Aggasztóan megnőtt a nyersolaj és a dízel ára közötti különbség, az úgynevezett „crack spread”, vagyis a finomítói árrés: 2022-ben hordónként mintegy 90 dollár volt, jelenleg pedig már meghaladja a 100 dollárt – jelentette ki Tomislav Mićović, a Szerbiai Olajvállalatok Szövetségének főtitkára a Szerbiai RTV-nek (RTS).
Mićović szerint ez egyértelműen jelzi, hogy komoly zavarok vannak a piacon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A crack spread rekordértékeket ér el. Normális körülmények között hordónként 20–40 dollár között mozog, most viszont ennek az ötszöröse. A megrázkódtatás nálunk és az egész világon érezhető. A finomítók rendkívül magas árréssel dolgoznak” – mondta.
Szerinte Szerbiának nagyon óvatosan kell egyensúlyoznia: egyrészt meg kell védenie a hazai piacot a magas áraktól, másrészt nem szabad ellehetetlenítenie a kőolajszármazékok behozatalát.
Mićović emlékeztetett arra, hogy Szerbiából tilos a kész kőolajszármazékok kivitele, miközben a Szerbiai Kőolajipari Vállalatnak (NIS) ezekben a napokban növelnie kellene a feldolgozást, aminek következtében még nagyobb szerep jutna a pancsovai finomítónak a hazai piac ellátásában.
„A NIS működésének folytatására vonatkozó engedély augusztus 28-án lejár, miközben gyakorlatilag az egész ellátást erre a vállalatra irányítottuk. Ilyen körülmények között a lehető leghamarabb meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az import gazdaságilag kifizetődő legyen. A behozatal költsége jelenleg a kiskereskedelmi üzemanyagár szintjén van, ez pedig fenntarthatatlan” – mondta Mićović az RTS-nek.
Hozzátette, hogy ezzel a problémával jelenleg mindenki szembesül, Európa számos országában pedig literenként két euró körül alakul a dízel és a benzin kiskereskedelmi ára. A kilátások sem biztatóak.
Mićović szerint egyszerre több kedvezőtlen körülmény halmozódott fel.
„Nemcsak a Hormuzi-szorosról van szó, ahonnan naponta mintegy húszmillió hordónyi kőolaj hiányzik. Az orosz finomítók is kiestek más országok ellátási rendszeréből. A húszik megtámadtak egy szaúd-arábiai finomítót, problémák vannak egy líbiai finomítóban is, az Egyesült Államok készletei rekordalacsony szinten vannak, és mindehhez hozzájön az aszály és a mezőgazdaságban kialakult helyzet” – sorolta.
Szerinte ezeknek a problémáknak a hatása más gazdasági ágazatokba is begyűrűzik, ami arra figyelmeztet, hogy erős inflációs nyomás alakulhat ki.
„Az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus kezdete óta a készletekből használták fel a nyersolajat, ezek a tartalékok azonban a tél előtt már alacsonyabbak. Ez azt jelenti, hogy fizikailag is előállhat olyan helyzet, amikor egyszerűen nem lesz elegendő kőolaj” – figyelmeztetett Mićović.
Hozzátette, hogy a NIS jelenlegi helyzete Szerbiát a régió többi országához képest kedvezőtlenebb pozícióba hozza. Emiatt komoly kihívást jelent majd a biztonságos üzemanyag-ellátás garantálása, ehhez pedig Mićović szerint mindenképpen szükség lesz importra.
