Željko Marković energetikai szakértő szerint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) jövője az Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodástól függ. Úgy véli, hogy a két nagyhatalom kapcsolatainak javulása a NIS körüli helyzet rendezését is elősegíthetné, és Szerbia számára kedvezőbb lehetőségeket teremthetne.
„Mi nem vagyunk olyan helyzetben, hogy érdemben befolyásolhassuk a folyamatokat. Az lesz, amiben az oroszok és az amerikaiak megegyeznek” – mondta Marković a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az amerikai–orosz kapcsolatok további romlása fokozhatja a nyomást, és megnehezítheti a megoldás megtalálását.
Marković szerint Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodása az orosz dízel üzemanyag amerikai piacra történő behozataláról nem jelenti azt, hogy rövid időn belül olcsóbb lesz az üzemanyag, vagy megszűnnek a globális ellátást érintő nehézségek. Bár bizonyos, az orosz dízelre vonatkozó szankciókat ideiglenesen felfüggesztettek, ez nem jelenti sem az Oroszországgal szembeni általános szankciók, sem a NIS-t érintő korlátozások megszüntetését – tette hozzá.
A szakértő szerint ezért egyelőre nehéz megjósolni, hogy a Washington és Moszkva közötti megállapodás hoz-e kézzelfogható könnyebbséget Szerbia számára.
Marković ugyanakkor úgy látja, hogy jelenleg nincs különösebb ok az üzemanyag-ellátás miatti aggodalomra: a NIS finomítója működik, a hazai piac pedig stabil. Ha azonban a szankciók miatt le kellene állítani a finomítót, az viszonylag rövid időn belül komoly ellátási problémákat okozhatna.
Egy ilyen helyzetben Szerbia a meglévő tartalékokra és az importra támaszkodhatna egy-két hónapig, ezt követően azonban már jóval bizonytalanabbá válna az ellátás – mondta.
„Most egyetlen dolog a fontos: a NIS-nek működnie kell, fel kell dolgoznia a kőolajat, és dízelt kell előállítania. Úgy gondolom, hogy nálunk egyelőre nem ennyire kritikus a helyzet. Még messze vagyunk az üzemanyaghiánytól” – fogalmazott Marković.
Emlékeztetett arra is, hogy Szerbia korábban már felszabadította stratégiai készleteinek egy részét, köztük mintegy 5000 tonna dízel üzemanyagot. Ez a havi fogyasztáshoz képest viszonylag kis mennyiség ugyan, de hozzájárult a piac stabilitásának fenntartásához.
Október 9-én pontosan egy év telt el azóta, hogy az Egyesült Államok NIS elleni szankciói teljes körűen hatályba léptek.
A vállalat, amely korábban az állami költségvetés bevételeinek közel 12 százalékát biztosította, továbbra is csak a néhány hetente meghosszabbított engedélyeknek köszönhetően működhet. A pancsovai olajfinomító a kőolajhiány miatt csaknem két hónapig állt.
Az elmúlt egy évben egymást követték a határidők és a megoldásra vonatkozó ígéretek. Előbb arról szóltak a bejelentések, hogy „a következő hét napban” döntés születik, majd a MOL-lal kötendő megállapodásról és a tárgyalások május 16-a körüli lezárásáról lehetett hallani. A NIS orosz tulajdonrészének értékesítése azonban mindmáig nem fejeződött be.
Fotó: 021.rs
