„Gyakorlatilag kudarcba fulladtak” a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) eladásáról folytatott tárgyalások a magyar MOL és a Gazprom között, értesült a Forbes Szerbia.
Bár Dubravka Đedović Handanović ügyvezető energiaügyi miniszter azt mondta, hogy folytatódnak a két vállalat közötti tárgyalások, a Forbes Srbija újságírói más információkhoz jutottak. A szerkesztőség által ismert, a szerb hatalomhoz közel álló forrás szerint a tárgyalások gyakorlatilag kudarcba fulladtak, a Gazprom véglegesen nem akarja eladni a NIS-ben lévő részvénycsomagját, és azzal, hogy erről hallgat, csupán időt nyer.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A cikk megjelenéséig a MOL-csoport nem erősítette meg ezt az információt, de nem is cáfolta.
A MOL még az év elején jelentette be, hogy előzetes megállapodás született az adásvételi szerződés megkötéséről.
Néhány hónappal később, 2026 májusában már arról érkeztek hírek, hogy a tárgyalások a végső szakaszban vannak. A licenc akkori meghosszabbítását éppen azzal indokolták, hogy a két félnek már csak egy kis időre van szüksége a szerződés aláírásához, hogy a MOL végül átvegye a NIS többségi részvénycsomagját és irányítását, a Gazprom pedig kivonuljon a tulajdonosi struktúrából – ami a már korábban bevezetett szankciók célja is volt.
Csak ma reggel érkezett a hír arról, hogy a MOL október végéig újabb hosszabbítást kapott a részvénycsomag megvásárlásáról szóló tárgyalások folytatására. A Forbes Srbija forrása szerint azonban ez sem bizonyítja, hogy a tárgyalások valóban zajlanak.
Kinek nem érdeke, hogy véget érjen az ügy?
A szerbiai hatalom számára nem lenne jó hír, ha a választási kampány kellős közepén nyilvánosságra kerülne, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, és minden visszakerült a kiindulópontra.
Másrészt az amerikai félnek is megvannak a maga indokai arra, hogy hónapok óta beleegyezzen a „D-nap” elhalasztásába. Ez most annak ellenére is megtörtént, hogy több amerikai kongresszusi képviselő azt javasolta: vessenek véget ennek a gyakorlatnak, és az OFAC végre kezdje meg a NIS elleni szankciók tényleges alkalmazását.
A Forbes Srbija jól értesült forrása szerint az Egyesült Államok nyilvánvalóan sem Szerbiával, sem az Oroszországi Föderációval nem akarja kiélezni a viszonyát. A Szerbiával fennálló kapcsolatok ismét az enyhülés szakaszában vannak. A forrás emlékeztetett a két ország energetikai megállapodására is, amelyből az a döntés is következett, hogy a Bechtellel tárgyalásokat kezdenek a Đerdap 3 szivattyús-tározós vízerőmű megépítéséről, ami jelentős beruházás lenne.
„Az OFAC a NIS működési engedélyének folyamatos meghosszabbításával egyszerűen lehetővé teszi, hogy ez a Szerbia és gazdasága számára stratégiai jelentőségű vállalat tovább működjön. Ugyanakkor azt is lehetővé teszi a Gazprom számára, hogy továbbra is többségi tulajdonos maradjon. Azt azonban látjuk, hogy a licencet már csak egy hónappal hosszabbítják meg, korábban pedig előfordult a kéthetes hosszabbítás is. Vagyis a határidő elég rövid ahhoz, hogy gyorsan változtatni lehessen a helyzeten, ha úgy ítélik meg, hogy szükség van a szankciós politika megváltoztatására” – mondta a forrás.
Az OFAC tekintettel van Szerbiára
Strahinja Obrenović, a Politikatudományi Kar docense szerint is nyilvánvaló, hogy az OFAC nem akarja a szankciók bevezetésével tovább nehezíteni Szerbia gazdasági helyzetét. Úgy véli, abból indulnak ki, hogy a szankciók alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna Szerbiának, mint a Gazpromnak.
„Hálátlan dolog megjósolni, meddig tart ez a helyzet, vagyis meddig hosszabbítja még meg az OFAC a NIS működési engedélyét. Kezdetben, amikor ragaszkodtak az orosz tőke kivonásához a tulajdonosi struktúrából, úgy gondoltuk, hogy ez azonnal megtörténik, de látjuk, hogy hónapok óta nem történik meg. Hasonló a helyzet a Lukoil és a Rosznyefty esetében is” – magyarázta Obrenović.
Emlékeztetett Moszkva és Washington viszonyára, valamint a Biden- és a Trump-adminisztráció szankciós politikája, illetve az ukrajnai háborúhoz való hozzáállása közötti különbségekre. Szóba hozta Trump és Putyin találkozóját, valamint a bejelentett Oroszország–Egyesült Államok–Ukrajna háromoldalú egyeztetést is.
„A pancsovai finomító mintegy negyven napig állt. Ez nagyjából megfelel annak az időszaknak, amelyre egy nagyjavításhoz szükség van. Minden ennél hosszabb leállás már komolyabb következményekkel járna az újraindításnál. Szerbiának gazdasági kárt okozna, illetve súlyosan veszélyeztetné az energiabiztonságát. Úgy gondolom, ezzel az Egyesült Államokban is tisztában vannak” – mondta Obrenović.
Ő is hangsúlyozta annak lehetőségét, hogy az orosz fél kihasználja a helyzetet és időt nyer, abban reménykedve, hogy végül feloldják a NIS elleni szankciókat.
Ismét napirendre kerülhet az állami átvétel
A Forbes Szerbia forrása emlékeztetett arra, hogy mindvégig lehetőségként szerepelt a NIS állami irányítás alá vétele. Bár a szerb hatalom erről visszafogottan, végső lehetőségként beszél, ha valóban életbe lépnének a NIS elleni szankciók, ez a megoldás elkerülhetetlenné válhatna.
A forrás szerint a NIS-ből való kivonulás gazdaságilag nem okozna jelentős veszteséget az orosz félnek, geopolitikai szempontból azonban vereséget jelentene. Másrészt, ha az OFAC valóban „elveszítené a türelmét”, Szerbia számára az irányítás átvétele elkerülhetetlenné válhatna. Erről a szerb hatalom már két hónappal korábban is beszélt.
Bármilyen politikai károkat is okozna ugyanis az „orosz vagyon elvétele”, a szankciók teljes körű alkalmazása esetén a gazdasági kár ennél is nagyobb lenne.
„Nem engedhetnénk meg, hogy a finomító ne működjön, és hogy a NIS szankciók alatt álljon. Ez nem lehetőség. Ezzel mindenki tisztában van. Az államnak ebben az esetben át kellene vennie az irányítást, és ki kellene fizetnie a Gazpromnak a tulajdonrészéért járó összeget egy számlára, függetlenül attól, hogy az orosz fél azonnal rendelkezhetne-e ezzel a pénzzel vagy sem” – mondta a forrás.
Szerbia mindeddig nem hivatkozott elővásárlási jogára, noha ezt az orosz féllel még 2008-ban megkötött szerződés garantálja. Ha a MOL és a Gazprom közötti tárgyalásoknak valóban hamarosan vége szakad, és hivatalosan is bejelentik azok megszakítását, ez az elővásárlási jog már nem lenne aktuális.
Kivételt az jelentene, ha ezt követően egy harmadik vevőt keresnének.
A cikk szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy Szerbia egy nehéz választás elé kerülne: vagy kiélezi kapcsolatait Oroszországgal, vagy – amennyiben a szankciókat teljes körűen alkalmazni kezdik – súlyos zavarokkal kell szembenéznie az ország energetikai és gazdasági rendszerében.
