Az október 25-i parlamenti választásokat megelőző kampány egyre inkább népszavazás-jelleget kezd ölteni, amelynek fókuszában a jelenlegi hatalom fenntartása vagy bukása áll. Amíg ilyen a közhangulat, a gazdasági, az életszínvonalat, a korrupciót, az európai integrációt, Koszovót vagy az Oroszországhoz való viszonyulást taglaló kérdések nehezen kerülnek előtérbe, noha éppen az ezekre adandó válaszoktól függ majd, hogy milyen lesz az ország irányultsága a választásokat követően, mutat rá az Insajder.
Lazar Marićević politológus értékelése szerint a Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka – SNS) 14 év után először kapott olyan ellenfelet, amely elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon vele. A haladók, illetve az Egyetemista Lista mérete nem sok helyet hagy a választás többi résztvevője számára. „Ennek a két szereplőnek a méretét tekintve mindenki más szinte észrevétlen: noha a sajtó akár láthatóvá is teheti őket, terepen a helyzet az, hogy szinte láthatatlan mindenki más a két nagy versenyzőn kívül” – mutatott rá a szakember, hozzátéve: mindezt ugyan nem lehet teljes egészében a kisebbségi pártokra is vonatkoztatni, de még ezek a formációk sem igazán számíthatnak jelentős mennyiségű szavazatra a jelenlegi körülmények közepette. A szavazók zöme ugyanis a két legnagyobb lista közül fog választani.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A polgároknak most lehetőségük van egyértelműen dönteni a hatalom és az ellenzék között. Racionálisan gondolkodnak és azon lesznek, hogy ne kallódjon el a szavazatuk, ezért a két nagy közül fognak választani” – mondta Marićević.
A szakember szerint a programok ugyan fontosak, de a jelenlegi körülmények között elsőbbséget élvez az a kérdés, hogy lesz-e hatalomváltás. Nagyobb súllyal a programok akkor esnének latba, ha tisztességes választási feltételek mellett lehetne voksolni.
A politológus szerint a Szerbiai Szocialista Párt és az Európai Szerbia ugyan képes lesz listát állítani, de a saját témáikat nehezen tudják a közbeszéd tárgyává tenni, a szocialisták azért, mert ilyenekkel nem is rendelkezik, a másik formáció pedig azért, mert az uniós integrációt a két legnagyobb szereplő is szorgalmazza.
Đorđe Vukadinović politikai elemző szerint is sokkal kisebb mértékben lesznek fontosak a választáson a programok, mint az, hogy valaki Aleksandar Vučić mellett vagy ellen kíván-e voksolni. Meglátása szerint noha korábbi választásokon is sokszor hasonlóképpen merült fel a dilemma, ezúttal a végkifejlet kevésbé egyértelmű.
„Lényegileg népszavazási hangulat alakult ki, a programok másodrendűekké váltak. Ez nem azt jelenti, hogy egyeseknek nem fontosak, de a kulcsfontosságú kérdés, hogy valaki Vučić mellett vagy ellene szavaz. Ezt maga Vučić alakította ki az elmúlt években, már régóta minden választás gyakorlatilag az ő hatalomban tartására vonatkozó referendummá vált – csak éppen ezúttal olyan népszavazásról van szó, amelynek végkimenetele nem jósolható meg előre” – mondta Vukadinović, aki szerint Vučićnak most az felelne meg, ha ez a közhangulat átalakulna, ha több szó esne az EU-hoz és Oroszországhoz való viszonyulás közötti különbségekről. Ez lenne az érdeke a még versenyben maradt ellenzéki pártoknak is. Ez azonban nem jelenti, hogy a szóban forgó aktorok együttműködnek. „A népszavazási hangulat elsősorban az Egyetemista Lista malmára hajtja a vizet” – hangsúlyozta az elemző.
Dejan Bursać politológus ugyancsak azon a véleményen van, hogy a népszavazási hangulat szűkíti a polgárok választási lehetőségét. Meglátása szerint az ilyen fokú megosztottság rendszerint növeli a választási részvételt, hiszen a hatalmon lévőnek olyan ellenfele van, aki képes vele szembeszállni. A Szerb Haladó Pártnak ez nem kedvez, hiszen Szerbiában sok az elégedetlen polgár, a hatalmon lévő párt pedig elérte a támogatói számának felső határát, akiket képes is kivezényelni az urnákhoz.
„A Szerb Haladó Pártnak jelenleg nem az a fontos, hogy a kevésbé elkötelezett ellenzéki szavazók vagy a bizonytalanok rá szavazzanak. A haladóknak arra van szükségük, hogy az ilyen szavazók ne járuljanak az urnákhoz” – mutatott rá az elemző.
A népszavazási hangulat másik hatása az, hogy a gyengébb versenyzőket gyakorlatilag elnyomja. „A haladók igyekeznek most megerősíteni azt, amit »hamus pluralizmusnak« nevezhetünk, arra számítva, hogy a hatalmat ellenzők szavazatait meg lehet osztani több kisebb és kisebbségi lista között, amelyek egy része nem is érné el a parlamentbe jutási küszöböt” – emelte ki Bursać.
A nagyobb részvételi arány akár azt is eredményezheti, hogy a kisebbségi pártok mandátumának száma csökken.
