Senki nem szeret úgy adót fizetni, hogy nem tudja, mire megy el a pénze – úgy lenne sportszerű ez a történet, ha a polgárokat tájékoztatnák arról, hogy a hatalom mire költi a pénzüket – mondta Dejan Šoškić, aki 2010. július 28. és 2012. augusztus 6. között a Szerb Nemzeti Bank bankkormányzója volt, s az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek lista 27. helyén található. A zentai városháza dísztermében megtartott tribünt Habram Hunor vezette, aki nemrég szerzett oklevelet az Újvidéki Egyetem Egészségügyi Karán, s Šoškićon kívül még Lázár Tibor képzőművész és pedagógus (a lista 72. helyén szerepel) osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Amíg tartott a tribün, a Szerb Haladó Párt szimpatizánsai a városháza előtti téren gyűltek össze és hangos zenével ünnepelték a saját jelenlétüket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Haladó összejövetel az egyetemista tribün ideje alatt (Fotó: Révész Róbert)
Šoškić az est során elmondta, hogy a polgárok, bárhol is élnek, ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, amelyek abból adódnak, hogy egyesek nem tartják be a törvényeket.
Az ország rákfenéje, hogy a foglalkoztatás pártkönyv alapján történik, valamint fura és gyorsan szerzett diplomákkal kerülnek emberek pozíciókba, utána pedig az adófizetők szemszögéből nézve káros szerződések és döntések születnek. A közvállalatok személyes és pártérdekeket szolgálnak ki – mondta Šoškić, aki szerint ahhoz, hogy bekövetkezzen ezen a téren a változás, szükség van a sajtószabadságra, amely alatt azt a sajtót érti, amely nem dezinformál, hanem informál.
„Az ügyészségnek és az igazságszolgáltatásnak szabadon, nyomás nélkül kell működnie. Bizonyára látták, hogy az Egyetemista lista programja tartalmazza azt is, hogy az ügyészségnek legyen saját rendőrsége” – nyilatkozta a korábbi bankkormányzó.
Míg az országban a népességcsökkenés 7 százalék körül alakult a két népszámlálás között, addig ez Zentán 22 százalék volt, vagyis az országos átlag több mint háromszorosa – mondta Lázár Tibor, aki hozzátette: bízik abban, hogy október 26-ától kezdve némileg csillapodnak a kedélyek a politikai túlfűtöttség területén.
Habram Hunor, Lázár Tibor, Dejan Šoškić és Ljubica Romandić tolmács (Fotó: Révész Róbert)
A politika mindenhová utánunk jön, de mi keveset foglalkozunk vele, s ezt az is bizonyította, hogy a választások során korábban alacsony volt a részvétel, de most nem így lesz. Civil módon is lehet politizálni: nem szükséges aláírni a belépést a pártba ahhoz, hogy közösen egy civilizációs előrelépést hajtsunk végre – mondta a képzőművész, aki a fiatalok elvándorlásával kapcsolatos témakörnél megemlítette, hogy a jelenlegi városvezetés az alapvető feladatokat sem képes elvégezni: hiányzik a tiszta víz, nincsenek rendben a járdák és az utak, a hóhelyzet mindig meglepetésszerűen éri őket, és képtelenek eltakarítani a havat a közterületekről – közölte Lázár, aki a hatalomnak azt üzente:
„Fejezzék be az emberek zsarolását! Hallgassák meg őket – azokat is, akik nem rájuk szavaznak –, és kezdjék el végre szolgálni a polgárokat!” A várost a vezetők kettészakították: az egyik táborban vannak, akik rájuk szavaznak, a másikban pedig az ellenszavazók, de bárhová is tartoznak az emberek, a hatalomnak meg kell értenie, hatékonyság nem lesz, ha zsarolják őket. Az Egyetemista lista 5. és 8. pontja pontosan ezt próbálja megállítani azzal, hogy a határozatlan idejű szerződéseket 24 hónapról 12 hónapra csökkentené – nyilatkozta Lázár.
Arra a kérdésre, hogyan fejlődhetne Zenta, Dejan Šoškić egy általános választ adott, ugyanis szerinte a megfelelő minőségű oktatásnak kell lennie az alapnak: a finn példát követve sokkal jobb eredményeket lehet elérni, mint a többiek.
A bruttó hazai termék, vagyis a GDP fontos, de nem minden: a tiszta levegő és a tiszta víz nincs benne a GDP-ben, mégis rengeteget számítanak – közölte az egyetemi professzor.
Habram Hunor utolsó kérdése arra vonatkozott, hogyan tekintenek arra, hogy felkerültek a változást ígérő listára, amelyet az egyetemisták állítottak össze.
„Büszke vagyok rá, hogy engem választottak, megtiszteltetés ez számomra. Őszinte leszek, nem voltak ilyen ambícióim, de olyan a helyzet, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét azzal, amivel tudja. Bízom abban, hogy akik most nincsenek rajta a listán, számukra is sok lehetőség lesz, és a nyilvános pályázatokon keresztül oda kerülnek majd, ahová kell” – mondta Šoškić.
„Az újvidéki tragédia volt az utolsó csepp a pohárban, és ami utána jött, az még rosszabb volt, mert senki nem vállalta a felelősséget. Láttuk, hogy ennek a kormánynak nincs szándékában megoldani az újvidéki ügyet. Sokan azt követelték már akkor, hogy válasszunk új kormányt, a segítség azonban a legváratlanabb helyről jött: a fiataloktól, akiknek köszönjük ezt! Korábban nem szavaztak, távol maradtak a társadalmi ügyektől, de most az ellenzéki pártok helyett a fiatalok mentek elöl, ők vezettek minket, mi pedig tanulunk tőlük. Engem személy szerint lenyűgözött ez a decentralizáltság, hogy nincs személyi kultusz. Kellemes meglepetés, hogy mennyire vevő a közeg erre a mozgalomra – ezt korábban inkább csak egy jóléti társadalomban tudtam volna elképzelni. Az, hogy a listán szerepelek, megtiszteltetés, de még nagyobb felelősség is. Reméljük, nem okozunk csalódást nektek!” – zárta szavait Lázár.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kampány során kijelentette: a hármas számú listára szavazni – még ha valaki azt jó szándékból is teszi – nem más, mint veszélyes.
„Aki így tesz, az nem a VMSZ-t gáncsolja el, az a vajdasági magyar közösségnek a jövőjét vágja el, mert ha mi, magyarok nem leszünk ott a parlamentben, akkor vége van ennek a közösségnek! Csak mi védhetjük meg magunkat!” – mondta a VMSZ elnöke.
Az ezzel a kijelentéssel kapcsolatos kérdésre, amely a közönség soraiból hangzott el, Lázár Tibor a következő mondatokkal reagált:
Révész Róbert fotói:
