Szerbiában jelentős a munkahely elvesztésétől való félelem, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkavállalókra, hogy minél hatékonyabban dolgozzanak. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók és a munkáltatók elvárásai is egyre nehezebben egyeztethetők össze. Ez a kép rajzolódik ki a szerbiai munkahelyi körülményeket vizsgáló, Mi történik a munkavállalókkal? (Šta to radi zaposlene?) című kutatásból, amelyet 2026 júniusában az Osiguranik, az Infostud, a Rezilient és a TIM Centar végzett 3452 munkavállaló és 842, vállalatoknál döntéshozói pozícióban dolgozó személy bevonásával, írja a Magločistač.
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a munkavállalók a különféle juttatások közül leginkább a szabadidőt és a rugalmas munkavégzést értékelik, miközben a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása egyes ágazatokban már a munkahelyek számára is hatással van.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A munkahelyi bizonytalanságot egyre nagyobb teljesítménykényszer kíséri
Arra a kérdésre, hogy tartanak-e attól, hogy a következő 12 hónapban elveszíthetik a munkájukat, a megkérdezettek 16 százaléka azt válaszolta, hogy nagyon aggódik, és veszélyben érzi az állását. További 55 százalékuk kisebb mértékben ugyan, de szintén aggódik, noha nem érzi közvetlenül veszélyeztetettnek a munkahelyét. A fennmaradó 29 százalék egyáltalán nem tart attól, hogy elveszítheti az állását.
A bizonytalanság a vállalatok intézkedéseiben is megmutatkozik.
A munkavállalók válaszai alapján a vállalatok 74 százaléka vezetett be valamilyen intézkedést az elmúlt egy évben a gazdasági és társadalmi bizonytalanságra reagálva. A leggyakoribb lépés a termelékenység növelésére irányuló nyomás fokozása volt, amelyről a megkérdezettek 44 százaléka számolt be.
A dolgozók 32 százaléka említette a bérek vagy béremelések befagyasztását, 28 százalékuk az új munkaerő felvételének leállítását, 27 százalékuk az elbocsátásokat, 23 százalékuk pedig a különféle juttatások megszüntetését. Egyes vállalatok több intézkedést is alkalmaztak egyszerre.
Ilyen körülmények között különösen fontos lenne a munkavállalókkal folytatott megfelelő kommunikáció, ám a megkérdezettek mindössze 26 százaléka állította, hogy a vállalatvezetés válsághelyzetben nyíltan beszél a jó és a rossz eredményekről egyaránt.
A dolgozók több mint fele, 51 százaléka úgy véli, hogy csak szelektíven kap tájékoztatást, míg 23 százalékuk szerint egyáltalán nincs kommunikáció, így csupán találgathatnak arról, mi történik a vállalatnál.
A válaszokból az is kiderül, hogy a munkavállalók biztonságérzete attól is függ, mennyire látják át a vállalat helyzetét, illetve azokat a döntéseket, amelyek hatással lehetnek a munkahelyükre.
A szabadidő és a rugalmasság a legfontosabb szempontok között
A munkavállalók által leginkább értékelt juttatások listáját a további szabadnapok vezetik: ezt a megkérdezettek 41 százaléka sorolta a legfontosabb kedvezmények közé.
A négynapos munkahét és a rugalmas munkaidő egyaránt a dolgozók 40 százaléka számára fontos, míg az otthoni munkavégzés lehetőségét 37 százalékuk tartja lényegesnek.
Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik a munkavállalók igényei és a ténylegesen elérhető lehetőségek között. Rugalmas munkaidőben a dolgozók 29 százaléka dolgozhat, és ugyanennyien részesülnek további szabadnapokban. Az otthoni munkavégzés lehetősége pedig mindössze 27 százalékuk számára adott.
Érdekes ellentmondás figyelhető meg az úgynevezett csapatépítő programok esetében is. Bár a munkavállalók 22 százalékának van lehetősége ilyen tevékenységeken részt venni, mindössze 6 százalékuk tartja ezeket személyesen fontos juttatásnak.
„Ez jól mutatja, mennyire fontos, hogy a vállalatok a juttatások kiválasztásakor megértsék, mit értékelnek valójában a munkavállalóik” – állapítják meg a kutatás készítői.
A fizetett juttatások közül az önkéntes egészségbiztosítás bizonyult a legfontosabbnak: ezt a dolgozók 30 százaléka emelte ki, miközben jelenleg 27 százalékuk részesül ilyen juttatásban.
A munkáltató által finanszírozott továbbképzéseket és tréningeket a megkérdezettek 23 százaléka tartja fontosnak.
A vállalatok képviselőinek válaszai alapján ugyanakkor a cégek többsége nem változtatott jelentősen a juttatási rendszerén az előző évhez képest.
A vállalatok 61 százaléka változatlanul hagyta a juttatási csomagot, 28 százalékuk több kedvezményt kínált a munkavállalóknak, míg 11 százalékuk csökkentette a juttatásokat.
Azoknál a vállalatoknál, amelyek visszafogták a dolgozóknak nyújtott kedvezményeket, elsősorban a csapatépítő programok, a továbbképzések és tréningek, a sporttevékenységek, valamint a rugalmas munkaidő lehetősége esett áldozatul a megszorításoknak.
A gyakorlati tanulást és a mentorálást részesítik előnyben
Bár sokan aggódnak munkahelyük biztonsága miatt, a munkavállalóknak határozott elképzeléseik vannak arról, hogyan szeretnék fejleszteni tudásukat és készségeiket.
A munka közbeni, gyakorlati tanulást a megkérdezettek 72 százaléka részesíti előnyben, míg a mentorálást 41 százalékuk, a személyes jelenléttel zajló csoportos képzéseket pedig 36 százalékuk választaná.
A digitális tanulási formák közül az online tanfolyamok a legnépszerűbbek, ezeket a válaszadók 22 százaléka emelte ki. A mesterséges intelligencián alapuló eszközöket ugyanakkor mindössze 7 százalékuk tartja kívánatos tanulási módszernek.
A mesterséges intelligencia már hatással van a munkahelyek számára, de a legtöbb vállalatnak nincs világos stratégiája
A mesterséges intelligencia alkalmazása egy másik olyan terület, amelyen jelentősen eltér a munkavállalók és a vállalatvezetők véleménye.
Míg a vállalatok képviselőinek 67 százaléka a termelékenység növelésének lehetőségét látja a mesterséges intelligenciában, a munkavállalóknak csupán 32 százaléka vélekedik ugyanígy.
„Különösen érdekes adat, hogy a munkavállalók 30 százaléka szerint a mesterséges intelligencia jelentőségét túlértékelik, míg 31 százalékuk úgy gondolja, hogy annak hatása őket nem érinti” – hangsúlyozzák a kutatásban.
A felmérésben részt vevő vállalatoknak eddig mindössze 2 százaléka számolt be arról, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése miatt csökkentette alkalmazottainak számát.
Ez az arány azonban egyes ágazatokban jóval magasabb: az informatikai szektorban 13 százalék, míg a pénzügyi, banki és biztosítási ágazatban 10 százalék.
„Ez azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hatása nem egyforma minden iparágban” – állapítják meg a kutatók.
A vállalatok jövőbeli várakozásait illetően az informatikai, valamint a pénzügyi szektorban működő cégek képviselőinek egyaránt 24 százaléka számít arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a következő időszakban a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez vezethet.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek egyelőre várakozások, nem pedig már meghozott döntések vagy bejelentett elbocsátások.
Mindeközben a vállalatoknak mindössze 15 százaléka ösztönzi tudatosan és szervezett módon a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát.
További 30 százalékuk engedélyezi ezek alkalmazását, de nincs világos stratégiája, míg a cégek 52 százalékának egyáltalán nincs meghatározott álláspontja a kérdésben. A vállalatok 3 százaléka korlátozza vagy tiltja a mesterséges intelligencia használatát.
„Éppen ezért fontos lesz, hogy a vállalatok az új technológiák bevezetésével párhuzamosan beruházzanak munkavállalóik készségeinek fejlesztésébe, és világosan kommunikálják, hogyan fog megváltozni a munkájuk” – olvasható a kutatás következtetései között.
