vasalatlan betonréteg készült, amely négyzetméterenként körülbelül 65 kilogrammal volt nehezebb a tervezettnél.
A 2021-ben kezdődött rekonstrukció tervei szerint „minden réteget a betonig” el kellett volna távolítani. A helyszíni vizsgálat azonban megállapította, hogy sem a régi vasalatlan betonréteget, sem az előtető alsó oldalán található kerámiaburkolatot nem távolították el. Ez további 20 kilogramm/négyzetméter terhelést jelentett.
A fémkeretes üvegelemek felszerelése további 27 kilogramm/négyzetméterrel növelte a terhelést.
Mindezek következtében közvetlenül a szerkezet törése előtt az előtető négyzetméterenként mintegy 107 kilogrammal, összesen pedig körülbelül 23,11 tonnával nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint amennyire eredetileg tervezték.
A szakértők arra is rámutattak, hogy az üvegfelület növelte azt a területet, amelyen hó halmozódhatott fel, illetve amelyre a szél nyomást gyakorolhatott. E körülmények együttes hatása olyan mértékben növelte a terhelést, hogy a tervezőnek kötelező lett volna elvégeznie a szükséges teherbírási ellenőrzéseket.
A szakvélemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az előtetőt eredetileg jó minőségben építették meg, ami lehetővé tette, hogy még a rendszeres karbantartás hiánya mellett is évtizedeken át biztonságosan használják.
A karbantartás elmaradása miatt azonban nem vették észre időben a függesztőelemek kábeleinek fokozatos károsodását. A teherbírás csökkenése és a túlterhelés együttesen indította el a törési folyamatot a déli homlokzat keresztgerendái és oszlopai közötti merev kapcsolatoknál.
A szakértői csoport szerint a közelgő szerkezeti meghibásodás vizuális jeleinek már az előtető leomlását megelőző napokban észlelhetőnek kellett lenniük.
Tervezési mulasztások
A tervezéssel kapcsolatban a szakértők megállapították, hogy a vasútállomás meglévő szerkezete – így maga az előtető sem – szerepelt megfelelően a projektben sem a fennálló állapot, sem pedig az edzett üvegből és alumínium tartószerkezetből álló új burkolat miatti többletterhelés szempontjából.
A szakértők szerint a főtervezőnek az archív dokumentáció hiányára és az épület korára tekintettel jeleznie kellett volna, hogy külön szakvéleményt kell készíteni a meglévő szerkezet állapotáról.
A felelős tervezőknek a mérnöki gyakorlat alapján meg kellett volna vizsgálniuk a szerkezet tényleges állapotát és azt, hogy alkalmas-e a rekonstrukcióra. Ez lehetővé tette volna a hiányosságok és az esetleges beavatkozási igény felismerését.
„Meg kell jegyezni, hogy a tervezők a műszaki dokumentációt abból az idealizált feltételezésből kiindulva készítették el, hogy az épület szerkezete megfelelő állapotban van” – áll a vádiratban.
A revíziós bizottságnak és a műszaki ellenőrzésnek is jeleznie kellett volna a problémát
A szakértők szerint a revíziós bizottság szerkezeti tervet vizsgáló tagjának kifogást kellett volna emelnie amiatt, hogy hiányzott a meglévő szerkezet állapotának felmérése. Így a mulasztást még a tervezési szakaszban ki lehetett volna javítani.
Hasonló megállapítás vonatkozik a műszaki ellenőrzésre is: annak szintén jeleznie kellett volna, hogy nem készült megfelelő állapotfelmérés.
Szabálytalanságok a kivitelezés során
A szakértői jelentés kivitelezésre vonatkozó része szerint az építési naplóba az utolsó bejegyzést 2024. október 9-én írták.
Annak ellenére, hogy munkálatokat végeztek azon a homlokzaton, ahol az előtető volt, valamint magán a tetőn is, az építési naplóban egyetlen bejegyzés sem található az előtetőn, a függesztőelemeken vagy azok tetőszerkezeti csatlakozásán észlelt sérülésekről.
A kivitelező köteles lett volna írásban figyelmeztetni a beruházót, szükség esetén pedig a felügyeleti szervet is a műszaki dokumentáció hiányosságaira.
A szerkezetért felelős kivitelező nem rögzítette az építési naplóban az előtető állapotát sem a régi burkolatok eltávolításakor és az új lejtést biztosító réteg kialakításakor, sem az új edzettüveg-burkolat felszerelésekor.
A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a meglévő kerámiaburkolatot egyáltalán nem távolították el, hanem az új burkolatot arra helyezték rá, ami tovább növelte a szerkezet terhelését.
A rendelkezésre álló fényképek elemzése szerint a függesztőelemek és a fűrészfogas tetőszerkezet találkozásánál látható hiányosságok voltak, amelyek indokolttá tették volna a részletes vizsgálatot. Ezen a részen a Starting alvállalkozó dolgozott, amely a szakértők szerint észlelhette volna a problémát.
Az építési naplóban arról sincs adat, hogy ki rendelte el a fűrészfogas tetőszerkezet egy részének festését, ahol a függesztőelemek körüli részeket habarccsal javították, és arról sem, hogy ki ellenőrizte ezeket a munkálatokat.
A műszaki felügyelet sem reagált
A szakvélemény szerint a felügyeleti szerv sem rögzítette az építési naplóban az előtető állapotát a burkolatok eltávolításakor, az új lejtést biztosító réteg kialakításakor, illetve az új üvegburkolat felszerelésekor.
A szakértők hangsúlyozzák: a mérnöki gyakorlat alapján a felelős kivitelezőnek és a műszaki felügyeletnek be kellett volna járnia és meg kellett volna vizsgálnia az épületet. Így felismerhették volna az esetleges hibákat, és elrendelhették volna a részletesebb vizsgálatot, illetve a szükséges beavatkozást.
Hiányzott a műszaki átvizsgálás dokumentációja
A műszaki átvétellel kapcsolatban a szakértők azt is megállapították, hogy nem csatoltak olyan dokumentumot, amellyel a beruházó a kivitelezőre ruházta volna az épület műszaki átvételének megszervezését.
A vádirat szerint nem található dokumentáció a projekt egyetlen részének elvégzett műszaki átvizsgálásáról sem, és nincs jegyzőkönyv az újvidéki vasútállomás B szárnyának műszaki átvételéről.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a belső ellenőrzés és az átadás-átvétel önmagában nem jelenthetett jogalapot a vasútállomás B szárnyának használatbavételére. Ehhez a tervezési és építési törvénynek, valamint a műszaki átvételre vonatkozó szabályzatnak megfelelő hivatalos műszaki vizsgálatra lett volna szükség.
A Műszaki Tudományok Kara szakértőit 2024-ben és 2025-ben is meghallgatta az ügyészség a vádlottak ügyvédeinek és szakmai tanácsadóinak jelenlétében. A meghallgatások során fenntartották korábban elkészített szakvéleményüket és annak megállapításait.
A szakértők vallomásának egyes részleteiről korábban a Forbes Srbija is beszámolt.
A vasútállomás a tragédia után (Fotó: Fehér Rózsa)
