Szerbiában jövőre a minimálbér mintegy 70 000 dinár, azaz 600 euró lesz. Ennek elvileg elegendőnek kellene lennie az alapvető megélhetési költségek fedezésére, ám az élelmiszerek magas árait, a rezsiszámlákat és az egyéb lakhatási költségeket figyelembe véve egyértelmű, hogy azok, akik ekkora összegből élnek, nem éppen kényelmes életet élnek. Ha pedig a minimálbérből élőnek gyermeke is van, még nehezebbé válik a „hónap végéig kihúzni”.

A szerb kormány döntése értelmében 2027. január 1-jétől a minimális órabér 405 dinár lesz, ami havi szinten körülbelül 70 000 dinárt, illetve 600 eurót jelent.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A szakszervezetek képviselői ezzel szemben azt követelték, hogy a minimálbért 650 euróra emeljék, mivel szerintük a 600 euró egyszerűen nem elegendő. Jelenleg a minimálbér körülbelül 65 000 dinár, vagyis ezek a dolgozók néhány hónap múlva mintegy 5000 dináros emelést kapnak.

Bár ennek az összegnek elvileg az alapvető kiadások fedezésére is elegendőnek kellene lennie, felmerül a kérdés: lehet-e 70 000 dinárból tisztességesen megélni? – ennek járt utána a Nova Ekonomija.

A helyzet különösen problémás, ha egy családban mindkét szülő minimálbért keres, és gyermekük is van.

Mire elég a minimálbér?

A kiadások természetesen jelentősen eltérhetnek a lakhatási költségektől függően. Ha egy minimálbérből élő dolgozó saját ingatlanban lakik, és nem fizet sem lakbért, sem hiteltörlesztést, valamelyest fellélegezhet, hiszen ezek a kiadások igen magasak lehetnek.

Nézzük azonban sorjában. A hivatalos adatok szerint a háromtagú családra számított minimális fogyasztói kosár 2026 májusában – az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint – pontosan 57 188,42 dinárt tett ki.

Az állami számítások szerint tehát két, összesen 140 000 dinárt kereső személynek, akik gyermeket is nevelnek, kevesebb mint 60 000 dinárból kellene fedeznie valamennyi kiadását. De vajon valóban így van?

Várhatóan az élelmiszer jelenti az egyik legnagyobb kiadást – ezt az állami számítások és a gyakorlat is alátámasztja. A minimális fogyasztói kosár szerint egy két felnőttből és egy gyermekből álló család havonta mintegy 26 000 dinárt költ élelmiszerre. Az azonban már vitatható, hogy ez valóban elegendő-e.

Mi fér bele a minimális fogyasztói kosárba?

Ebben az összegben többek között egy kilogramm rizs, ugyanennyi tészta, kevesebb mint 24 kilogramm különféle zöldség – a burgonyától és babtól a salátához szükséges friss zöldségekig –, valamint összesen 5,2 kilogramm friss hús szerepel három személy számára.

A Kereskedelmi Minisztérium becslése szerint egy háromtagú család számára havonta 48 tojás, 13 liter tej és 250 gramm só is elegendő.

A további kiadások között elsőként a lakhatási költségek szerepelnek, amelyekbe a rezsiszámlák is beletartoznak. A minisztérium szerint erre körülbelül 12 000 dinár elegendő. Ez az összeg egyes esetekben fedezheti a számlákat, de semmiképpen sem elegendő a teljes lakhatási költségre, ha a család lakbért fizet vagy hitelt törleszt.

Ez nagymértékben függ a lakóhelytől is. Belgrádban például önmagában az Infostan számlája is meghaladhatja a 12 000 dinárt, a lakás méretétől függően.

A minisztérium szerint ruházkodásra havonta körülbelül 1500 dinár, vagyis háztartási tagonként 500 dinár elegendő. Az egészségügyi kiadások mintegy 2000 dinárral, a közlekedés költségei pedig körülbelül 2800 dinárral szerepelnek a kosárban.

Szabadidőre, sportra és kultúrára a minisztérium 1900 dinárt, oktatásra pedig mindössze 145 dinárt irányzott elő havonta.

Ha végignézzük ezt a kiadáslistát, egyértelmű, hogy egyes dolgok a valóságban jóval többe kerülnek. A rezsiszámlák évről évre magasabbak, az élelmiszerárak emelkednek, ruházkodásra pedig nehéz elképzelni, hogy havonta 500 dinár elegendő legyen. Az iskolai kiadások is gyakran messze meghaladják a 150 dinárt.

Emellett bármikor felmerülhetnek váratlan kiadások, és az sem ritka, hogy a polgárok valamilyen hitelt törlesztenek.

Vannak olyan költségek is – például a nyaralás, a színház- vagy mozilátogatás, egy könyv vagy ajándék vásárlása –, amelyek gyakorlatilag elképzelhetetlennek tűnnek egy minimális költségvetésben.

A szakszervezetek elégedetlenek az új minimálbérrel

Miloš Miljković, a Nezavisnost szakszervezet végrehajtó titkára szerint a minimálbér nem elegendő a tisztességes megélhetéshez Szerbiában. A szakszervezet képviselői részt vettek a tárgyalásokon is.

„A tárgyalások során is hangsúlyoztuk, hogy a 600 euró nem elegendő” – mondta Miljković a Nova Ekonomijának.

Hangsúlyozta, hogy ez az összeg papíron ugyan fedezi a minimális fogyasztói kosarat, ám a kosárban szereplő tételek ára a valóságban nem feltétlenül egyezik meg a számításokban szereplő összegekkel.

„Van átlagos és minimális fogyasztói kosár. De ez azt jelenti, hogy egyeseknek átlagos, másoknak pedig minimális szükségleteik vannak? Mi azt is javasoltuk, hogy szüntessék meg a minimális fogyasztói kosár számítását, mert semmilyen célja nincs” – mondta Miljković.

Hozzátette: a szakszervezeteket nem érte meglepetésként, hogy a kormány ismét nem teljesítette a követelésüket, hanem saját belátása szerint emelte a minimálbért.

Az állam nem akart nagyobb minimálbér-emelést

Dragovan Milićević közgazdász a Nova Ekonomijának azt mondta, hogy a kormány „saját maga miatt” nem akarta tovább emelni a minimálbért.

„Az államigazgatásban körülbelül 500–600 ezer ember dolgozik. Nem mindenki keres minimálbért, de a minimálbér gyakorlatilag az összes többi fizetés alapját is jelenti, és a hatalom tudja, hogy ez számára nem lenne kifizetődő” – mondta Milićević.

Szavai szerint az állam a munkáltatók terheinek enyhítése érdekében csökkenthetné a fizetés adómentes részét. Ebben az esetben csökkennének a munkáltatók adó- és járulékterhei, ugyanakkor az állam bevételei is, miközben a fizetések növekedhetnének.

„Nekem azonban sajnos úgy tűnik, hogy a szerbiai munkáltatóknak még a 100 eurós minimálbér is sok lenne. Tisztelet a kivételnek, akik másként működnek, de úgy érzem, az újonnan jött vállalkozók esetében nem ez a helyzet” – vonta le a következtetést Milićević.

Fotó: SZMSZ