Szerbiában az élelmiszerárak gyorsabban közelítenek az Európai Unió átlagához, mint más termékek és szolgáltatások árai. Az élelmiszerek árszínvonala már elérte az uniós átlag 96,6 százalékát.
Szerbiában az élelmiszer drágább, mint Közép- és Kelet-Európa 11 országában. Ha a környező uniós tagállamokkal hasonlítjuk össze az árakat, a különbség még szembetűnőbb. Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Horvátországban például az élelmiszerárak az uniós átlag körülbelül 92 százalékán állnak, ami lényegesen alacsonyabb a szerbiai szintnél – írja a Forbes Srbija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezek a szerb Költségvetési Tanács legújabb, „A szerbiai mezőgazdaság a stagnálás és a reform között: termelés, árak és agrárpolitika” című tanulmányának megállapításai.
Az élelmiszerárak „felépítésében” – amelyről Szerbiában évek óta sok szó esik, különösen a legutóbbi inflációs hullám óta – az elemzés szerint már az elsődleges mezőgazdasági termelés is szerepet játszik. Bár ez az élelmiszerlánc legelején helyezkedik el, és ennek van a legkisebb lehetősége a végső fogyasztói árak befolyásolására, mégsem teljesen mentes attól a nyilvánvaló piaci torzulástól, amely végső soron indokolatlanul magasabb árakhoz vezet. Ez különösen akkor feltűnő, ha az élelmiszerárakat a szerbiai fogyasztók jövedelméhez viszonyítjuk.
Árban már összemérhetők vagyunk, fizetésben nem
A Költségvetési Tanács tanulmánya megállapítja, hogy általános jelenség: a kevésbé fejlett országok árszínvonala fokozatosan közelít a gazdagabb országokéhoz, és ez gyakran gyorsabban történik, mint a jövedelmek felzárkózása.
Szerbia sem kivétel.
Ha a személyes fogyasztásra szánt valamennyi termék és szolgáltatás árát összehasonlítjuk, Szerbia árszínvonala 2024-ben az uniós átlag csaknem 60 százalékát érte el. Szerbia azonban ebben is megelőzte Romániát, ahol ez az arány 55,1 százalék, illetve Bulgáriát, ahol 55,7 százalék.
Ezzel szemben a szerbiai átlagjövedelem ugyanebben az évben még az uniós átlag felét sem érte el, bár valamelyest közeledett hozzá.
A szerbiai jövedelmi szint 15 százalékponttal marad el Bulgáriáétól, annak ellenére, hogy Bulgária gazdasági fejlettségét tekintve az EU egyik sereghajtója.
Szerbiában azonban még ennél is szembetűnőbb az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágulása, illetve árszínvonaluk közeledése az EU-éhoz. Ezek a termékek a szerbiai átlagos fogyasztói kosár mintegy egyharmadát teszik ki.
„Emiatt ennek a ténynek további gazdasági és társadalmi súlya van” – állapítják meg a tanulmány szerzői.
Mely élelmiszerek drágábbak Szerbiában, mint az EU-ban?
Az elemzés szerint a tíz vizsgált élelmiszer-kategóriából hatban a szerbiai árak meghaladják az uniós átlagot. Ha pedig Szerbiát a közép- és kelet-európai országokkal hasonlítják össze, a szerbiai piac szinte valamennyi kategóriában drágább.
Kivételt az alkoholmentes italok, a gabonafélék és a gabonaalapú termékek jelentenek.
Az uniós átlaghoz képest a legnagyobb pozitív eltérés az olajok és zsiradékok esetében tapasztalható: ezek Szerbiában körülbelül 20 százalékkal drágábbak.
A cukor, lekvárok és édességek ára mintegy 15 százalékkal haladja meg az EU átlagát.
Hasonló rendellenességek figyelhetők meg a magasabb feldolgozottsági fokú termékeknél, például a készételeknél és más feldolgozott élelmiszereknél.
A tej, a feldolgozott húskészítmények és a tojás ára körülbelül 8 százalékkal magasabb az uniós árszintnél.
Más a helyzet a zöldségeknél: ezek ára Szerbiában az EU átlagának körülbelül 90 százalékát teszi ki. A gabonafélék, a gyümölcs és a hús árszínvonala pedig körülbelül az uniós átlag 85 százalékán áll.
Ugyanakkor ezeknél a termékeknél is megfigyelhető a felzárkózás. A hús például 2022 és 2024 között annyira megdrágult, hogy árszintje az uniós átlag 81,5 százalékáról 88,5 százalékára emelkedett.
Miért problémás a szerbiai élelmiszerek ilyen magas ára?
„Az élelmiszerárak ilyen magas szintje arra utal, hogy strukturális rendellenességek vannak a hazai élelmiszer- és mezőgazdasági láncban. Az ország gazdasági jellemzőit figyelembe véve arra számíthatnánk, hogy Szerbiában az élelmiszerárak érezhetően az európai átlag alatt legyenek. Ennek három alapvető oka van” – állapítják meg a tanulmány szerzői.
Az első, hogy Szerbia fejlettségi szintje mindössze az EU átlagának körülbelül felét éri el. Az általános gazdasági törvényszerűségek szerint a kevésbé fejlett országokban az alacsonyabb bérek, működési költségek és vásárlóerő miatt az árszínvonalnak is alacsonyabbnak kellene lennie.
Jó példát jelentenek erre az EU kevésbé fejlett tagállamai, Románia és Bulgária. Ezekben az országokban az élelmiszerárak az uniós átlag körülbelül 76, illetve 89 százalékát teszik ki. Ez jelentősen elmarad a szerbiai szinttől, miközben Szerbia mindkét országnál kevésbé fejlett.
A második ok, hogy Szerbia hagyományosan nettó exportőre a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek. Vagyis többet termel ezekből, mint amennyire a hazai piacnak és fogyasztásnak szüksége van.
Ilyen helyzetben „a gazdasági logika szerint ennek lefelé irányuló nyomást kellene gyakorolnia a hazai árakra”.
A harmadik tényező az állami támogatások nagysága.
Az állam az elmúlt években radikálisan növelte a mezőgazdaságnak nyújtott költségvetési támogatásokat, amelyek összege már eléri a GDP egy százalékát. E tekintetben Szerbia nem marad el az uniós országoktól.
„Ha ezeket a támogatásokat megfelelőbben irányítanák, annak nagyobb termelékenységben, stabilabb kínálatban és kisebb árnyomásban kellene megmutatkoznia” – állapítják meg a tanulmány szerzői.
