A Poslovi Infostud álláskereső oldal legfrissebb jelentése szerint Szerbiában nagy a kereslet az orvosok, gyógyszerészek és állatorvosok iránt, ugyanakkor kevés az érdeklődő az ilyen állásokra. Ez bizonyos mértékig nem is meglepő, hiszen a szerbiai egészségházakban dolgozó orvosok fizetése a legalacsonyabbak között van a régióban: alig éri el az 1200 eurót.
Az olyan kereskedelmi állásportálokon, mint a Poslovi Infostud, elsősorban magánklinikák, laboratóriumok, fogorvosi rendelők, idősotthonok, ápolási intézmények és gyógyszeripari vállalatok keresnek egészségügyi dolgozókat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az állami egészségügyi intézmények is naponta tesznek közzé pályázatokat az egészségügyi minisztérium honlapján. Ezekből az látható, hogy leginkább ápolókra, orvosokra és szakorvosokra van szükség.
Az érdeklődés azonban csekély, ezért Szerbiában hiány van egészségügyi dolgozókból, annak ellenére, hogy Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter rendszeresen azzal büszkélkedik, hogy külföldről orvosok térnek vissza az országba, állapítja meg cikkében a Nova.
A fiatalok alacsony érdeklődésének egyik fő oka az alacsony fizetés és a rossz munkakörülmények. Ez azért is figyelemre méltó, mert az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karokon már az első felvételi körben betelnek a helyek.
A legfrissebb adatok szerint a szerbiai egészségházakban dolgozó orvosok havi átlagkeresete mintegy 140 ezer dinár, vagyis közel 1200 euró.
Rade Panić aneszteziológus, a szerbiai egészségügyi dolgozók gyűlésének tagja a Nova.rs-nek azt mondta, hogy a szerbiai bérekkel kapcsolatos probléma már túlságosan régóta fennáll. Szerinte az orvosok fizetésének a minimálbér ötszörösét kellene elérnie.
Panić emlékeztetett arra, hogy tavaly év elején, az ügyvezető kormány időszakában teljes egészében visszavonták a közszféra bérrendszeréről, vagyis a fizetési csoportokról és kategóriákról szóló törvényt. Szerinte ez egyértelmű jele volt annak, hogy Aleksandar Vučić letér az európai útról.
Mint mondta, a régióban csak Észak-Macedóniában hasonlóak vagy alacsonyabbak a fizetések a szerbiainál.
Horvátország és Szlovénia már régóta messze Szerbia előtt jár ezen a téren, és ugyanez igaz Montenegróra is. Ha az orvosi fizetés valóban a minimálbér ötszöröse lenne, akkor meghaladná a 300 ezer dinárt, miközben a szakvizsgával nem rendelkező orvosok az egészségházakban jelenleg alig 140 ezer dinárt keresnek.
Panić szerint további problémát jelent, hogy az egészségügyben három különböző bérszámítási alap létezik: külön az orvosok, az ápolók és a nem egészségügyi dolgozók számára. Ez aránytalanságokhoz és a pénzek igazságtalan elosztásához vezet.
Nem csak a fizetések miatt mennek el
Panić szerint ugyanakkor elsősorban a munkakörülmények késztetik arra az egészségügyi dolgozókat, hogy elhagyják Szerbiát.
Mint mondta, ezek az emberek nemcsak a munkahelyüket hagyják el, hanem az otthonukat és az országukat is. A fizetés mellett problémát jelentenek a különböző nyomásgyakorlások, a politikai befolyás és az, hogy a szakmai előmenetelt sokszor az engedelmességhez kötik.
Panić azt állítja, hogy amikor szakszervezeti elnök volt, az állami egészségügyet elhagyó orvosok mintegy 90 százaléka, akikkel beszélt, az elviselhetetlen munkakörülményekkel indokolta döntését.
Ezek a legkeresettebb egészségügyi szakemberek
Miloš Turinski, a Poslovi Infostud munkatársa szerint leginkább ápolókra és egészségügyi technikusokra van szükség.
Ugyancsak keresettek az idősgondozók, gyógyszerészek, laboratóriumi technikusok, gyógytornászok, valamint bizonyos szakterületeken dolgozó orvosok.
A munkaerő iránti kereslet Belgrádban és Újvidéken a legszembetűnőbb, de a kisebb településeken is érzékelhető a szakemberhiány.
Turinski szerint az egészségügyben stabilabb és tartósabb a munkaerő iránti igény, mint számos más ágazatban. Ennek több oka van: a lakosság elöregedése, az egészségügyi és szociális ellátás iránti növekvő igény, a magánegészségügy fejlődése, valamint a szerbiai orvosok külföldre távozása.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy vannak munkanélküli orvosok vagy más egészségügyi dolgozók, miközben bizonyos intézmények nem tudják betölteni az álláshelyeiket. Ennek oka lehet a munkaerő területi eloszlása, egy adott szakképesítés iránti igény, a munkakörülmények vagy éppen a fizetés.
Az állatorvosok is nagyon keresettek
Érdekesség, hogy az állatorvosok is a legkeresettebb szakmák közé tartoznak.
Kevesebb álláshirdetés vonatkozik rájuk, és elsősorban állatorvosi rendelők keresik őket. Állatorvosi technikusokra – vagyis középiskolai végzettségű szakemberekre – és diplomás állatorvosokra egyaránt szükség van.
Az Infostud adatai szerint egy állatorvos fizetése 85 ezer és 110 ezer dinár között mozog.
A keresetek jelentősen eltérnek attól függően, hogy valaki városi környezetben kisállatokkal dolgozik-e, vagy terepen, nagytestű haszonállatok ellátását végzi.
A nagyobb városok magánklinikái gyakran rugalmasabb munkafeltételeket és magasabb fizetést kínálnak, mint a kisebb településeken működő intézmények vagy az állami szolgálat.
Mennyit keresnek az orvosok a környező országokban?
Montenegróban az egészségházakban dolgozó orvosok fizetése elérheti a 2500 eurót. A háziorvosok alapbére körülbelül 1500 euró, a szakorvosok pedig 2000–2500 eurót keresnek. Egy korábban a Nova.rs-nek nyilatkozó orvos szerint a szubspecialisták keresete különböző pótlékokkal együtt akár 4500 euró is lehet.
Horvátországban szintén magasabb az általános orvosok fizetése, mint Szerbiában. Egy általános orvos 1600–1900 eurót, egy szakorvos pedig a szolgálati időtől, a túlóráktól és az ügyeletektől függően 2500–2900 eurót kereshet.
A régióban Szlovéniában a legmagasabbak az orvosi bérek. Egy szakvizsgával nem rendelkező, egészségházban dolgozó orvos fizetése elérheti a 2500 eurót, míg egy szakorvosé a 3600 eurót. A szolgálati idő után járó pótlékokkal és az ügyeletekkel együtt a kereset akár 5500 euróra is emelkedhet.

