Kína mentheti meg a szerb méhészeket: akár 50 százalékkal nőhet a méz ára

A Szerbiai Méhészeti Szervezetek Szövetsége közölte, hogy a szerbiai méhészek megkezdték a méz exportját Kínába, ami – ha nagyobb volumenben is beindul – akár 50 százalékkal is javíthatja a felvásárlási árakat.

Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészeti Szervezetek Szövetségének elnöke a Biznis.rs-nek nyilatkozva elmondta, hogy eddig két, összesen 2700 kilogramm mézet tartalmazó szállítmányt exportáltak Kínába. A méz a račai Naš med üzemből származik, amelyet a méhészek Rača önkormányzatának és az államnak a segítségével építettek fel.

Živadinović kiemelte, hogy ez az első olyan szerbiai üzem, amely megkapta a kínai mézexporthoz szükséges regisztrációt, és a teljes folyamat az állam segítségével valósult meg.

„Ezt egyedül nem tudtuk volna megcsinálni, az Európai Unióból is sokan próbálkoztak, de nem jártak sikerrel. Szerbia sokat tett a Kínával fenntartott jó kapcsolatok kialakításáért a megfelelő megállapodások aláírásával. Nekünk ez a megállapodás már néhány éve rendelkezésünkre áll, most pedig az első mennyiségeket is exportáltuk” – magyarázta a nyilatkozó.

Živadinović reményét fejezte ki, hogy az üzlet megfelelően beindul, és a kínai piacra egyre nagyobb mennyiségű hazai mézet tudnak majd értékesíteni. Ez Szerbia számára jelentős eredmény lenne, hiszen ezen a hatalmas globális piacon az ország még mindig kis termelőnek számít.

„Ha nagyobb mennyiségben is beindul az export, a felvásárlási ár 30–50 százalékkal lehet magasabb a jelenleginél, az egyébként nagyon magas költségek levonása után. Csak az áru Kínába történő eljuttatása 45 napig tart” – mondta.

A felvásárlási árak emelkedésére számítanak

Ez az ár a méhészek és általában a méztermelés szempontjából is rendkívül fontos lenne, mivel a jelenlegi felvásárlási árak nagyon alacsonyak.

„A repceméz felvásárlási ára 1,8 euró, ez tragikus. A költségeket, amelyek napról napra emelkednek, nem lehet kitermelni. Egy kilogramm méz kiskereskedelmi ára fajtától függően akár 1500 dinár is lehet, de ez a piac nem elegendő, mert a termelés meghaladja a hazai keresletet. A méhészek ezért arra kényszerülnek, hogy egy részét kiskereskedelemben, másik részét pedig nagy tételben, exportra értékesítsék” – magyarázta Živadinović.

Elmondása szerint a költségek idén tovább emelkedtek, mivel az üzemanyagárak rendkívül magasak, miközben ez általában is jelentős kiadást jelent a méhészek számára, különösen azoknak, akik a kaptárakat különböző méhlegelőkre szállítják.

„Évente több ezer eurót költünk benzinre és gázolajra, mert ha intenzíven szeretnénk kihasználni a méhekben rejlő lehetőségeket, akkor intenzíven kell vándorolnunk is. Az ilyen magas üzemanyagárak drámaian megnövelték a költségeket. Emiatt a méhészek néha úgy döntenek, hogy a kiadások miatt nem költöztetik a kaptárakat, mert a jelenlegi éghajlati viszonyok mellett meglehetősen nagy a kockázata annak, hogy a méhlegelő nem bizonyul megfelelőnek” – mondta Živadinović.

Hozzátette: a kiadások csökkentése érdekében a méhészek már évek óta azt kérték az államtól, hogy legalább a méhészeti járművek regisztrációját szabályozza kedvezőbb feltételekkel, és végül meg is kapták az ehhez szükséges jóváhagyást.

Jelenleg a közlekedésbiztonságról szóló törvény módosítása van folyamatban, amelynek tartalmaznia kell azt a lehetőséget is, hogy a kizárólag méhek, méhészeti termékek és felszerelés szállítására használt járművek jóval kedvezőbb feltételekkel legyenek regisztrálhatók, azzal a feltétellel, hogy más árut nem szállíthatnak.

Szégyen méznek nevezni, mert nem az

Živadinović szerint az egyik nagy problémát a tisztességtelen verseny is jelenti. Olyan importtermékekkel kell versenyezniük, amelyeket mézként értékesítenek, valójában azonban nem azok. Ezeket tömegesen árusítják az üzletekben, emiatt pedig a hazai termelők nem jutnak be az üzletek polcaira.

„A felvásárlási árak azért katasztrofálisak, mert rengeteg hamisítvány van a piacon, és ez nemcsak a mi piacunkra igaz. A kutatások szerint Európában hasonló mennyiségű hamisítvány található az üzletekben, mint Szerbiában. Átlagosan ez mintegy 80 százalék, Nagy-Britanniában pedig például eléri a 96 százalékot. Ezzel szemben a méhészeknél, ahol elemzéseket végeztek – Szerbiában éppúgy, mint Németországban, Finnországban vagy Nagy-Britanniában –, a méz kiváló minőségűnek bizonyult” – állítja.

Živadinović szerint a kereskedők számára az a legfontosabb, hogy a termék olcsó legyen, nem pedig az, hogy valódi mézről van-e szó. Emiatt tömegesen importálnak olyan mézet, amely átmegy az alapvető vizsgálatokon, noha „szégyen méznek nevezni, mert nem az”. Ugyanakkor úgy állították össze, hogy megfeleljen az alapvető vizsgálatoknak, és kilogrammonként 1,3 euróért értékesíthető legyen, miközben a valódi méz előállítása három-ötször ennyibe kerül. „A haszonról pedig ne is beszéljünk” – tette hozzá.

Hogy a hazai termelők gyakorlatilag nem tudnak bekerülni a szerbiai üzletekbe, azt jól példázza az egyik legnagyobb hazai áruházlánc esete: mind a mai napig nem árusítja a Szerbiai Méhészeti Szervezetek Szövetségének mézét, noha a szövetség ezerszer is megpróbált bekerülni a polcokra. Amikor azonban nagyszabású vizsgálatot végeznek, rendszerint kiderül, hogy az üzletek polcain rengeteg hamisítvány található. Živadinović szerint ennek az az oka, hogy a kereskedők többet keresnek a hamis mézen, mint a valódi mézen.

Fotó: Pixabay