Újabb ukrán állampolgárt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy részt vett a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantásában, néhány hónappal az orosz invázió ukrajnai kezdete után. A férfit Horvátországban tartóztatták le – közölték a német ügyészek. A férfit kiadják Németországnak.
A gyanúsítottat csak Vlagyimir Z.-ként azonosították. A helyi rendőrség az Interpol körözése alapján tartóztatta le Pulában, Horvátország tengerparti városában – jelentette a Reuters.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A képzett búvár, Vlagyimir Z. tagja volt Szergej K. csoportjának, amely robbanóanyagokat helyezett el az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeinél, a dán Bornholm szigetének közelében” – áll a német ügyészség közleményében.
Szergej K.-t 2025 júniusában Olaszországban tartóztatták le. A német ügyészség egy évvel később vádat emelt ellene, azt állítva, hogy Ukrajna államának megbízásából tevékenykedett – jelentette a Reuters július 2-án.
2025 novemberében Németországba szállították, ahol tagadta, hogy köze lett volna a robbantásokhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor kijelentette, hogy még nem ismeri a vádirat minden részletét, ezért „túl korai erről beszélni”.
Mint a szerb nyelvű BBC News írja, Oroszország 2022. február 24-én indította meg Ukrajna elleni invázióját, a gázvezetékeket pedig ugyanazon év szeptemberében robbantották fel.
A hivatalos Kijev tagadta, hogy köze lenne a robbantásokhoz, amelyek megszakították az egyik fontos földgázszállítási útvonalat Európa felé.
Az ukrán hatóságok közvetlenül az incidens után bizonyítékok bemutatása nélkül Oroszországot vádolták „terrortámadással”, Moszkva pedig úgy reagált, hogy az az állítás, miszerint saját gázvezetékeit támadta meg, „kiszámítható és ostoba”.
Bár az Északi Áramlat 2-t soha nem helyezték üzembe, az Északi Áramlat 1 két vezetéke korábban folyamatos gázszállítást biztosított a Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1200 kilométeres útvonalon, Oroszország partvidékétől Északkelet-Németországig.
Közvetlenül az orosz invázió előtt Németország leállította az Északi Áramlat 2 engedélyezési eljárását. A vezeték teljes egészében az orosz Gazprom tulajdonában volt.
Néhány hónappal később Oroszország leállította az Északi Áramlat 1 gázszállítását.
A 2024-ben megjelent német sajtóértesülések szerint egy ukrán búvárokból álló csapat bérelt ki egy németországi jachtot, majd a Balti-tengerre hajózott, hogy szabotázsakciót hajtson végre a gázvezetékek ellen.
Szergej K. 2022-ben az ukrán hadsereg tisztje volt, és a német vádirat szerint Ukrajna államának megbízásából más katonai személyekkel együtt részt vett az Északi Áramlat 1 és 2 megsemmisítésére irányuló terv kidolgozásában.
Az ügyészek szerint a cél az volt, hogy tartósan leállítsák a gázszállítást a vezetékeken keresztül, és megakadályozzák, hogy Oroszország a földgázkereskedelemből származó bevételeit háborús erőfeszítéseinek finanszírozására használja.
A vádiratot 2026. július 2-án nyújtották be a német kikötőváros, Hamburg regionális bíróságához.
A férfit azzal vádolják, hogy társtettesként vett részt egy olyan háborús bűncselekményben, amely polgári objektumok elleni támadást, robbantást, infrastruktúra megsemmisítését és közszolgáltatások akadályozását foglalja magában.
A vádirat szerint a vádlott hivatásos búvárokból, egy hajóskapitányból és robbanóanyag-szakértőkből álló csapat élén, 2022 szeptemberében hamis ukrán útlevéllel lépett be Németországba.
Az ügyészség közleménye szerint hamis személyazonosító okmányokkal szállt fel egy bérelt jachtra.
Társaival nagy mennyiségű katonai robbanóanyagot szállított nemzetközi vizeken át a dán Bornholm szigete közelében található helyszínre, majd azokat a Balti-tenger fenekén húzódó gázvezetékekhez rögzítették, és időzített gyújtószerkezeteket helyeztek el – áll a vádiratban.
Mik az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek?
Az Északi Áramlat 1 két párhuzamos vezetékből áll, és mintegy 1200 kilométer hosszan húzódik a Balti-tenger alatt, Oroszország Szentpétervár környéki partvidékétől Északkelet-Németországig.
2011-ben helyezték üzembe, maximális kapacitása pedig évi 55 milliárd köbméter földgáz volt, amelyet Oroszországból Németországba szállított.
Az Északi Áramlat 2 az első vezetékkel párhuzamosan épült ki, és szintén orosz tulajdonban volt.
2021 szeptemberére készült el, de soha nem helyezték üzembe, mivel Németország nem adta meg a működéshez szükséges engedélyt.
A projekt engedélyezési folyamatát néhány nappal Oroszország 2022. február 24-i ukrajnai inváziója előtt állították le.
Illusztráció (Fotó: Magnific)
