Aleksandar Vučić lemondott Szerbia elnöki tisztségéről, az új államfő megválasztásáig pedig Ana Brnabić, a technikai mandátumban lévő parlament elnöke helyettesíti. A törvény értelmében Brnabić legfeljebb három hónapig töltheti be az ügyvezető államfői tisztséget. Arról azonban két eltérő értelmezés is napvilágot látott, hogy mikor tarthatják meg az elnökválasztást, írja a Nova.
Szeptember elején a szerb kormány elfogadta a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatot, ezt követően Vučić kiírta a parlamenti választást, majd bejelentette lemondását is, amit vasárnap hivatalosan is megtett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az államfő lemondásával – pontosabban attól a pillanattól kezdve, amikor az írásbeli lemondás megérkezik a parlamenthez – Vučić elnöki mandátuma azonnal megszűnik. Helyét ideiglenesen Ana Brnabić, a nemrég feloszlatott parlament elnöke veszi át.
Az államfőről szóló törvény szerint a parlament elnöke legfeljebb három hónapig helyettesítheti a köztársasági elnököt.
A választás után újabb választás következik
Az új államfő megválasztásának időpontjával kapcsolatban kétféle értelmezés jelent meg a nyilvánosságban.
A törvény értelmében az elnökválasztás kiírásának napja és a szavazás napja között legalább 30, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.
Zoran Alimpić, a belgrádi városi választási bizottság tagja korábban úgy ismertette az eljárást, hogy a szerb parlament házszabályának 267. szakasza szerint, amikor a köztársasági elnök lemond, és erről értesíti a parlament elnökét, a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőket arról, hogy átveszi a köztársasági elnök feladatainak ellátását, és ezzel egyidejűleg kiírja az új államfő megválasztását.
Alimpić számításai szerint, ha az elnökválasztást szeptember 27-én vagy 28-án írják ki, akkor novemberben négy lehetséges időpont jöhet szóba: november 1-je, 8-a, 15-e vagy 22-e.
Aleksandar Ivković politológus ugyanakkor korábban a Nova.rs-nek azt mondta, hogy az elnökválasztás kiírásával akár a törvényben meghatározott határidők végéig is várhatnak. Ebben az esetben csak november végén derülne ki a választás időpontja, a szavazást pedig az év végén tartanák meg.
Ivković szerint a végső határidő december 26. Mivel ez a nap szombatra esik, és Szerbiában az elmúlt évek gyakorlata szerint vasárnap tartják a választásokat, szerinte a választók december 20-án járulhatnának ismét az urnákhoz.
Miért választották külön a parlamenti és az elnökválasztást?
A rendkívüli parlamenti választás kampányának kellős közepén, Vučić lemondása mellett az is kérdésként merül fel, miért döntöttek úgy, hogy külön időpontban tartják meg a parlamenti és az elnökválasztást.
Aleksandar Ivković szerint Vučić abban bízhat, hogy az október 25-i parlamenti választás eredménye politikai hatással lesz a később megtartandó elnökválasztásra.
A politológus értelmezése szerint Vučić arra számíthat, hogy amennyiben az általa támogatott oldal sikeresen szerepel a parlamenti választáson, az demoralizálhatja politikai ellenfeleit, és csökkentheti a részvételt az ezt követő elnökválasztáson. Ivković ezt Vučić feltételezett politikai stratégiájaként írta le.
A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény értelmében az elnökválasztást a parlament elnöke írja ki. Az erről szóló határozat azon a napon lép hatályba, amikor megjelenik a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
Illusztráció (Fotó: Mina Delić, Archívum)
