Legalább 50 liter esőre lenne szükség, hogy előkészítsék a földeket a vetéshez

Elkezdődött az egykor optimálisnak tartott búzavetési időszak, a gazdák azonban nem tudják, mikor tudják elvégezni ezt a fontos munkát. A talaj száraz és kemény, ezért nem lehet megfelelően megművelni és előkészíteni a vetéshez. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági munkák optimális időpontjai is eltolódnak, ezért semmiképpen sem szabad mindenáron elvetni a magot: meg kell várni, amíg elegendő eső hullik.

„Négy hónapja nem esett eső. Ami körülbelül két hete hullott, mintegy öt liter, azt nem nevezhetjük esőnek. Ezen a száraz, kemény földön ez semmi. Rövid, könnyű tárcsákkal próbáljuk megművelni a felső réteget, hogy el tudjuk végezni a vetést, de amíg nem esik kiadós eső, nincs értelme vetni. Legfeljebb azt érjük el, hogy a mag csírázásnak indul, megreped, és odagyűlnek az egerek” – mondta Jančo Paljo, az aradaci gazdálkodó a szerb köztévének (RTS).

Korábban azt tervezte, hogy repcét vet, végül azonban erről lemondott.

„Előkészítettük a földet a vetéshez, de mivel nem volt eső, nem vetettük el” – tette hozzá.

A száraz talaj és a pénzhiány is nehezíti a vetést

A csapadékhiány csak az egyik probléma, amely megnehezíti az idei vetést. A másik a pénzhiány.

„Azt hiszem, idén mindannyian veszteséggel dolgoztunk, és ha nem érkezik komolyabb segítség, bizonytalanná válik a vetés. Nem tudjuk, mi a nagyobb probléma: az aszály vagy a pénzhiány. Már most látszik, hogy csökkent a műtrágya felhasználása, vagy teljesen el is hagyták. Kérdés, hogy idén az emberek kijuttatják-e a szükséges mennyiség 20 százalékát” – mondta Paljo.

Elmondása szerint a vetés 20–25 százalékkal lesz drágább a tavalyinál.

„A termeléshez szükséges anyagok ára emelkedett, miközben a termékeink ára csökkent. Figyelembe kell venni, hogy tavaly a búza 21,5 dinárba került, idén pedig 20 dinárba. A kukorica tavaly a betakarítás kezdetén 25 dinár volt, később 22, idén pedig az járt nagyon jól, aki 20 dinárt kapott érte. A napraforgó 55 dinár volt, most pedig nem tudjuk, mennyi lesz az ára. Az előleg 40 és 50 dinár között mozgott. Az olajgyárak ismét erősebbek az államnál, hiszen annyit fizetnek, amennyi pénzük van. Ki kérdezi meg tőlem, amikor eljön a vetés ideje, hogy van-e pénzem, vagy eladósodom? Eladósodom, a kamat pedig 3–4 százalék, és addig kell fizetnem, amíg vissza nem törlesztem” – magyarázta.

A klímaváltozás egyre nehezebbé teszi a gazdálkodást

A klímaváltozás miatt a mezőgazdaság egyre kockázatosabb ágazattá válik. Az időjárási körülmények ugyanakkor a növénytermesztés egyik legfontosabb korlátozó tényezőjét jelentik.

„Egy új termelési év elején járunk. A repcét már régen el kellett volna vetni, és mostanra ki is kellett volna kelnie, sok termelő azonban lemondott a vetéséről. Kockázatos, hogy a talajművelés sekély, és helyenként nem megfelelően dolgozták meg a földet, vagyis rögös maradt. Ilyenkor sok csapadékra van szükség ahhoz, hogy a mag kikeljen, és kialakuljon az optimális növényszám, hiszen a ritka állomány sem hoz megfelelő eredményt” – mondta Zorica Rajačić, a Nagybecskereki Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat munkatársa.

A már elvégzett vetés is komoly kockázatot jelent.

„A termelők úgy gondolkodtak, hogy jobb, ha a mag a földben van és ott várja az esőt, mintha előbb esne, és csak utána vetnének. Az első adatok szerint a térségünkben mintegy ezer hektárt vetettek be, de az majd csak később derül ki, ebből mennyi fog kikelni és megmaradni” – tette hozzá.

Egy méteres mélységben sincs nedvesség a talajban

A kiszáradt talaj miatt a búza vetése is késik. A probléma az, hogy a mélyebb talajrétegekben sincs elegendő nedvesség.

„A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet egy méteres mélységig követi a talaj nedvességtartalmát, és az adatok azt mutatják, hogy mélyebb rétegekben sincs nedvesség. Jelenleg az egyetlen elvégezhető munka a tárcsázás, mégpedig rövid tárcsákkal, amelyek mögött henger van, és a tárcsalapok ferdén helyezkednek el. A nagy, nehéz tárcsák ugyanis, ha megfelelő mélységben használják őket, nagy rögöket fordíthatnak ki. Meg kell várni az esőt, a Közép-Bánátban azonban a következő mintegy tíz napra sem jeleznek csapadékot” – magyarázta Rajačić.

Ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni a talajművelést és a vetést, négyzetméterenként legalább 50 liter esőnek kellene hullania.

„Minden, ami ez alatt van, nem elegendő. Lehet, hogy valamennyit segítene az előkészítésben, de a vetéshez nem elég, mert a talajműveléssel tovább szárítjuk a földet. Ha a nem megfelelően előkészített talajt megtrágyázzuk, majd elvetjük a magot, csak fölösleges költségnek tesszük ki magunkat, hiszen kérdés, mi lesz később” – mondta.

A gazdák a műtrágyán és a minősített vetőmagon is spórolhatnak

A szakemberek szerint a klímaváltozás 10–15 nappal is kitolta a korábban megszokott optimális vetési időszakokat.

„A talaj előkészítése meglehetősen lassan halad. A szója, a napraforgó és a kukorica jelentősen alacsonyabb hozama miatt azt látom, hogy a termelők igyekeznek a műtrágyán spórolni. Emellett idén is sokan visszatérnek majd a nem minősített vetőmag használatához, szintén a költségek csökkentése érdekében. A tudomány ajánlása szerint talajvizsgálatot kell végezni, megfelelő mennyiségű műtrágyát kell kijuttatni, és minősített vetőmagot kell használni” – mondta Milan Mirosavljević, az Újvidéki Szántóföldi és Zöldségtermesztési Intézet munkatársa.

Bár a vetési időszak kitolódik, jó lenne, ha a vetést október végéig be lehetne fejezni, amennyiben ezt a körülmények lehetővé teszik.

„A hőmérséklet havonta átlagosan 2–3 fokkal emelkedett. Azok a növények, amelyeket még november elején vetnek el, december közepére is eljutnak a bokrosodás szakaszába, vagyis kialakul a bokrosodási csomó, ami kedvező feltételeket teremt az átteleléshez. Sajnos az elmúlt években nem voltak kemény teleink, ezért a vetéssel sem kell sietni, nehogy a növények túl fejlett állapotban kerüljenek a télbe” – hangsúlyozta.

Az ország északi részén idén jelentősen kevesebb csapadék hullott, mint a középső területeken. Különösen nehéz a helyzet a Bánátban. A talaj vetésre való előkészítésének módját az aszály és az elővetemény mellett jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen típusú talajon helyezkednek el azok a parcellák, amelyeket a termelők búzával terveznek bevetni.

Fotó: Pixabay