„A VMSZ zsákutcába vezérelte magát” "Egy nemzeti közösség politikai stabilitását nem lehet egyetlen párttal kötött örök szövetségre építeni"

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) kezdeményezésére a vajdasági magyar ellenzéki pártok és mozgalmak egy része augusztus 24-én online egyeztetést tartott a közelgő parlamenti és nemzeti tanácsi választások kapcsán. A VMP mellett a megbeszélésen részt vettek a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői is.

A résztvevők az egyeztetés során áttekintették az esetleges előrehozott parlamenti választásokon, valamint a nemzeti tanácsi választásokon való részvétel lehetőségeit, módozatait és lehetséges stratégiáit.

„A találkozó azért volt fontos, mert az új politikai körülmények között először vetettük fel komolyabban a vajdasági magyar ellenzék közös fellépésének kérdését. Arra jutottunk, hogy tárgyalnunk kell, össze kell hangolnunk az álláspontjainkat, és azt kell keresnünk, ami a vajdasági magyarok érdekeit szolgálja, nem pedig az egyes pártok érdekeit” – nyilatkozta az N1-nek Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke.

Hozzátette: nem zárt ajtók mögött hoztak döntéseket, és nem is akartak előre kész megoldásokat ráerőltetni senkire.

„Abban állapodtunk meg, hogy folytatjuk az egyeztetéseket, és a parlamenti választásokon való indulás valamennyi lehetséges modelljéről tárgyalunk. Számunkra az a legfontosabb, hogy a vajdasági magyaroknak valódi választási lehetőségük legyen, és politikai hangjuk ne merüljön ki az egyik politikai opcióval előre meghatározott együttműködésben” – mondta Csonka.

Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az online egyeztetés – amelyen megfogalmazása szerint „szabadon gondolkodó vajdasági magyar szervezetek és magánszemélyek” vettek részt – „liberális, őszinte és konstruktív” volt annak ellenére, hogy egyes kérdésekben eltér a véleményük. Hangsúlyozta, hogy egyetértettek abban: közösen dolgoznak a vajdasági magyarok érdekeinek érvényesítésén.

„Az MPSZ szerint a vajdasági magyaroknak végre fel kell egyenesedniük. Ez pontosan az ellenkezője annak, ami a Fidesz és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) korszakában történt, amelyet a szolgaság, az alárendeltség és a magyar nemzeti érdekek feláldozása jellemzett a Fidesz és a Szerb Haladó Párt (SNS) szövetsége során, valamint a hamis »szerb–magyar megbékélés«” – fogalmazott Rácz Szabó.

Emlékeztetett arra, hogy a vajdasági magyaroknak többször azt mondták: jogaik védelmének legfontosabb feltétele, hogy a VMSZ a hatalom minden szintjén részt vegyen.

„Ez talán elfogadható is lett volna, ha ennek nem az az ára, hogy lemondanak a vajdasági magyar érdekek védelméről” – vélekedett az MPSZ elnöke.

Állítása szerint Orbán Fidesze „mentesítette a szerb államot saját pénzügyi kötelezettségeinek egy része alól azzal, hogy a magyar adófizetők pénzét Szerbiában fektette be”.

„Ez nem érdekvédelem, hanem pénzmosás. Sajnos azt látjuk, hogy az új magyar kormány is a Fidesz korábbi taktikáját követi, mert nem alakított ki párbeszédet a vajdasági magyarság valamennyi politikai szereplőjével. Eddig csak a Vajdasági Magyar Szövetséggel és az újonnan alakult Vajdasági Magyar Újrakezdéssel tárgyaltak, ami megosztottsághoz vezetett közösségünkben” – mondta Rácz Szabó László az N1-nek.

„Komoly szándék mutatkozik az egyetemista lista támogatására”

A parlamenti választásokon induló egyetemista lista támogatása ugyancsak az egyik fontos kérdés, amelyről a vajdasági magyar ellenzék tárgyal.

Csonka Áron az N1-nek azt mondta, hogy a vajdasági magyar ellenzéki erők körében komoly szándék mutatkozik az egyetemista lista támogatására, elsősorban azért, mert megítélése szerint az egyetemista mozgalom olyan kérdéseket vetett fel, amelyek az intézmények felelősségével, a jogállamisággal és a demokratikus rendszer működésével kapcsolatosak.

„Természetesen a támogatás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden szervezetnek ugyanazt a cselekvési modellt kell követnie. Erről tárgyalni kell az egyetemistákkal, és meg kell nézni, mire van szükségük, illetve milyen támogatási formát tartanak a leghasznosabbnak. Számunkra fontos, hogy ez a támogatás politikai elveken alapuljon, és ne alkudozásról legyen szó. Nem kérünk tisztségeket és előre kialkudott pozíciókat sem.

Ha lehetőség nyílik arra, hogy megváltozzon a politikai helyzet Szerbiában, akkor a vajdasági magyaroknak részeseivé kell válniuk ennek a folyamatnak, nem pedig pusztán szemlélőinek” – hangsúlyozta a VMDK elnöke.

Az MPSZ a 381-es Koalícióval indul a parlamenti választásokon

Az MPSZ elnöke szerint a vajdasági magyarok többsége elítéli a Szerb Haladó Párt politikáját.

„Elítélik ezt a rezsimet, de amikor a VMSZ-re szavaznak, valójában az SNS-re szavaznak, anélkül, hogy ennek tudatában lennének. A vajdasági magyarok többsége, így az MPSZ is, úgy véli, hogy amit az egyetemisták kínálnak, elfogadhatóbb az SNS rendszerénél. Mi minden tüntetésen jelen voltunk. Az egyetemisták azonban szigorúan zárt rendszerben működnek: senkivel sem tárgyalnak, álláspontjukat nem egyeztetik más politikai szereplőkkel, és számunkra továbbra sem világos, hogyan képzelik el a nemzeti kisebbségek helyzetét” – hangsúlyozta Rácz Szabó.

Rácz Szabó László bejelentette, hogy a Magyar Polgári Szövetség a 381-es Koalíció keretében indul a parlamenti választásokon. A júniusban létrehozott koalíció hét kisebbségi pártot és egyesületet tömörít: a Bosnyák Polgári Pártot, a Montenegróiak Pártját, a Vlach Néppártot, a Magyar Polgári Szövetséget, a Szerb–Magyar Szövetség Polgári Egyesületet, a Vajdasági Bosnyákok Szövetségét és a Jugoszlávok Szövetsége Polgári Egyesületet.

„Azért csatlakoztunk a 381-es Koalícióhoz, mert csak így van reális esélyünk arra, hogy a nemzeti kisebbségek sajátos érdekeit képviseljük a parlamentben. Ha a 381-es Koalíciónak sikerül a választások után legalább egy képviselőt bejuttatnia a Nemzetgyűlésbe, az változást hozhatna a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmében” – vélekedett az MPSZ vezetője.

A magyar ellenzék a VMSZ-ről

Rácz Szabó László szerint a Vajdasági Magyar Szövetség zsákutcába manőverezte magát, és most már kénytelen Vučić rendszere mellett kitartani.

„Olyan mélyen beépültek ebbe a politikai establishmentbe – amelyet mi maffiaszerűnek tartunk –, hogy a VMSZ fennmaradása is ennek a rendszernek a fennmaradásától függ, amely megvédi őket attól, hogy tetteik miatt bíróság elé kerüljenek. A VMSZ elveszítette azt a támogatást, amelyet a Fidesz hatalma idején élvezett, most azonban megpróbálja ugyanezt a támogatást megszerezni az új magyar kormánytól is.

A Fidesz az elmúlt években jelentősen megerősítette a VMSZ pozícióját, így a stabil pártszervezet mellett a vajdasági magyar médiát is ellenőrzésük alatt tartják” – vélekedett Rácz Szabó.

Csonka Áron szerint a VMSZ évek óta két politikai központhoz – a magyarországi Fideszhez és a szerbiai SNS-hez – fűződő kapcsolataira építette politikai stratégiáját. Szerinte felmerül a kérdés, van-e alternatívája a pártnak arra az esetre, ha az egyik vagy mindkét országban megváltoznak a politikai viszonyok.

„Mi úgy gondoljuk, hogy a vajdasági magyarok nem függhetnek attól, hogy éppen ki van hatalmon Budapesten vagy Belgrádban. Egy nemzeti közösség politikai stabilitását nem lehet egyetlen párttal kötött örök szövetségre építeni. Ha az SNS elveszítené a hatalmat, annak nem kellene tragédiának lennie a vajdasági magyarok számára. Éppen ellenkezőleg: lehetőség nyílna arra, hogy az új hatalommal intézményi alapokon építsék ki a kapcsolatokat, ne pedig pártközi megállapodások alapján.

Ha a hatalomváltás jobb intézményeket, nagyobb felelősséget, az állampolgárok egyenlőbb helyzetét és a kisebbségi jogok komolyabb védelmét jelenti, abból a vajdasági magyarok csak profitálhatnak” – fogalmazott Csonka Áron.