Közeledik szeptember elseje – kis lépés a diákoknak, de komoly csapás a szülők pénztárcájára. A gyerekeket minden évben újra fel kell szerelni az iskolakezdésre: elfogynak a színes ceruzák, betelnek a füzetek, eltűnnek az írószerek, miközben csak a tankönyvekre gyermekenként évente akár 20 ezer dinárt is ki kell fizetniük a szülőknek.
Papíron, az alkotmány és a törvények szerint Szerbiában az általános iskolai oktatás ingyenes. Dušan Kokot, a Szerbiai Független Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint azonban a valóság egészen más.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Szerbiában az oktatás már régóta nem ingyenes” – mondta Kokot a Nova ekonomijának.
Hogy mekkora különbség van az ingyenes oktatás törvényben garantált elve és a családok tényleges kiadásai között, már a tanév kezdetén megmutatkozik. A tankönyvek pedig csak az első tételt jelentik.
Egy általános iskolai évfolyam teljes tankönyvcsomagja évente 15–20 ezer dinárba kerül – mondta a Nova Ekonomijának egy két általános iskolás gyermeket nevelő édesanya. Ha tehát egy családban két gyermek jár iskolába, csak a tankönyvekre akár évi 40 ezer dinárt is elkölthetnek.
A szülők ezért gyakran használt könyvek vásárlásával próbálnak spórolni.
„A használt munkafüzetekből ki kell radíroznunk a beírt részeket, de sok szülő így is használt tankönyveket vásárol, mert olcsóbbak. Egy használt könyv körülbelül 500 dinárba kerül” – mondta az édesanya.
Havi 145 dinár oktatásra a minimális fogyasztói kosárban
A hivatalos számítások és a hétköznapi valóság közötti különbség különösen jól látható az állam által kiszámított fogyasztói kosár esetében. A minimális és az átlagos fogyasztói kosár azt hivatott megmutatni, hogy egy háromtagú háztartásnak mennyi pénzre van szüksége olyan alapvető kiadásokra, mint az élelmiszer, a lakhatás, a ruházkodás, az egészségügy és az oktatás.
A minimális fogyasztói kosarat a legalacsonyabb fogyasztású szerbiai háztartások 30 százalékának kiadási szerkezete alapján számítják ki, míg az átlagos kosár egy átlagos háztartás fogyasztását tükrözi.
Májusban a minimális fogyasztói kosár 57 188 dinár volt, ebből mindössze havi 145 dinárt irányoztak elő oktatásra. Az átlagos fogyasztói kosár ugyanebben a hónapban 110 739 dinárt tett ki, amelyből havi 558 dinár jutott oktatásra.
Más szóval a hivatalos számítás szerint a legalacsonyabb fogyasztású háztartások havonta körülbelül 145 dinárt költenek oktatásra, míg az átlagos háztartások esetében ez az összeg 558 dinár.
Kokot szerint éppen ez az adat mutatja meg a fogyasztói kosár kiszámításának problémáját. Mivel annak értékét a minimálbér meghatározásakor is figyelembe veszik, szerinte ez a számítás nem tükrözi a tényleges megélhetési költségeket, és torz képet ad arról, mennyi pénzre van szüksége egy háztartásnak alapvető szükségletei fedezéséhez.
„Ez az összeg azt mutatja, mennyire értelmetlen a fogyasztói kosár” – fogalmazott Kokot.
Felidézte Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter közelmúltbeli kijelentését is, aki az oktatást „a piacon értékesített szolgáltatásnak” nevezte, az elégedetleneknek pedig azt üzente, hogy választhatnak magániskolát.
„Ez mindennél többet elárul arról, hogyan viszonyul a hatalom az oktatáshoz” – mondta Kokot.
96 ezer diák kap ingyenes tankönyvet
Az állam az ingyenes tankönyvprogrammal igyekszik enyhíteni az iskoláztatás költségeit. Az oktatási minisztérium honlapján szereplő adatok szerint a diákok mintegy 18 százaléka jogosult ingyenes tankönyvekre, az idén pedig 96 ezer tanuló számára állítottak össze csomagokat – közölte Dejan Vuk Stanković az RTS műsorában.
A miniszter szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy a közbeszerzési eljáráson kiválasztott kiadók összeállítsák a csomagokat és eljuttassák azokat az iskolákba, ahol rendelkezésre áll az ingyenes tankönyvekre jogosult gyermekek névsora.
Ingyenes tankönyvre jogosultak többek között a három- vagy többgyermekes családok gyermekei, a szociális segélyben részesülő családokban élők, az egyedülálló szülők gyermekei és a nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyermekei. Bizonyos, speciálisan adaptált tananyagokat igénylő tanulói csoportok ugyancsak ingyen kapják meg a könyveket, és Braille-írással készült tankönyveket is nyomtattak.
Azoknak a szülőknek azonban, akik nem jogosultak ingyenes könyvekre, a tankönyvvásárlás továbbra is komoly kiadást jelent.
„Havi 500 dinárból lehetetlen fedezni az oktatás költségeit”
Boris Bogdanovski, az Ötödik Belgrádi Gimnázium szülői tanácsának tagja szerint havi néhány száz dinár még megközelítőleg sem fedezi egy diák tényleges szükségleteit.
„Havi 500 dinárból semmiképpen sem lehet fedezni az oktatás költségeit. Még ha a tankönyveket nem is számítjuk, mindenkinek vásárolnia kell körzőt, ceruzát, új füzeteket, rajzlapokat, vaktérképeket földrajzból, vonalzót és hasonló felszerelést” – mondta.
A használt tankönyvek sem jelentenek mindig biztos megtakarítást, mivel a kiadások és a könyvek tartalma időről időre változik.
„A használt tankönyvekkel sokszor nem lehet boldogulni, mert előfordul, hogy egyik évről a másikra például megváltoztatják a feladatok sorrendjét, vagy valamelyest módosítják a könyv tartalmát” – magyarázta Bogdanovski.
A tankönyvek ráadásul csak egy részét jelentik azoknak a költségeknek, amelyek az egész tanév során terhelik a családokat. Ha ezekhez hozzászámítjuk a füzeteket, tanszereket, tornafelszerelést, utazást, tízórait, kirándulásokat, osztálykirándulásokat és más programokat, a végösszeg gyorsan messze meghaladja a havi néhány száz dinárt.
Ha a minimális fogyasztói kosárban havonta mindössze mintegy 146 dinárt, az átlagosban pedig 558 dinárt számolnak oktatásra, akkor a tényleges iskoláztatási költségek előteremtése sok család számára valóban nehéz „felvételi vizsgának” tűnik a tanévkezdés előtt – zárul a Nova Ekonomija cikke.
