Az ügyészség, nem pedig a belügyminisztérium irányítása alatt álló nyomozók alkalmazása az egyik olyan megoldás, amelyet az egyetemisták javasolnak a szerbiai igazságszolgáltatás problémáira.
Olaszországban hasonló szervezetek a maffia elleni harcban vesznek részt, Romániában Laura Kövesi korrupcióellenes ügyészt segítették a politikai korrupciós ügyek felderítésében, most pedig az ügyészségi rendőrség létrehozása bekerült az Egyetemista Lista választási programjába, írja a BBC Szerbia.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az elképzelés szerint olyan nyomozókból álló szervezet jönne létre, amelynek tagjai közvetlenül az ügyészeknek felelnének, nem pedig – mint jelenleg – a belügyminisztériumnak.
Nemanja Đurić, az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke és az Egyetemista Lista jelöltje szerint a legérzékenyebb ügyekben már előfordult, hogy a rendőrség nem hajtotta végre az ügyészség utasításait.
Ilyenkor – mondta – az ügyészek keze gyakorlatilag meg van kötve: sürgethetik ugyan a rendőrséget, akár többször is, de nincs eszközük arra, hogy kikényszerítsék az intézkedést.
Az egyetemista mozgalom az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után kialakult kormányellenes tiltakozásokból nőtt ki. A 16 halálos áldozatot követelő tragédia kivizsgálása során különösen élesen felszínre kerültek a rendőrség és az ügyészség közötti problémák.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) azt állította, hogy a rendőrség nem teljesíti bizonyos kéréseit, miközben a rendőrség igazgatója kivonta a belügyminisztérium embereit abból a munkacsoportból, amely az üggyel foglalkozott.
Radovan Lazić ügyész, az Igazságügyi Kutatások Központjának (CEPRIS) elnöke szerint „az ügyészség rendőrség nélkül olyan, mint az agy kezek és lábak nélkül”. Az ügyészek ugyanis nincsenek kiképezve a helyszíni bizonyítékgyűjtésre, nem viselnek fegyvert és nincsenek kényszerítő eszközeik.
Ki irányítja valójában a nyomozást?
Bojana Savović és Radovan Lazić ügyészek egy korábbi tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg a gyakorlatban sokszor nem az ügyészség, hanem a rendőrség irányítja az előzetes nyomozást.
A rendőrök érkeznek elsőként a bűncselekmény helyszínére, így jelentős befolyásuk lehet arra, milyen nyomokat és bizonyítékokat rögzítenek, kit tekintenek gyanúsítottnak, kit tartóztatnak le, illetve követnek-e el eljárási hibákat például egy házkutatás során.
Lazić saját tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy előfordultak ilyen esetek.
Elmondása szerint a rendőr köteles tájékoztatni az ügyészt minden intézkedéséről, érzékeny ügyekben azonban előfordul, hogy a rendőri vezetők arra utasítják beosztottjaikat: először nekik jelentsenek, és csak ezután lépjenek kapcsolatba az ügyésszel. Így lehetőség nyílhat annak megszűrésére is, hogy milyen információk jutnak el az ügyészséghez.
Lazić hangsúlyozta, hogy ez nem általános gyakorlat, de szerinte előfordul, hogy a rendőrség felső vezetése ellenőrzése alatt tartja a hatalom számára kényes ügyeket.
Đurić szerint korábban nem volt politikai akarat az ügyészségi rendőrség létrehozására, mert ezzel a mindenkori hatalom saját mozgásterét korlátozná. Az egyetemista mozgalom viszont abból indul ki, hogy a hatalmat – függetlenül attól, ki gyakorolja – intézményesen korlátozni kell.
Hogyan működne Szerbiában?
Az egyetemisták elképzelése szerint az ügyészségi rendőröket az igazságszolgáltatáson belül választanák ki.
Közvetlenül az ügyészeknek felelnének, és az ügyészek fegyelmi eljárást is indíthatnának ellenük.
Đurić szerint ilyen egységekre valamennyi ügyészségen szükség lenne, az alapfokú ügyészségektől kezdve a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségen át a csúcstechnológiai bűnözéssel foglalkozó ügyészségig. Működésüket külön törvény szabályozná.
Lazić és Savović korábbi javaslata ennél valamivel szűkebb körű volt. Ők külön nyomozói egységeket hoznának létre a szervezett bűnözéssel és háborús bűnökkel foglalkozó ügyészségeken, a felsőbb ügyészségek korrupcióellenes osztályain, valamint a csúcstechnológiai bűnözéssel foglalkozó részlegen.
A rendőrség egy része szervezetileg is az ügyészséghez kerülne, más rendőröket pedig meghatározott időre rendelnének az ügyészségekhez. Ebben az időszakban kizárólag az ügyésznek tartoznának felelősséggel.
A nyomozók rendőri jogosítványokkal rendelkeznének, fegyvert viselhetnének és kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnának.
Hol működik hasonló rendszer Európában?
Az ügyészségi vagy igazságügyi rendőrség valamilyen formában számos európai országban létezik, többek között Olaszországban, Romániában, Horvátországban és Észak-Macedóniában.
Olaszországban működik a maffia elleni nyomozó igazgatóság, a Direzione Investigativa Antimafia (DIA), amely a szervezett bűnözést vizsgálja. A szervezetet a belügyminisztérium hozta létre, munkáját azonban az országos maffiaellenes ügyész irányítja.
Emellett minden ügyészség mellett működik igazságügyi rendőri egység is. Ezekben különböző bűncselekménytípusokra szakosodott rendőrök dolgoznak, akik közvetlenül az ügyésznek felelnek.
Románia az egyik legismertebb példa. Laura Kövesi – aki később az Európai Ügyészség vezetője lett – 2013-ban került a román Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) élére.
A DNA-t 2002-ben hozták létre többek között a politikai korrupció visszaszorítása érdekében. Két évtized alatt több mint 15 ezer ember ellen indult eljárás a szervezet munkájának eredményeként. Közöttük mintegy hatvan magas rangú tisztségviselő, két miniszterelnök, miniszterek és államtitkárok is voltak.
A DNA saját igazságügyi rendőrséggel rendelkezik, amely közvetlenül az igazgatóság főügyészének tartozik felelősséggel.
Hasonló rendőri egység működik a szervezett és nemzetközi bűnözés elleni román igazgatóság mellett is.
Az Európai Bizottság ugyanakkor nemrég arra szólította fel Romániát, hogy tovább módosítsa szabályozását annak biztosítása érdekében, hogy az igazságügyi rendőrség indokolatlan adminisztratív vagy politikai beavatkozás nélkül végezhesse munkáját.
Horvátország és Észak-Macedónia
A közvetlen régióban Horvátország és Észak-Macedónia is tett lépéseket ebbe az irányba, bár egyik országban sem teljes körű a rendszer.
Észak-Macedóniában az ügyészségekhez kirendelt rendőrök fizikailag is az ügyészségek épületeiben dolgoznak, és kizárólag az ügyésztől kapnak utasításokat.
A rendszer egyik problémája azonban, hogy emiatt nem jár nekik magasabb fizetés, rendőrségi státuszuk pedig a kirendelés idejére szünetel, így kevés rendőr számára vonzó ez a munka.
Horvátországban külön nyomozók, vagyis olyan rendőrtisztek dolgoznak, akik az ügyészség utasításai alapján végzik munkájukat.
A szerbiai helyzethez hasonlóan azonban az ügyészeknek ott sincs mindig megfelelő eszközük annak kikényszerítésére, hogy a nyomozók valóban teljesítsék az utasításaikat, ráadásul szakemberhiánnyal is küzdenek.
Az egyetemisták szerbiai javaslatának lényege tehát az, hogy a büntetőeljárások nyomozati szakaszában az ügyész ne csak formálisan legyen az eljárás irányítója, hanem saját, közvetlenül neki alárendelt nyomozói apparátussal is rendelkezzen.
