Pontosan egy év telt el azóta, hogy teljes körűen életbe léptek a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók. A vállalat, amely korábban az állami költségvetés közel 12 százalékát fizette be, továbbra is csak a néhány hetente meghosszabbított engedélyeknek köszönhetően működik. A pancsovai finomító olajhiány miatt csaknem két hónapig állt.
Mint az Insajder írja, az elmúlt évben egymást követték a határidők és a megoldásra vonatkozó bejelentések: a „következő hét napon belül” meghozandó döntéstől a MOL-lal bejelentett megállapodáson és a „május 16-a körülre” ígért tárgyaláslezáráson át egészen addig, hogy a NIS orosz tulajdonrészének értékesítése a mai napig nem fejeződött be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A legutóbb kiadott engedélyek október 30-án járnak le, öt nappal az időközben kiírt parlamenti választások után. A NIS jövőjét meghatározó szinte valamennyi kulcsfontosságú döntés jelenleg Washingtontól, Moszkvától és Budapesttől függ, Belgrádtól pedig kevésbé. A szerb főváros az elmúlt egy évben elsősorban a határidők bejelentésével foglalkozott.
A szankciókat már 2025 januárjában bejelentették, még az előző amerikai kormányzat döntéseként, végrehajtásuk kötelezettségét azonban Donald Trump adminisztrációja örökölte meg. A korlátozások október 9-én léptek teljes körűen hatályba, miután a bejelentés szerint tíz hónapon át halasztották az alkalmazásukat.
A szankciók nemcsak Szerbiát érintették, hanem a horvát JANAF olajvezetéket is, amelynek bevételei szinte teljes egészében az omišalji kikötő és a pancsovai finomító közötti olajszállításhoz kötődnek.
A polgárok már a szankciók bevezetésének napján szembesültek a következményekkel: a NIS töltőállomásain megszűnt a nemzetközi bankkártyák elfogadása, így a vásárlóknak a Dina kártya, a készpénz és az IPS pokaži, vagyis a mobiltelefonos fizetési megoldás maradt. Ez a helyzet azóta sem változott.
Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter közölte, hogy az Egyesült Államok az orosz tulajdon teljes megszüntetését követeli a NIS-ben, és arra figyelmeztetett, hogy Szerbiának „talán történelme legnehezebb döntései közül néhányat” kell meghoznia.
A kormány november 16-i rendkívüli ülésén Aleksandar Vučić akkori szerb elnök kijelentette, hogy a döntést a következő hét napon belül meg kell hozni. Hozzátette, hogy „nem akarja senkitől elvenni a tulajdonát”, és kész „különleges megoldást” keresni. Később a végső lépésről, vagyis a kényszerigazgatás bevezetéséről, sőt a vállalat „a lehető legmagasabb áron történő felvásárlásáról” is beszélt. Egy évvel később ezek a forgatókönyvek már szóba sem kerülnek.
Leállt a finomító
A folyamat egyik legnehezebb fejleménye a pancsovai finomító leállítása volt. Az üzem már november 25-én megkezdte a működés felfüggesztésének előkészületeit, majd december 2-án a nyersolajhiány miatt hivatalosan is leállt.
Az év utolsó napjaiban, szilveszter éjszakáján azonban az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyoneszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala, az OFAC január 23-ig érvényes működési engedélyt adott a NIS-nek. Ennek köszönhetően a finomító újraindulhatott. A JANAF-on keresztül január 13-án indult meg ismét az olajszállítás, az első eurodízel-szállítmány pedig január 27-én érkezett meg a töltőállomásokra, csaknem két hónapos szünet után.
Az energiaügyi miniszter a pancsovai finomítóban tett látogatásakor elmondta, hogy az üzemben csaknem kétezer ember dolgozott. A NIS hangsúlyozta, hogy a finomító a HIP-Petrohemija számára is kulcsfontosságú, az utóbbi újraindítása pedig az alapanyagtól és a „hosszú távú döntésektől” függ.
Lehetséges vevők
A NIS lehetséges vevőjének kiléte január elején vált ismertté, amikor Vučić megerősítette, hogy a Gazprom Neft tárgyalásokat folytat a magyar MOL-lal az értékesítésről.
„Nekünk ezzel nincs semmi problémánk, a magyarok a barátaink. Csak zárjuk le ezt minél hamarabb” – mondta akkor. A MOL képviselői január 5-én érkeztek Szerbiába, hogy elvégezzék a vállalat átvilágítását.
Az energiaügyi miniszter január végén bejelentette, hogy a MOL és a Gazprom Neft megállapodott a szerződés alapvető feltételeiről. Hozzátette, hogy Szerbia 29,87 százalékos részesedését további öt százalékponttal növelné, a MOL pedig vállalta, hogy nem zárja be a finomítót.
Tavasszal a tisztségviselők már arról beszéltek, hogy a NIS és a MOL közötti tárgyalások május 16-a körül lezárulhatnak. Ekkor azonban újabb érdeklődő jelentkezett a kőolajipari vállalat megvásárlására.
A Reuters arról számolt be, hogy a szabadkai székhelyű, újonnan alapított szerb cég, a Senator Treasury G.T.7 Two Kft. kétmilliárd eurót ajánlott a Gazprom és a Gazprom Neft együttes, 51,6 százalékos tulajdonrészéért. A cég tulajdonosa, Ranko Mimović a hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz tulajdonosok általánosságban elfogadták az ajánlatot.
A szerb gazdasági nyilvántartás (APR) adatai szerint a vállalatot 2025. augusztus 18-án alapították, jegyzett tőkéje pedig meghaladja a 111 milliárd dinárt. A Gazprom Neft ugyanakkor azt közölte, hogy a MOL-lal folytatott értékesítési folyamat „aktív szakaszban van”, és a vállalat „nem tárgyal más vevőkkel”. Arra továbbra sem derült fény, hogy ki áll az ajánlat mögött, illetve honnan származik a szükséges pénz.
Dubravka Đedović Handanović június 10-én már arról számolt be, hogy a MOL-lal minden nyitott kérdést tisztáztak. Elmondása szerint, ha a Gazprom Neft és a MOL megállapodik az 56,15 százalékos tulajdonrész értékesítéséről, és az OFAC jóváhagyja az ügyletet, Szerbia további öt százalékot vásárol. Emellett a szerb fél képviselői nagyobb jogköröket kapnának az igazgatótanácsban a döntéshozatal, illetve a kedvezőtlen döntések megakadályozása terén.
A miniszter tájékoztatása szerint a MOL azt is vállalta, hogy a finomító legalább az előző négy, a szankciók bevezetése előtti év átlagos éves kapacitásának megfelelő szinten működik majd. A MOL akkor megerősítette, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásokat lezárták, részleteket azonban nem közölt.
Bizonytalan folytatás és választások
Ezzel a tárgyalások végkimenetele Belgrádból Moszkvába és Washingtonba helyeződött át. A miniszter azt állította, hogy Szerbia elvégezte a rá eső feladatokat, az Egyesült Államok és Oroszország viszonyára pedig „nem tudunk befolyást gyakorolni”.
Az OFAC ezt követően előbb július 31-ig, majd augusztus 28-ig, végül október 30-ig hosszabbította meg a tárgyalásokra rendelkezésre álló határidőt és a működési engedély érvényességét. A JANAF engedélyét szintén október 30-ig hosszabbították meg. A MOL október 2-án közölte, hogy „a folyamat folytatódik”, megvalósításához azonban „az OFAC és más illetékes hatóságok jóváhagyására” van szükség.
Alekszandar Bocan-Harcsenko orosz nagykövet ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az ügyek a maguk rendje szerint haladnak, és senki sem számított arra, hogy a tárgyalások gyorsan lezárulnak.
„Nehéz problémáról van szó, nagy pénzről, amelyet a Gazprom befektetett, az eredmény pedig nyilvánvaló: a vállalat igen jelentős céggé nőtte ki magát. A Petrohemijával kapcsolatban is vannak még tervek. Emellett feladat Szerbia és az Oroszországi Föderáció érdekeinek megőrzése, valamint olyan megoldás megtalálása, amely lehetővé teszi a NIS hasonló fejlődését. Ez az ország energiabiztonsága és a költségvetés szempontjából is kulcsfontosságú vállalat” – mondta Harčenko az RT Balkan televíziónak.
Vučić, miután az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal a gázmegállapodásról tárgyalt, lemondása előtt arról beszélt, hogy a NIS-ről is egyeztettek, „abban a reményben, hogy mindkét fél számára kedvező megoldás születik”.
