A választási folyamat során a megfigyelők és az újságírók erőszaknak vannak kitéve, a médiában nincs pluralizmus, a nyilvánosságot elárasztják a dezinformációk, a közéleti tér legnagyobb részét pedig a kormányzó többség kapja – hangzott el hétfőn média- és civil szervezetek belgrádi tanácskozásán, tudósít a Beta.
Veran Matić, a Független Elektronikus Médiumok Szövetségének (ANEM) elnöke és az újságírók biztonságával foglalkozó állandó munkacsoport tagja arról beszélt, hogy a tavaly és idén több településen megtartott helyhatósági választásokat megelőző kampány erőszakos volt, és arra lehet számítani, hogy a mostani „még erőszakosabb lesz”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ebben az évben – de ezt már másfél-két évvel ezelőtt is észleltük – a rendőrség az újságírók elleni támadásokkal kapcsolatos információgyűjtésre vonatkozó ügyészségi kérelmek több mint 60 százalékára nem válaszolt. A rendőrség folyamatosan akadályozza az eljárásokat, és ezt az ügyészség egy része is teszi” – mondta Matić az október 25-i parlamenti választásokat megelőző kölcsönös támogatási és védelmi rendszer kialakításáról, illetve a már meglévő kapacitások összekapcsolásáról és megerősítéséről rendezett tanácskozáson, a belgrádi Miljenko Dereta közösségi térben.
Matić hozzátette: a Legfőbb Ügyészség külön értesítést küld majd az ügyészeknek és a kapcsolattartóknak egész Szerbiában, hogy úgy szervezzék meg munkájukat, hogy folyamatosan elérhetők legyenek. Zagorka Dolovac legfőbb ügyész pedig kötelező érvényű utasítást ad ki az ügyészek számára, amely tágabb értelemben is a választási kampánnyal kapcsolatos eljárásokra vonatkozik.
Vukosava Crnjanski, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) alapítója és igazgatója szerint mára gyakorlatilag kiszámíthatóvá vált, hogy a választási megfigyelőket támadások és erőszak éri.
„Odáig jutottunk, hogy az intézmények már a biztonság nyilvánvaló veszélyeztetésére sem reagálnak. Éppen ezért rendkívül fontos ez a fajta szerveződés” – mondta Crnjanski, hozzátéve, hogy további problémát jelent a média elárasztása dezinformációkkal.
Crnjanski szerint az országos médiában nincs pluralizmus, az RTS, vagyis a Szerbiai Rádió és Televízió kettes híradójában pedig az elmúlt hónapban a műsoridő 98 százalékát a kormányzó többség kapta.
„A tájékozódáshoz való jog ebben az értelemben itt nem létezik: nincs meg az egyenlőség ahhoz, hogy hallható legyen az egyik, a másik, a harmadik vagy akár az ötödik oldal álláspontja is. Elárasztanak bennünket a dezinformációk, és ezek nem valamilyen internetes oldalakról származnak. Valójában a hagyományos médiában uralkodnak a dezinformációk, és a hazai médiumok, illetve a köztisztségviselők a dezinformációk legfontosabb forrásai” – jelentette ki Crnjanski.
Andrijana Ristić, a SHARE Alapítvány kutatója arról beszélt, hogy a digitális térben két fő támadási kategóriát lehet megkülönböztetni: a megfigyelést és a megfélemlítést.
„Már a helyhatósági választások kampányában – amelyet sokan a mostani parlamenti választások főpróbájának tekintettek – láthattuk a kémszoftverek tömeges alkalmazását. És már nemcsak a hazai fejlesztésű, valamivel kevésbé kifinomult programokról van szó, mint például a NoviSpy, hanem rendkívül drága és veszélyes technológiákat is alkalmaznak, például a Pegasust, amellyel távolról lehet célba venni egy személyt” – mondta Ristić.
Önkormányzati választások Kúlán, 2025 tavaszán (Fotó: Mina Delić)
