Szerbiában a megélhetéshez szükséges bér 154 740 dinár, a minimálbér azonban ennek mindössze körülbelül 40 százalékát fedezi, miközben több mint 700 ezer ember olyan fizetésért dolgozik, amely alacsonyabb a háromtagú háztartásokra számított szegénységi kockázati küszöbnél. Az adatok a Méltányossági Politikák Központjának (CPE) elemzéséből származnak, írja a biznis.rs.
Bár a minimálbérnek elvileg lehetővé kellene tennie a munkavállalók és családjaik alapvető létfenntartási és szociális szükségleteinek fedezését, összege messze elmarad attól, ami ehhez szükséges lenne. Sokan rendszeresen dolgoznak, keresetük azonban még arra sem elegendő, hogy maguknak és családjuknak biztosítsák a méltó élethez szükséges minimumot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Pénz van, a kapitalizmus azonban olyan egyenlőtlenségeket termel, amelyek következtében hatalmas vagyon koncentrálódik néhány multinacionális vállalat kezében, miközben rengeteg ember mindennap munkába jár, mégsem tudja biztosítani saját maga és családja számára a méltó élet minimumát” – áll a CPE elemzésében.
Amikor Kambodzsától és Bangladestől Horvátországig és Szerbiáig a munkavállalók béremelést követelnek, gyakran azt a választ kapják, hogy az veszélyeztetné a vállalat nyereségességét, sőt akár fennmaradását is. A CPE szerint ugyanakkor a multinacionális vállalatok képesek lennének a teljes termelési láncban megélhetést biztosító béreket fizetni úgy, hogy közben továbbra is nyereségesek maradjanak.
A probléma különösen szembetűnő a divatiparban. A Fashion Checker legújabb jelentése szerint a világmárkák 96 százaléka nem fizet megélhetést biztosító bért alkalmazottainak. Noha számos vállalat a társadalmi nyomás hatására hangsúlyozza a méltányos és zöld átállás iránti elkötelezettségét, a megfelelő bérezés kérdése gyakran háttérbe szorul.
A CPE szerint a megélhetést biztosító bér a méltányos átállás és a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés egyik alapfeltétele. Ez nemcsak a divatiparra, hanem a gazdaság egészére vonatkozik.
A polgárok szerint 200 ezer dinár kell a megélhetéshez
A minimálbér és a tényleges megélhetési költségek közötti jelentős különbséget mutatja a Társadalomkutatási Iroda (BIRODI) és a CPE közös felmérése is.
A megkérdezettek szerint átlagosan havi 200 ezer dináros keresetre lenne szükség ahhoz, hogy fedezni tudják saját maguk és családjuk alapvető létfenntartási és szociális szükségleteit. Ez jóval meghaladja az elemzésben kiszámított 154 740 dináros megélhetési bért.
A válaszokból az is kiderült, hogy az alacsony jövedelmek jelentősen korlátozzák a nyaralás és a megtakarítás lehetőségét. A válaszadók több mint 40 százaléka az elmúlt egy évben nem töltötte szabadságát a lakóhelyén kívül, 20 százalékuk pedig egyáltalán nem ment szabadságra, mert rendes vagy kiegészítő munkát végzett, hogy pótolja a családi költségvetés hiányát.
A pénzügyi bizonytalanság különösen váratlan kiadások esetén mutatkozik meg: a megkérdezettek több mint 80 százaléka azt mondta, hogy egy váratlan, 500 eurós kiadást egyáltalán nem vagy csak nehezen tudna kifizetni.
A többség jóval az átlagbér alatt keres
Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségének (ASNS) elnöke szerint Szerbiában a tisztességes megélhetéshez még a kiszámított 154 740 dinárnál is több pénzre lenne szükség.
Savić a Biznis.rs-nek arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős különbség van az átlagkereset és a mediánbér között. Júliusban a mediánkereset mintegy 95 ezer dinár volt. A kiugróan magas fizetések felfelé húzzák az átlagot, ezért az átlagbér nem tükrözi pontosan a munkavállalók többségének valós jövedelmi helyzetét.
Savić szerint az alapvető élelmiszerek, a különféle szolgáltatások és az egészségügyi ellátás Szerbiában rendkívül drágák, költségük sok esetben megközelíti az uniós országok árszintjét. Emiatt szerinte már 154 740 dinár sem elegendő a valóban tisztességes megélhetéshez.
Becslése szerint ehhez további 200–300 euróra lenne szükség ahhoz, hogy egy személy, illetve egy háromtagú család alapvető életszínvonalának feladása nélkül fedezni tudja szükségleteit.
Savić arra is figyelmeztetett, hogy a bejelentett vagy már végrehajtott jövedelememelések önmagukban nem feltétlenül javítják az életszínvonalat, ha közben újabb drágulások következnek.
Kitért az egyszeri, 6000 dináros állami támogatásra is. Mint mondta, ez az összeg sok alacsony jövedelmű háztartás számára valódi segítséget jelenthet – például lehetővé teheti, hogy egy hónapban valamivel több húst vásároljanak –, ugyanakkor az is sokat elmond a lakosság gazdasági helyzetéről, hogy mintegy 50 euró ekkora jelentőséggel bír.
Mit jelent a megélhetést biztosító bér?
A megélhetést biztosító bér kiszámításakor a tényleges megélhetési költségekből indulnak ki. Ennek fedeznie kell a munkavállaló és családja alapvető szükségleteit: az élelmiszert, ruházkodást, lakhatást, tömegközlekedést, rezsi- és telekommunikációs költségeket, oktatást, egészségügyi ellátást, szabadidőt és kultúrát.
A számítás ezenfelül a fizetés 10 százalékának megfelelő megtakarítási lehetőséggel is kalkulál. A megélhetést biztosító bér a rendes munkaidőben elvégzett munkáért járó keresetet jelenti, vagyis nem tartalmazza a túlóradíjat, a bónuszokat és az étkezési hozzájárulást.
A megélhetést biztosító bérhez való jogot több nemzetközi dokumentum is elismeri, köztük az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Európa Tanács Európai Szociális Chartája.
