Az ukrán parlament csütörtökön 261 igen szavazattal elfogadta azt a nyilatkozatot, amely – a világon elsőként – bűncselekményként ismeri el a kárpátaljai magyarok elleni szovjet elnyomást. A dokumentumot Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete kezdeményezte.
A nyilatkozat emlékezet arra, hogy 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulását követően Kárpátalja területe azonnal a szovjet katonai közigazgatás ellenőrzése alá került. „Ebben az időszakban a szovjet katonai közigazgatás az NKVD és a SZMERS alkalmazottai és szervei révén tömegesen és törvénytelenül tartóztatta le Kárpátalja 18 és 50 év közötti civil férfi lakosságát, az úgynevezett munkatáborokba történő »mozgósítás« ürügyén. Kárpátalja békés lakosainak ezreit bírósági határozat nélkül deportálták a GULAG rendszer koncentrációs táboraiba” – hangsúlyozza a dokumentum.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
1944 novemberében Sztálin parancsára a szovjet csapatok az akkor még Magyarországhoz tartozó Kárpátaljaként ismert területről, továbbá a trianoni országterület részét képező vásárosnaményi és fehérgyarmati járás területéről úgynevezett háromnapi jóvátételi munkára (málenkij robotra) behívtak több mint tízezer civil magyar és német férfilakost. A parancsra jelentkező férfiakat háromnapi jóvátételi munka helyett a szolyvai gyűjtőtáborba kísérték gyalog, majd onnan a Gulágra kerültek. A szovjet rendszerben ezeket a férfiakat háborús bűnösként tartották számon, helyzetükről nem beszélhettek – írja a hvg.hu.
Málenkij robot-emlékhely (Fotó: MTI/Balaton József)
