Az általános és középiskolás diákoknak május 17. és június 25. között szervezett keretek között kellene meglátogatniuk a Expo 2027 szakkiállítást. Az Oktatási Minisztérium már elküldte az iskoláknak a külön szakmai útmutatót – a látogatást az iskola éves munkatervén keresztül tervezik meg, a diákok pedig csak a szülők hozzájárulásával látogathatják meg a kiállítást.
Mint az Oktatási Minisztérium honlapján olvasható, annak érdekében, hogy minden tanulónak egyenlő esélye legyen a részvételre, a szállítást és a belépőjegyeket térítésmentesen biztosítják, írja a Forbes Srbija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Miközben a diákok esetében meglehetősen egyértelmű, hogy nem kötelező részt venniük az Expo 2027 látogatásán, a tanárok esetében számos kérdés merül fel. Úgy tűnik, ezeket a kérdéseket egyelőre iskolánként eltérően kezelik.
Ki jelöli ki a kísérő tanárokat, és hány diákot bízhatnak egy tanárra? Hogyan számít bele a munkavégzésükbe a kíséret, és végül: ki és mennyit fizet ezért a munkáért?
Megtagadhatják-e a tanárok?
Amennyiben a látogatást tanítási napokon szervezik meg, a kieső tanórákat az iskolai naptárral, az éves munkatervvel és az iskola által kidolgozott pótlási tervvel összhangban kell pótolni – áll az Expo tanulmányi látogatására vonatkozó útmutatóban.
Az iskolának továbbá kötelessége, hogy időben tájékoztassa a szülőket a tanulmányi látogatás megszervezéséről, és beszerezze hozzájárulásukat.
Vladimir Pantić munkajogi ügyvéd értelmezése szerint a jelenleg hatályos jogszabályok és rendelkezésre álló dokumentumok alapján annak a tanárnak, aki a tantestületi értekezleten nem járult hozzá ahhoz, hogy elkísérje a diákokat, nem kellene kötelezően vállalnia ezt a feladatot. Az ilyen elutasítás pedig nem minősülhet munkakötelezettség megszegésének.
„Amennyiben az alkalmazási űrlapokon keresztül megszerezték a szülők többségének hozzájárulását, az iskola köteles megszervezni az Expo kiállítás meglátogatását. Az a tanár azonban, aki nem írta alá a hozzájárulását, nem köteles elkísérni a diákokat. Ezt pedig nem szabadna a munkavállaló munkakötelezettsége megszegésének tekinteni” – mondta Pantić.
Hozzátette: ha a tanárt korábbi nyilatkozata ellenére mégis arra kényszerítik, hogy kísérje el a diákokat, ő pedig ezt megtagadja, az igazgató fegyelmi eljárást indíthat ellene. Pantić értelmezése szerint azonban „egy ilyen eljárásnak nem kellene a tanár felelősségének megállapításával végződnie pusztán azért, mert megtagadta ezt a feladatot”.
Lehetségesek-e fegyelmi intézkedések?
Pantić emlékeztet arra, hogy az oktatási rendszer alapjairól szóló törvény fegyelmi intézkedéseket ír elő a munkakötelezettségek megszegése esetére. Ezek között szerepel pénzbírság, a munkavégzéstől való eltiltás, valamint a munkaviszony megszüntetése is. Véleménye szerint azonban ilyen intézkedések nem alkalmazhatók egy tanárral szemben pusztán azért, mert nem vállalta, hogy elkíséri a diákokat egy fakultatív tanulmányi látogatásra.
Az sem mindegy, mikor szervezik meg a látogatást. Ha az Expót tanítási napokon látogatják meg, az elmaradt tanórákat az iskolai naptárral és a pótlási tervvel összhangban kell bepótolni. Pantić szerint a munkavállalóknak a külön kollektív szerződés alapján joguk van túlóradíjra, illetve az olyan esetekben is járhat térítés, amikor kiállításlátogatásról van szó.
„Az iskola vezetésének nem kellene olyan tanárt kijelölnie, aki nem járult hozzá” – mondta Pantić. Hozzátette, hogy a munkavállalók jogainak esetleges megsértését az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Felügyelőség is ellenőrizheti, a munkavállaló végső jogvédelmét pedig a bíróság biztosítja.
Az igazgató nem gyakorolhatna nyomást a tanárra
Hasonló állásponton van Olga Vučković Kićanović munkajogi és HR-tanácsadó is, aki szintén úgy véli, hogy a tanárnak nem kötelessége elkísérni a diákokat egy fakultatív tanulmányi programra, ha ezt nem akarja.
„Maga a tanár is megtagadhatja a gyerekek kísérését szubjektív okokból. Például azért, mert nem áll készen arra, hogy a munkaköréből adódónál nagyobb felelősséget vállaljon. Ebben az esetben az igazgató másik tanárt jelöl ki, ha pedig senki sem vállalja, az adott programot nem tartják meg. Az ilyen elutasítás nem minősül a munkafegyelem vagy a munkakötelezettség megsértésének, és nem járhat szankcióval. Úgy gondolom, hogy a tanár etikai, politikai vagy erkölcsi indítékai önmagukban nem lennének elfogadható indokok az elutasításra, ha a szülők hozzájárultak, és a diákok szeretnének részt venni a kiállításon” – magyarázza Vučković Kićanović.
Azt is hangsúlyozza, hogy a tanár nem büntethető azért, mert szubjektív okokból nem akar egy diákcsoportot elkísérni az Expo tanulmányi látogatására.
„Ennek leggyakoribb okai az iskolai tanítás során megszokottnál nagyobb felelősségtől való félelem, illetve egészségügyi kockázat jelenthetnek, például ha a csoportban fejlődési vagy egészségügyi nehézségekkel élő gyerekek vannak, és nem biztosított a megfelelő kíséret. A tanár akkor is megtagadhatja a diákok kísérését, ha biztonsági kockázatot észlel, például valamilyen hiányosságot a szervezésben vagy a szállításban. Bár személy szerint úgy gondolom, hogy erre nem kerül sor, hiszen az a cél, hogy minél több gyerek látogassa meg a kiállítást, a költségeket pedig a költségvetésből fedezik. Van azonban egy további biztonsági kockázat is: az Expo tömegrendezvény, amelynek különleges politikai töltete van, és ez fokozhatja a tanár bizonytalanságérzetét azzal kapcsolatban, hogy minden helyzetet ellenőrzése alatt tud-e tartani” – magyarázza.
Meglátása szerint, ha 2027-ben az Expo továbbra is politikai prioritás marad, az, hogy a tanárt szankcionálják-e vagy sem, kizárólag attól függ majd, mennyire érdekelt az iskola igazgatója abban, hogy végrehajtsa a hatalom ajánlását, és a gyerekeket elvigye az Expóra.
„Például egy olyan igazgató, akinek fontos, hogy iskolájának diákjai részt vegyenek a kiállításon, visszaélhet az iskola autonómiájával úgy, hogy a látogatás időpontját az iskola munkatervében szereplő munkakötelezettségek, illetve a tanárok kötelező heti munkaóráinak keretében határozza meg. Az ezt követő megtagadást pedig a munkafegyelem megsértéseként értelmezheti, és akár elbocsátással is szankcionálhatja. Ez a megfélemlítés egyik formája is lehet” – teszi hozzá.
Fotó: 021.rs
