Az Európai Bizottság jelentős változtatásokat javasolhat az Európai Unió döntéshozatali rendszerében annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az egyes tagállamok által okozott blokádok, és hatékonyabban működhessen a kibővült unió – írta a Raporteur portál a bizottsági dokumentumok belső tervezeteire hivatkozva.
A dokumentumtervezetek szerint az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jövő héten mutathatja be azt a tervet, amely az EU több mint 30 tagállamra történő bővítésére készítené fel az uniót, a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az egyik javaslat az úgynevezett „áthidaló klauzulák” (passerelle clauses) szélesebb körű alkalmazása. Ezek lehetővé teszik, hogy bizonyos területeken az egyhangú döntéshozatalt tartósan minősített többségi döntéshozatal váltsa fel. Ez többek között a bővítéssel kapcsolatos eljárásokat is felgyorsíthatná.
Minősített többségi döntéshozatal az EU-ban?
A Bizottság a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztését javasolja olyan területekre is, mint a szankciók, az emberi jogok, a védelem és a biztonság, valamint az adócsalás elleni küzdelem. A minősített többséghez legalább 15 tagállam támogatása szükséges, amelyek együttesen az EU lakosságának legalább kétharmadát képviselik.
Az egyik belső dokumentum szerint az unió bővülésével elkerülhetetlenül nő annak a kockázata, hogy egyes döntések elhúzódnak vagy blokkolják őket. Ezért a Bizottságnak programot kellene kidolgoznia az áthidaló klauzulák alkalmazására.
A javaslathoz minden tagállam támogatása kellene
A javaslat elfogadásához ugyanakkor a tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség, és várhatóan ellenállásba ütközne azoknak az országoknak a részéről, amelyek nem szeretnének lemondani vétójogukról.
A Bizottság ezért egy úgynevezett „vészféket” is fontolóra vesz. Ezt egy tagállam akkor aktiválhatná, ha úgy ítéli meg, hogy valamely döntés veszélyezteti alapvető nemzeti érdekeit.
A tervezetek szerint az új tagállamok csatlakozási folyamatának kezdetén és végén továbbra is egyhangú döntéshozatalra lenne szükség.
A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a bővítést követően csak a tagállamok kétharmadának legyen saját biztosa. A jelenlegi, 27 tagú unióban ez azt jelentené, hogy kilenc országnak le kellene mondania arról, hogy saját képviselője legyen az Európai Bizottságban.
Új ellenőrzési mechanizmusok az új tagállamok számára
A tervezet az új tagállamok ellenőrzésére is új mechanizmusokat irányoz elő. Az újonnan csatlakozó országok akár tíz évig vagy még tovább fokozott brüsszeli ellenőrzés alatt állhatnának.
Amennyiben visszalépés történne a demokratikus és igazságszolgáltatási normák betartásában, lehetőség lenne arra is, hogy felfüggesszék az adott ország szavazati jogát az EU Tanácsában, illetve pénzügyi szankciókat alkalmazzanak vele szemben.
Az új tagállamoknak jogilag kötelező erejű „ideiglenes kötelezettségvállalást” kellene aláírniuk arról, hogy nem blokkolják azokat a döntéseket, amelyeket az EU többi tagállama támogat. Egyes szakpolitikai területeken ugyanakkor továbbra is érvényben maradnának a jelenlegi átmeneti védelmi intézkedések.
A javaslat szerint az új tagállamoknak már a csatlakozásuk előtt be kellene lépniük az Európai Ügyészségbe (EPPO) is, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások kivizsgálásával foglalkozik.
