Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy decemberre az átlagfizetés eléri az 1200 eurót, miközben a közszférában 8 százalékos béremelés várható, a szociális védelemben dolgozók fizetése pedig 12 százalékkal nő. A közgazdászok szerint azonban a béremelés a választási kampány részét képező politikai marketing, amelynek nincs valós gazdasági alapja.
„A közszférában a béremelés nem vár január 1-jéig, hanem már december 1-jén elkezdődik, és 8 százalékos lesz, míg a szociális védelemben dolgozók 12 százalékkal kapnak többet. Ugyanettől a naptól 7,5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, így az átlagnyugdíj meghaladja majd az 520 eurót, míg a minimális nettó bér 2027. január 1-jétől először éri el a 600 eurót” – jelentette be Vučić a Nova ekonomija beszámolója szerint.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Köztársasági Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban a közszférában 124 218 dinár (1058 euró) volt az átlagfizetés, míg a közszférán kívül 118 850 dinár (1012 euró).
A magánszektor azonban nem tudja követni a közszférát a béremelések terén, mivel már a minimálbér 65 ezerről 70 ezer dinárra történő emelése is megterhelést jelentett a munkáltatóknak – mondta Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének közgazdásza.
„Azokban a felmérésekben, amelyeket minden évben elvégeznek a minimális munkabér meghatározása előtt, a munkáltatók nagy része, 48 százaléka azt mondta, hogy semmiképpen sem tudja elfogadni a minimálbér emelését, mert nem tudják növelni a bevételeiket, miközben az üzleti kiadások és költségek egyre magasabbak. A gazdaság csak egy része képes elfogadni az újabb költségnövekedést” – mondta Atanacković.
Emlékeztetett arra, hogy Nyugat-Európa és az Európai Unió szinte valamennyi országában a közszférában alacsonyabbak a bérek, mint a magánszektorban, míg Szerbiában fordított a helyzet. Ugyanakkor a munkáltatóknak bizonyos mértékben követniük kell minden béremelést, ha versenyképesek akarnak maradni a munkaerőért folytatott versenyben.
„A gazdaság nem tudja a közszférához hasonlóan, az illetékes szervek döntésével megemelni a béreket. Erre csak jobb üzleti eredmények mellett képes. A bérek emelésének összhangban kellene lennie a termelékenység növekedésével. Nem pedig azon az elven kellene történnie, hogy: van pénz, tehát lehet emelni. Ez talán csak a közszférában lehetséges” – mondta Atanacković.
Drašković: Ez szavazathalászás
Božo Drašković közgazdász szerint azonban a közszférában sincs olyan helyzet, hogy az „van pénz, tehát lehet” elv alapján lehessen gazdálkodni.
„Ha van politikai akarat, akkor pénz is lesz a költségvetésben. A mostani intézkedést azonban később ellensúlyozni kell majd, például ezt jövőre úgy kell megfizetni, hogy visszafogják a béremelések mértékét” – mondta Drašković.
A bérek összehangolását és emelését két tényező alapján határozzák meg: az infláció, vagyis a termékek és szolgáltatások drágulásának kompenzálására irányuló szükséglet, valamint a gazdasági növekedés, illetve a termelékenység növekedése alapján, amely tulajdonképpen egyfajta „jutalomként” jelenik meg a munkavállalók számára.
„Ez szavazathalászás. Egyetlen hivatalosan közzétett adat sincs, amely alátámasztaná ekkora mértékű béremelés indokoltságát. Nincsenek pontos adataink az infláció mértékéről, amelyek alapján korrigálni lehetne a béreket. Ez egy spekuláció, amellyel a hatalom azért él, hogy kedvező politikai légkört teremtsen a választások előtt” – értékelte Drašković.
Arra is figyelmeztetett, hogy egy ilyen, gazdaságilag nem megalapozott béremelés tovább ronthatja az inflációs helyzetet.
„Csak 2026 végén lesznek egyértelmű adataink” – emlékeztetett Drašković.
Šuković: Választási kampányfogás
Danilo Šuković közgazdász szerint az átlagfizetés 1200 euróra emelése decemberre – vagyis mintegy 17 százalékos növekedés hat hónap alatt, júniustól decemberig – nem rendelkezik valós gazdasági alappal. Ő is úgy értékeli, hogy a bejelentés a választási kampány részét képezi.
„Már maguk a számok is azt mutatják, hogy ez irreális, és mindez a választási csomag részét képező intézkedések sorába illeszkedik. Az emberek számára jól jön, ha a karácsonyi és újévi ünnepek előtt béremelést kapnak. A magánszektor helyzete azonban más. A magánszektor nem politikai marketinggel foglalkozik, hanem a profit vezérli” – értékelte Šuković.
Fotó: Magnific
