Kiírták az előrehozott parlamenti választásokat, az elnökválasztást azonban nem, noha azt a következő hat hónapon belül meg kellene tartani. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai polgároknak viszonylag rövid időn belül kétszer kell urnákhoz járulniuk, ami egyúttal növeli a választások költségeit is, amelyeket végső soron az állampolgárok viselnek.
A Nedeljnik politikai elemzőket kérdezett arról, miért nem írták ki az elnökválasztást is az előrehozott parlamenti választásokkal egy időben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dragomir Anđelković politikai elemző szerint Vučić abból indulhatott ki, hogy az elnök- és parlamenti választások egyidejű megtartása még nagyobb mozgósítást eredményezne ellene.
„Sokan úgy gondolják, hogy az elnök a rendszer központi szereplője, ami nem igaz, de ez egy rögzült vélekedés, mivel nálunk az elnökök gyakran kisajátították a hatásköröket” – értékelte Anđelković.
Szerinte a szerb elnök „nem akar mindent egyszerre kockára tenni”.
„Ezt a pozíciót inkább külön akarja tartani: vagy az utolsó pillanatig az elnöki poszton marad, és nem mond le, vagy az utolsó pillanatban lemond, és a parlament elnöke veszi át a helyét. Mindenesetre ezt a pozíciót a választások utáni küzdelemre tartogatja, mert tart a tüntetésektől” – mondta.
Anđelković szerint ebben szerepet játszhat a „történelmi emlékezet, illetve az abból fakadó hiúság” is.
„Vučić emlékszik arra, hogy Milošević is hibát követett el, amikor előrehozott elnökválasztást írt ki, és Boris Tadić is elkövette ugyanezt a hibát, mert ez vezetett a bukásukhoz. Ha mindezt figyelembe vesszük, szerintem szó sem lehet arról, hogy most elnökválasztást is tartsanak” – jelentette ki.
Cvijetin Milivojević politikai elemző szerint Vučić államfőjelöltje az elnökválasztás második fordulójában nem tudna győzni, az első fordulóban pedig „gyakorlatilag szinte semmi esélye” sem lenne.
Úgy véli, az államfő arra készül, hogy ebben az esetben is megsértse az alkotmányt és a törvényeket.
„Az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia névre hallgató lista, amelyen Aleksandar Vučić neve és vezetékneve el fogja homályosítani a parlamenti választásokon induló koalíciójának választási listáját – mindez nincs összhangban az alkotmánnyal, a törvényekkel, különösen pedig a korrupció megelőzéséről szóló törvénnyel” – értékelte Milivojević.
Emlékeztetett arra is, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) legutóbbi főbizottsági ülésén hivatalosan is Aleksandar Vučićot jelölte miniszterelnöknek.
„A köztársasági elnök az alkotmányunk szerint nem tölthet be más közfunkciót” – hangsúlyozta.
Milivojević szerint az elmúlt 14 évben azt láthattuk, hogy a köztársasági elnök figyelmen kívül hagyja az alkotmányt és a törvényeket, különösen attól kezdve, hogy 2017-ben először hivatalosan is köztársasági elnök lett.
„Törvényeinket brutálisan megsértve választási csalást követ el azzal, hogy a polgárok abban a tévhitben élnek, hogy ő minden választáson jelölt: az önkormányzati képviselő-választáson, a városi képviselő-testületek választásán, a tartományi és a parlamenti választásokon, valamint polgármester- és községi elnökjelöltként is – hiszen valamennyi választási szinten, még a helyi közösségek tanácsainak megválasztásakor is az ő nevét viselik a listák” – mondta.
Milivojević szerint újdonság, hogy ezúttal a köztársasági elnöknek olyan választási ellenfele is van, aki valószínűleg ezt az alkotmánysértési kísérletet sem hagyja szó nélkül.
„Miért nem teljesítette azt az ígéretét, amelyet június 27-én, pártja belgrádi Vid-napi rendezvényén tett, amikor saját szavaival azt mondta, hogy »néhány héten belül visszavonul a köztársasági elnöki posztról és lemond«?” – tette fel a kérdést Milivojević. Hozzátette: azóta már több hónap telt el, de Vučić nem teljesítette ígéretét.
Milivojević szerint ennek az lehet az oka, hogy Vučić tart attól: lemondása után megszűnne az elnöki tisztségéhez kapcsolódó mentelmi jogának egy része.
„Azért, mert például szeretne szeptember második felében még köztársasági elnökként részt venni az ENSZ Közgyűlésén. Azért, mert leginkább azt szeretné, ha köztársasági elnökként érhetné meg az Expót” – zárta Milivojević.
