Az állatállomány csökkenésével az ország elveszíti élelmiszer-önállóságát

Vladan Bogdanović professzor, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának dékánja szerint a mezőgazdaságot és az állattenyésztést nem lehet szociális jellegű támogatások révén fejleszteni és az állatállomány csökkenésével Szerbia elveszíti élelmiszer-önállóságát, írja a Nova ekonomija.

„Ami az állatállományt illeti, a negatív tendencia már 35 éve jelen van, csak ma már sokkal szembetűnőbb. Ennek számos oka van, az egyik legfontosabb pedig a mezőgazdasághoz való rendszertelen, következetlen hozzáállás. Az állattenyésztés fejlődését nem hosszú távú, rendszerszintű megoldások segítették, hanem többnyire szociális jellegű támogatásokra épült. Nálunk a támogatások nem fejlesztési, hanem szociális jellegűek, és ilyen támogatások nélkül a mezőgazdaság sem tudna fennmaradni” – mondta a professzor.

Hozzátette, hogy az elmúlt két évben a tejtermelés is veszélybe került, mivel a nyers tej ára 50 százalékkal csökkent.

„További problémát jelent a falvak elnéptelenedésének folytatódása. Ha végigutazik Szerbián, szinte sehol sem lát állatokat. Nincsenek állatok, és nincsenek emberek sem. Ahogy csökken a falvakban a szarvasmarhák száma, úgy nő a nagyvárosok lakossága” – hangsúlyozta.

Az aktuális hatalomnak az elmúlt 14 évben a mezőgazdasághoz és az állattenyésztéshez való viszonyát értékelve Bogdanović elmondta, hogy egyes mezőgazdasági miniszterek teljesen érdektelenek voltak a saját ágazatuk iránt.

„Voltak mezőgazdasági minisztereink, akik teljesen észrevétlenek maradtak, mintha nem is léteztek volna a saját ágazatukban. Voltak olyan miniszterek is, akik megpróbáltak tenni valamit. A mezőgazdaság rendkívül összetett terület, az állattenyésztés pedig a mezőgazdaság legösszetettebb ágazata. Minél fejlettebb az állattenyésztés, annál fejlettebb a mezőgazdaság is. Nem lehet magas életszínvonal egy országban jól fejlett mezőgazdaság nélkül” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy egyes mezőgazdasági miniszterek részéről voltak jó rendszerszintű kezdeményezések, ezeket azonban nem követték megfelelő változások más minisztériumokban, elsősorban a gazdasági és kereskedelmi tárcáknál.

„A jelenlegi miniszter, Dragan Glamočić igyekszik stabilizálni a helyzetet az agráriumban, különösen az állattenyésztésben, de ismét minden a szociális jellegű támogatási rendszerre korlátozódik, miközben nincs világos megközelítés más olyan területeken, amelyek fontosak az állattenyésztés fejlődése szempontjából. Nem elég hatékony a tenyésztési és szelekciós munka, illetve a tenyésztési programok, nem tudjuk, mik az állam céljai az állattenyésztésben, és a gazdálkodók oktatása sem kielégítő sem terjedelmében, sem minőségében” – mondta a professzor.

Arra a kérdésre, hogy az állatállomány csökkenése miatt Szerbia elveszíti-e, és milyen mértékben veszíti el élelmiszer-szuverenitását, Bogdanović azt válaszolta, hogy az élelmiszer-termelés szempontjából az állattenyésztés a legfontosabb.

„Szerbia kétségtelenül elveszíti élelmiszer-önállóságát. Az állattenyésztés kulcsfontosságú az élelmiszer-termelés szempontjából. Minél inkább csökken az állatok száma, és minél inkább a húsimportra szorulunk, annál inkább elveszítjük élelmiszer-önállóságunkat” – vonta le a következtetést Bogdanović professzor.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint 2012-ben Szerbiában 908 105 szarvasmarha, 3 408 163 sertés, 1 761 359 juh, 231 988 kecske, 27 662 776 baromfi és 671 697 méhcsalád volt.

Az elmúlt 14 évben az állatállomány jelentősen csökkent. Az RZS adatai szerint Szerbiában jelenleg 698 871 szarvasmarha, 2 403 991 sertés, 1 684 013 juh és 14 509 387 darab baromfi található.

2012-ben a fagyasztott sertéshús importjának értéke 22,6 millió euró volt, 2024-re pedig 165 millió euróra emelkedett, míg 2025-ben 120,4 millió euróra csökkent.

Az importált hús teljes értéke 2025-ben 213,5 millió eurót tett ki.

Az elmúlt 14 évben az állatállomány jelentősen csökkent (Fotó: Magnific)