Kos: Az EU megvizsgálja, hogy Szerbia továbbra is alkalmas-e a tagjelölti státuszra

Marta Kos európai uniós bővítési biztos kijelentette, hogy Ratko Mladić temetése után az uniós tisztségviselőknek tisztázniuk kell egy rendkívül fontos kérdést: Szerbia továbbra is alkalmas-e arra, hogy az EU tagjelöltje legyen.

„Szerbia most fordulóponthoz érkezett. Tudják, hogy a csatlakozási folyamat megköveteli a múlttal való szembenézést és az őszinte megbékélést. Ide tartozik a jogállamiság és egy ország stratégiai orientációja is. Meg kell vizsgálnunk, hogy Szerbia mennyire őszinte még mindig az európai útjával kapcsolatban” – mondta Kos a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Arra a kérdésre, hogy az EU-ban kinek kellene ezt megállapítania, Kos azt válaszolta, hogy erről először Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével fog tárgyalni.

„Az unió új tagok fogadására való felkészültségéről szóló jelentésünk szeptember végére készül el, és ezt követően nagyon jó alapul szolgálhat az EU Tanácsában októberben folytatandó vitához” – mondta Kos.

Kos kijelentette, hogy „kész mindent megpróbálni annak érdekében, hogy Szerbia az európai úton maradjon, de ez a szerbeken is múlik, nemcsak a politikusokon, hanem a lakosságon is”, hozzátéve, hogy Szerbiában hamarosan választásokat is tartanak.

Arra a kérdésre, hogy miért mondta le belgrádi látogatását Ratko Mladić állami tiszteletadással megtartott temetése miatt, Kos így válaszolt: „Hogyan lehet ünnepelni valakit, akit háborús bűnösként ítéltek el?”

„Ha ebben a helyzetben Belgrádba utaznék, ahol ennyi ember – és nem csak politikusokról beszélek – dicsőíti a háborús bűnöst, soha többé nem tudnék a srebrenicai anyák szemébe nézni” – mondta Kos.

„A múlttal való szembenézés az egyik legnehezebb kérdés, amellyel a Nyugat-Balkánon meg kell küzdenünk. A bosznia-hercegovinai háború óta 31 év telt el. A politikai elitek felelőssége, hogy begyógyítsák a múlt sebeit, ahelyett hogy minden alkalommal újabb sót szórjanak rájuk” – mondta Kos.

Arra a felvetésre, hogy Európa egyesítése Németország és Franciaország megbékélésével kezdődött, Kos azt mondta, hogy Németország sokat tanult a második világháború után.

„Tudom, hogy a német Európa-ügyi államminiszter hamarosan Kragujevácra utazik az ott a németek által a második világháborúban elkövetett atrocitások miatt. Ezért nem szabad megtörténnie annak, hogy azokat dicsőítsék, akik ennyi szenvedést okoztak másoknak. És nemcsak a meggyilkoltakról van szó. Azokról is, akik életben maradtak, akiket megerőszakoltak, és akik elveszítették családtagjaikat” – mondta a biztos.

Az Európai Unió bővítéséről szólva Kos elmondta, hogy a geopolitikai követelmények arra kényszerítették az uniót, hogy feladja a „mindent vagy semmit” logikáját, vagyis azt az elvet, amely szerint egy ország csak akkor csatlakozhat az EU-hoz, ha minden feltételt teljesített.

„A múltban már bevezettünk bizonyos elemeket a tagjelöltek számára is, például a SIEPA fizetési rendszert vagy a roamingot. Most pedig egy lépéssel tovább szeretnénk menni, például olyan stratégiai ágazatokban, mint az energia, a közlekedés vagy a kritikus nyersanyagok. Már most segítünk Moldovának és Ukrajnának abban, hogy 2027 végére teljesen energiafüggetlenné váljanak Oroszországtól” – mondta Kos.

Friedrich Merz német kancellár Ukrajna társult EU-tagságára vonatkozó javaslatát kommentálva Kos azt mondta, hogy a fokozatos integrációt valamennyi tagjelölt országra alkalmazni kívánják, különösen azokra, amelyeknek több időre van szükségük.

„És teljesen nyilvánvaló, hogy Ukrajnának több időre lesz szüksége, mint Montenegrónak. De nem csak róla van szó. Nagyra értékelem Németország elkötelezettségét. A döntő azonban az lesz, hogy mit mondanak a többi uniós országok” – mondta Kos.

Azt is kijelentette, hogy az EU-nak tanulságokat kell levonnia abból, hogy Magyarország blokkolja az európai konszenzust a döntéshozatal során.

„Hatékonyan biztosítanunk kell, hogy az új tagállamok tartósan tiszteletben tartsák szabályainkat és értékeinket. Ezért beszélünk olyan védzáradékokról, amelyeket a jövőbeni csatlakozási szerződésekbe is beépítenek” – mondta Kos.

Az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint az uniónak azt is elemeznie kell, hogy a bővítésnek milyen konkrét hatásai lesznek, és azokon a területeken kell cselekednie, ahol az új tagok felvétele hátrányos lehet a jelenlegi tagállamok számára.

„Erről szeptember végén bemutatunk egy dokumentumot. Jövőre fontos választások lesznek Európában, amelyek a jövőbeni bővítési döntésekre is rányomják majd bélyegüket” – mondta Kos, hozzátéve, hogy az euroszkeptikusok választási sikere – amire nemrég a németországi tartományi választásokon is láthattunk példát – jelentősen megnehezítené a bővítési folyamatot.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az euroszkeptikusok is nagyobb stabilitást, a migráció jobb kezelését és kedvezőbb gazdasági fejlődési kilátásokat szeretnének.

„Az erősebb Európa egyben polgáraink érdekeinek jobb védelmét is jelenti. A bővítési folyamat nagyszerű lehetőséget kínál arra is, hogy önmagunkról beszéljünk” – mondta Kos.

Fotó: Beta