Szerbiai vagy szerb: Mit üzen a sportszövetségek elnevezésének megváltoztatása?

Szerbiai vagy szerb? Bár mindez nyelvi, lingvisztikai vagy stilisztikai módosításnak tűnik, a volt Jugoszlávia politikailag és történelmileg bonyolult területén javarészt többről van szó. 

Ezt az utat alig egy hónap leforgása alatt járták be a szerbiai vízilabda-, kézilabda- és bokszszövetségek, és ugyanezt jelentette be a Szerbiai Olimpiai Bizottság (OKS) is, amely megszavazta a Szerb Olimpiai Bizottságra való átnevezést.

Mindezt az indítványozók azzal indokolják, hogy „világos és felismerhető módon hangsúlyozzák a nemzeti identitást, a hagyományt és a történelmi örökséget”. Mindemellett javasolják a Szerbiai Paralimpiai Bizottságnak és az egyes sportágak szövetségeinek is a névkiigazítást.

Ugyanakkor Szerbia mezét a különböző sportágakban gyakran – nem kevés sikerrel és éremmel – védik a nemzeti kisebbségek, például a bosnyák vagy a magyar közösség tagjai is.

Nyelvészet és/vagy politika

„Ez egyáltalán nem csak nyelvi, hanem politikai és társadalmi kérdés is – a változtatásokkal a nemzethez, és nem az államhoz való tartozást hangsúlyozzák –, és a nacionalizmus erősödésének kontextusában kell vizsgálnunk” – nyilatkozta Nastasja Deretić nyelvész a szerb BBC-nek.

Deretić kifejtette, hogy a „szerbiai” és a „szerb” nem ugyanaz. A szerb melléknév utalhat a szerbekre mint nemzetre vagy Szerbiára mint államra, míg a Srbije birtokos eset egyértelműen az államra mutat. A névváltással így a pontos jelentéstől a kétértelmű felé haladunk, ami úgy is értelmezhető, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai már nem tartoznak bele, csak azok, akik szerbnek vallják magukat.

„A nyelv mint nyelv és a szó mint szó nem lehet sem jó, sem rossz, de a nyelvhasználat módjának megválasztásából a szándékot is kiolvashatjuk. Ebben az esetben a nacionalista szemlélet erősítéséről van szó, mint a társadalom szemlélésének és megértésének egyetlen módjáról” – mondja Deretić.

Mit mondanak a szövetségek?

A sportszövetségek szerint az új nevekkel világosabban kívánják kifejezni a szerb sport anyaországi és határon túli (például a boszniai Szerb Köztársaságban lévő) jelenlétét, hagyományait és az identitást. Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy a válogatottakban továbbra is maximálisan tiszteletben tartják a vallási és felekezeti sokszínűséget.

Hogyan vélekednek az érintettek és a kisebbségek?

„Legszívesebben semmit sem fűznék hozzá” – válaszolta röviden a BBC-nek Szerbia egyik ünnepelt olimpikonja, aki nem szerb származású. Hasonlóképpen reagált még több társa is – vagy azzal, hogy nem válaszoltak az üzenetre, vagy azzal a állásponttal, hogy „nem kívánják külön kommentálni”.

„Akárhogy is hívják a szövetséget, arra nem tudok hatással lenni, ez van” – mondta Aldin Ćatović Novi Pazar-i atléta. „Nem ellenzem, mindannyian egyenlő emberek vagyunk.”

A Novi Pazar-i Bokszklubból viszont úgy nyilatkoztak a Szabad Európa Rádiónak, hogy nyelvtanilag az új elnevezés egyetlen nép tagjaira vonatkozik, és kisebbségiként úgy érzik, ezzel kirekesztik őket az új névből, még ha tudják is, hogy nem ez volt a szándék.

A névváltás mindenesetre nem veszélyezteti az együttműködésüket a szövetséggel, és a klub sportolói továbbra is részt vesznek minden versenyen – tették hozzá.

Politika

A legfelsőbb állami tisztségviselők a cikk megjelenéséig nem szólaltak meg az ügyben. Megszólaltak viszont a blokádot fenntartó hallgatók.

„A Szerb Köztársaság a szerb nép és az abban élő minden állampolgár állama – magyarok, bosnyákok, romák, horvátok, goránok, albánok, ruszinok, szlovákok, bolgárok, vlachok, oroszok, ukránok, románok, macedónok és mindenki más, ezek a ti szövetségeitek is” – tette közzé augusztus 11-én az ETF u blokadi profilja.

Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociális ügyekért felelős miniszter azzal válaszolt nekik, hogy a szerb szó „senkit sem rekeszt ki”.

Mi a helyzet a régióban?

• Horvátország: A Horvát Olimpiai Bizottság (Hrvatski olimpijski odbor) mintájára a szövetségek is a nemzeti jelzőt használják (pl. Hrvatski nogometni savez – Horvát Labdarúgó-szövetség).

• Montenegró: Vegyes a kép: a Montenegrói Olimpiai Bizottság mellett működik pl. Montenegró Labdarúgó-szövetsége (Fudbalski savez Crne Gore) is.

• Észak-Macedónia, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina: Elsősorban az államnevet használják a szervezetek elnevezésében (pl. Bosznia-Hercegovina Olimpiai Bizottsága).

Forrás: 021.rs