Jelentősen drágult a pellet a fűtési szezon előtt, máris várólisták alakultak ki

Amint lehűlt az idő, a szerbiai lakosság megkezdte a téli tüzelő, ezen belül a pellet beszerzését. A vásárlókat azonban nem fogadták jó hírek: egyes helyeken akár 30 százalékkal is emelkedett a pellet ára, és szakértők szerint várólisták is kialakultak.

A pellet ára minden fűtési szezonban emelkedik, ami bizonyos mértékig már nem is meglepő a szerbiai vásárlók számára. Ahogy az eladók mondják: ha mindenki emeli az árakat, mi is.

A Nova.rs több szerbiai tüzelőanyag-telepet is megkeresett, hogy ellenőrizze a lakosság körében terjedő információkat, miszerint egyes helyeken jelentősen, akár 30 százalékkal is drágult a pellet.

Miroslav Stanički, egy pelletforgalmazó cég képviselője megerősítette, hogy ők is emeltek az árakon, de – mint mondta – „nem túlzott mértékben”.

„A szezon elején, vagyis tavasz elején körülbelül 35 ezer dinárért adtuk a pelletet raklaponként. Most az ára eléri a 40 ezer dinárt, amit a többi forgalmazó áraihoz képest elfogadhatónak tartok. Egyes helyeken már 47 ezer dináros árakról is hallani. A tavalyi fűtési szezonhoz képest tehát tonnánként akár 4 ezer dinárral is drágult” – mondta Stanički.

Elmondása szerint a pellet árát több tényező is befolyásolja.

„Az ukrajnai háború kitörésekor jelentősen megemelkedtek az energia, a szállítás és számos nyersanyag költségei. Ezek a többletköltségek fokozatosan végiggyűrűztek az egész ellátási láncon, így a végtermékek árában is megjelentek” – magyarázta.

Az árra hatással van a villamos energia, az üzemanyag, a szállítás, a munkaerő, a csomagolás, a karbantartás, a raktározás és a forgalmazás költsége is.

„Amikor ezeknek az elemeknek a költségei emelkednek, annak egy része elkerülhetetlenül megjelenik a végtermék árában is. Vagyis minden bekerül az árba” – hangsúlyozta.

A pellet ennek ellenére továbbra is népszerűbb a tűzifánál és a szénnél.

„Ezt egyáltalán nem lehet összehasonlítani. A pellet sokkal gazdaságosabb. A pelletkazánokat és a hozzájuk kapcsolódó berendezéseket korábban jóval kedvezőbb áron lehetett megvásárolni, de a jelenlegi helyzetben sokan a klímaberendezések, például az inverteres klímák mellett is döntenek fűtés céljából” – tette hozzá.

Várólisták alakultak ki

Arra a kérdésre, hogy valóban vannak-e olyan cégek, amelyeknél várólisták alakultak ki, Stanički igennel válaszolt.

„Kénytelenek voltunk külföldről importálni a pelletet. Nemcsak a környező országokból, például Boszniából, hanem Csehországból, Litvániából és még távolabbi országokból is. A hazai gyártók növelték a termelést, emiatt azonban meghibásodások történtek, és leállt a termelés egyes gyárakban, miközben a hazai és a külföldi piac igényeit is ki akarták elégíteni.”

Mint mondta, sokan későn kezdték el beszerezni a pelletet, ezért alakultak ki torlódások és várólisták.

„Azt hiszem, az emberek soha nem tanulják meg. Ahelyett, hogy a fűtési szezon végén vennének pelletet, és ezzel biztosítanák maguknak a készletet és a kedvezőbb árat, megvárják, amíg lehűl az idő, és akkor indul a roham: mikor lesz pellet, jut-e nekem is?” – mondta.

Drakulić: Nincs ok az aggodalomra

Zoran Drakulić, Szerbia egyik legnagyobb pelletgyártója a Nova.rs-nek megerősítette, hogy módosítottak a pellet árán.

„Nagyjából tartjuk az árakat, talán öt euróval emeltünk a benzin és a dízel árának emelkedése miatt. Úgy gondolom, ez egyáltalán nem riasztó” – mondta.

Hozzátette, hogy a pelletvásárlási szezon végéhez érkeztek, és az emberek egész évben vásároltak.

„Nem tudom, mi a helyzet másoknál, mivel nekünk nincs kiskereskedelmi értékesítésünk. Mindent közvetlenül a gyárból adunk el, de nálunk valóban ez a helyzet. Az emberek egész évben őrült módon vásároltak. Most is van természetesen kereslet. Tegnap például 40 kamionnyi pelletet adtunk el, az emberek két órán belül mindent kifizettek. Amint megjelenik a piacon, azonnal elfogy” – mondta.

A várólistákkal kapcsolatban úgy véli, azokat elsősorban a viszonteladók hozzák létre.

„Az egyik a másiktól vásárol, a másik a harmadiktól, és így tovább. Megvárják, amíg a pellet megérkezik az elsőhöz, majd az továbbadja a másodiknak. Így működik ez.”

Azt is megjegyezte, hogy idén rendkívül drága a tűzifa, aminek szerinte nincs indoka.

„A tűzifa drága, de nem értem, miért, hiszen környezetvédelmi szempontból káros. Nálunk is be kellene vezetni, hogy a tűzifa legfeljebb 20 százalék nedvességtartalmú lehet, ahogy azt Európában bevezették. Ennek így lenne értelme, mert ha 40 százalékos vagy annál magasabb nedvességtartalmú fát égetünk, az nem megfelelő” – véli.

Branko Glavonjić, a Belgrádi Erdészeti Kar professzora folyamatosan figyelemmel kíséri a szerbiai pelletellátást. Szerinte a jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint egy hónappal ezelőtt.

„A kiskereskedelmi értékesítőhelyek mintegy 70 százaléka rendszeresen rendelkezik fapellet-készlettel. A fennmaradó, mintegy 30 százaléknál eltérő a helyzet, de többnyire inkább nincs pelletjük, mint van. Amikor kapnak, az általuk kialakított listák alapján osztják szét” – mondta Glavonjić.

Elmondása szerint a tavalyi szezonhoz képest jelenleg 15–20 ezer dinárral magasabb a pellet ára, az értékesítési helytől függően.

„A fapellet ára a tavalyi szezonhoz képest jelenleg 15–20 ezer dinárral magasabb, ami valóban nagyon jelentős növekedés. Az árak hirtelen emelkedésének fő oka a nagy kereslet, illetve az, hogy sok pelletet használó háztartás idén időben megkezdte a beszerzést” – mondta.

A nagy keresletet emellett a gyártók és a kereskedők is kihasználták az árak emelésére.

„A fapellet jelenlegi ára 42 ezertől akár 52 ezer dinárig terjed. Az általunk figyelt értékesítőhelyek többségén 42–46 ezer dinár között mozog az ár. Vannak olyan telepek is, ahol 46, 48 vagy 49 ezer dinárért adják a pelletet, de szélsőséges esetekben az ár az 52 ezer dinárt is meghaladja” – mondta a professzor.

Sokan későn kezdték el beszerezni a pelletet, ezért alakultak ki várólisták