Csaknem három éve egy helyben áll az ügyészségi eljárás a Szerb Haladó Párt (SNS) telefonközpontjának ügyében.
Az ügyészség a rendőrségre vár, miközben a belügyminisztérium (MUP) évek óta nem juttatja el a szükséges információkat a belgrádi Első Alapfokú Ügyészségnek. Idén júliusban a rendőrség az ügyet a gazdasági bűnözés elleni osztálytól a belügyminisztérium korrupcióellenes osztályához helyezte át – írja a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS).
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A CINS által megszólaltatott szakértők szerint az intézmények akadályozzák az ügy kivizsgálását.
Miután a CINS feltárta, hogyan működik az SNS call centere, és felhívta a figyelmet a lehetséges szavazatvásárlásra, valamint a polgárok személyes adatainak esetleges visszaélésére, az akkori ellenzéki parlamenti képviselőjelöltek, Jelena Jerinić és Đorđe Pavićević büntetőfeljelentést tettek azok ellen, akiket felelősnek tartottak.
Azóta csaknem három év telt el, de az ügyben gyakorlatilag semmi sem történt.
A rendőrségnek a belgrádi Első Alapfokú Ügyészség 2023 decemberében kiadott utasítása alapján kellett volna adatokat gyűjtenie az SNS call centerével kapcsolatban, ezt azonban az ügyészség három sürgetése ellenére sem tette meg.
„Eddig a belügyminisztériumi ellenőrzések keretében egyetlen személlyel sem folytattak beszélgetést állampolgári minőségben” – közölte augusztus végén az Első Alapfokú Ügyészség a CINS-szel.
A MUP július 8-án mindössze arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy az ügyet a gazdasági bűnözés elleni osztálytól a belügyminisztérium korrupcióellenes osztályához továbbították.
A belügyminisztérium a CINS-nek azt válaszolta, hogy az ellenőrzések elvégzése után jelentést küldenek az Első Alapfokú Ügyészségnek a további intézkedések érdekében.
Miért került át az ügy a korrupcióellenes osztályhoz?
Vladimir Tupanjac ügyvéd, egykori ügyészségi segéd a CINS-nek elmondta, hogy önmagában az ügy egyik osztályról a másikra történő áthelyezése arra utalhat, hogy a rendőrség korrupciós bűncselekmény elkövetését gyanítja.
Ugyanakkor szerinte nem világos, hogy ezt milyen információk alapján állapították meg.
„Ha a rendőrség közel három év alatt senkit sem hallgatott meg sem gyanúsítottként, sem állampolgári minőségben, akkor felmerül a kérdés, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy éppen a korrupcióellenes osztálynak kell átvennie az ügyet” – mondta Tupanjac.
A CINS beszélgetőpartnerei szerint az ügyészség és a belügyminisztérium egyaránt akadályozza az SNS call centerével kapcsolatos eljárást, és az elmúlt évek intézkedéseiben számos problémára hívták fel a figyelmet.
Siniša Janković nyugalmazott rendőrfelügyelő szerint a MUP-nak joga volt másik osztályhoz továbbítani az információgyűjtésre vonatkozó kérelmet, a valódi probléma azonban az, hogy az ügy három éven keresztül „egy fiókban hevert”.
„Az, hogy a belügyminisztérium illetékesei nem jártak el az ügyben, felveti a hivatali helyzettel való visszaélés bűncselekményének gyanúját, mivel nem tették meg időben azokat a lépéseket, amelyeket meg kellett volna tenniük” – mondta Janković.
Az ügyészségnek nem kellett volna három évig várnia
Tupanjac szerint a büntetőeljárási törvény alapján az ügyészségnek nem kellett volna mindvégig a rendőrségre várnia.
Az ügyészség maga is gyűjthetett volna információkat a polgároktól, dokumentumokat kérhetett volna be gazdasági társaságoktól, vagy fegyelmi eljárást kezdeményezhetett volna azokkal a rendőrökkel szemben, akik nem teljesítették az ügyészség utasítását.
„Az eddigi eljárás alapján akár arra is lehet következtetni, hogy a rendőrség és az ügyészség bűntársak egy bűncselekmény eltussolásában. A rendőrség azért, mert közel három év alatt nem szerezte be a kért információkat, az ügyészség pedig azért, mert nem használta ki a rendelkezésére álló valamennyi törvényes eszközt” – fogalmazott Tupanjac.
Készpénz és lefotózott szavazólap
A CINS korábbi oknyomozó anyaga egyebek mellett azt dokumentálta, hogy az SNS telefonközpontjában végzett munka egyik feltétele az volt, hogy az alkalmazottak a közelgő választáson az SNS-re szavazzanak, majd lefényképezzék a kitöltött szavazólapjukat. A call center munkatársai a fizetségüket készpénzben kapták meg.
Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia programigazgatója szerint ez a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok megsértésének egyik legjobban dokumentált esete, ezért az eljárást sürgősen le kellett volna folytatni.
„Az eljárás, amelynek sürgősnek kellett volna lennie, olyan régóta húzódik, hogy úgy tűnik, a következő parlamenti választásokat is megérjük anélkül, hogy bármilyen eredménye lenne” – hangsúlyozta Nenadić.
Szerinte a felelősség elsősorban az ügyészséget terheli.
„Az ügyész feladata lenne a nyomozás irányítása, annak meghatározása, hogy a rendőrségnek milyen adatokat és kitől kell beszereznie, valamint az is, hogy intézkedjen, amennyiben a rendőrség ezt nem teszi meg” – mondta Nenadić.
