A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet kap a szerbiai választási kampányban: a közösségi oldalakon olyan fényképek, videók, plakátok és zenék jelennek meg, amelyek valójában soha nem léteztek, vagy a valóságot manipulálják. Szakértők szerint az AI megkönnyíti a politikai üzenetek terjesztését, ugyanakkor növeli a félretájékoztatás és a választók manipulációjának veszélyét, írja a BBC News szerbiai szolgálata.
A közösségi médiában például olyan, mesterséges intelligenciával létrehozott képek terjedtek, amelyeken Aleksandar Vučić szerb elnök zászlóba burkolózva, farkasokkal körülvéve látható, illetve olyan autók szerepelnek, amelyekre a „Szerbia győz” vagy az „Egyetemisták győznek” feliratot helyezték. Olyan tüntetésekről is készültek hamis felvételek, amelyek a valóságban nem léteztek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az AI-t nemcsak képek és videók készítésére használják. Megjelentek mesterséges intelligenciával létrehozott zenék, paródiák és politikai tartalmak is. A közösségi oldalakon például Bogoljub Karić üzletemberről és politikusról terjedt olyan videó, amelyben egy AI segítségével készített zenére táncol. Korábban, a kormányellenes tüntetések idején is terjedtek AI segítségével készített politikai dalok és paródiák.
A kampányban egyre gyakrabban jelennek meg mesterséges intelligenciával készített plakátok és videók is, amelyeket sokszor névtelen vagy félig névtelen közösségi médiás profilok tesznek közzé. Ezt a jelenséget „slopagandának” nevezik: olyan, nagy mennyiségben előállított propagandatartalomról van szó, amelyet AI segítségével készítenek és terjesztenek az interneten.
AI segítségével nem feltétlenül kell új politikai üzeneteket kitalálni. A már meglévő üzeneteket lehet gyorsabban, olcsóbban és nagyobb mennyiségben előállítani és célba juttatni.
Dr. Şebnem Yardımcı Geyikçi, a Bonni Egyetem Tudomány- és Etikai Intézetének professzora szerint a politikai pártok az AI-t a választói adatok elemzésére, üzenetek tesztelésére, fordításra, chatbotok működtetésére, valamint szövegek, képek és hangfelvételek létrehozására is használhatják.
A szakértő szerint az AI elsősorban azt változtatja meg, hogy milyen gyorsan és milyen sok emberhez lehet eljuttatni egy politikai üzenetet. Egyúttal azonban átláthatatlanabbá és nehezebben ellenőrizhetővé teszi a kampányt.
A szerbiai kampányban különösen látványosan terjednek a kormánypártot, illetve ellenfeleit támadó AI-tartalmak. Srđan Prodanović szociológus, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet munkatársa szerint az AI-tartalmak egyik célja, hogy sokkolják a közösségi oldalak felhasználóit, reakciót váltsanak ki belőlük, vagy egyszerűen minél hosszabb ideig lekössék a figyelmüket.
A cél így az úgynevezett „feed elfoglalása”: minél többször találkozik a választó egy politikai üzenettel, annál nagyobb eséllyel válik az számára láthatóvá és emlékezetessé. Prodanović szerint ezt a kormánypárt, az SNS különösen intenzíven használja, részben azért, mert az Egyetemista lista jelentős jelenléttel rendelkezik a közösségi médiában.
A mesterséges intelligencia ugyanakkor nem feltétlenül új szavazókat hoz egy pártnak. A professzor szerint inkább abban segíthet, hogy a pártok olyan emberekhez is eljussanak, akiket korábban nehezebb volt megszólítani. Az AI befolyásolhatja azt is, hogy a választók milyen témákkal találkoznak, mennyire bíznak egy jelöltben, illetve egyáltalán elhiszik-e, hogy érdemes részt venniük a választáson.
A szakértők három fő veszélyre hívják fel a figyelmet. Az egyik, hogy ma már sokkal könnyebb hamis tartalmat készíteni jelöltekről vagy magáról a választási folyamatról. A másik, hogy a választói adatokat felhasználva különböző csoportoknak eltérő, személyre szabott politikai üzeneteket lehet küldeni, miközben ennek kevés a nyilvános ellenőrzése. A harmadik veszélyt az automatizált fiókok és a közösségi oldalak ajánlási rendszerei jelentik, amelyek mesterségesen felerősíthetnek bizonyos üzeneteket, és azt a benyomást kelthetik, mintha azok sokkal népszerűbbek lennének a valóságosnál.
A probléma különösen súlyos lehet olyan politikai környezetben, ahol eleve alacsony a médiába vetett bizalom, gyenge a médiapluralizmus vagy korlátozott az intézményi ellenőrzés. Dr. Şebnem Yardımcı Geyikçi szerint ilyen helyzetben az AI által létrehozott tartalmak ellenőrzése még nehezebbé válik.
Prodanović arra is figyelmeztet, hogy amikor egy hamis politikai üzenet már eljutott a közösségi médián keresztül a választókhoz, sokszor késő reagálni. Ha valaki már látott vagy elhitt egy AI segítségével létrehozott hamis információt, annak hatása akkor is megmaradhat, ha később kiderül róla, hogy nem volt igaz.
A jelenség nem kizárólag Szerbiára jellemző. A korábbi választásokon más országokban is készültek hamis, AI által generált hangfelvételek és videók, amelyek politikusok szájába adtak olyan kijelentéseket, amelyeket valójában nem mondtak. Az amerikai 2024-es választási kampányban például Joe Biden hangját utánzó, mesterséges intelligenciával létrehozott telefonhívások arra szólították fel a választókat, hogy ne szavazzanak. Szlovákiában pedig egy választás előtt terjedt el egy hamis hangfelvétel, amelyen állítólag egy ellenzéki vezető beszélt a választások manipulálásáról.
A szerbiai választási kampányban ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy a választók felismerik-e az AI segítségével készült tartalmakat. A szakértők azt tanácsolják, hogy a szokatlan, felháborító vagy közvetlenül a választás előtt megjelenő tartalmakat ne osszuk tovább azonnal.
Érdemes megvizsgálni, ki tette közzé először az információt, milyen bizonyíték támasztja alá, és ellenőrizhető-e megbízható forrásból. A választási névjegyzékkel, a szavazóhelyiségekkel vagy a választás időpontjával kapcsolatos információk esetében pedig a hivatalos választási szervek tájékoztatását célszerű követni.
A professzor szerint ez a néhány másodperces ellenőrzés is jelentősen csökkentheti annak kockázatát, hogy a választók manipulált vagy hamis tartalmak terjesztőivé váljanak.
