Szerbiában 2026 második negyedévében összesen 175 milliárd dinárral nőtt a lakosság és a vállalatok hitelállománya, ebből 95 milliárd dinár a lakossági eladósodás növekedésére vezethető vissza. A hitelfelvételi adatokból az is kiderül, hogy mind a polgárok, mind a vállalatok elsősorban a mindennapi kiadások és a folyó kötelezettségek finanszírozására vesznek fel kölcsönöket. Közben a hitelkamatok is emelkednek, írja a Biznis.rs.
A Szerb Nemzeti Bank (NBS) pénzügyi rendszer dinárosodásáról szóló jelentése szerint az idei második negyedévben a lakosság összesen 240 milliárd dinár értékben vett fel új dináralapú hitelt. Ez csaknem 22 milliárd dinárral, azaz 9,9 százalékkal több, mint az év első három hónapjában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A jegybank megállapítása szerint a második negyedévben mind dinárban, mind devizaalapon rendkívül magas összegben folyósítottak lakossági hiteleket.
A készpénzhitelek iránt a legnagyobb a kereslet
A lakossági hitelfelvétel szerkezetét vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a legdinamikusabban a készpénzhitelek iránti kereslet növekedett.
Az újonnan folyósított dináralapú lakossági hitelek 87 százalékát készpénzhitelek tették ki. Az adatok szerint ezeket a kölcsönöket az esetek 99,9 százalékában dinárban folyósítják, jellemzően öt évnél hosszabb törlesztési idővel.
A lakosságnak nyújtott dináralapú hitelek állománya összesen 63,8 milliárd dinárral nőtt. Ezen belül a készpénzhitelek képviselik a legnagyobb arányt, 84 százalékot.
Ezzel szemben a devizához kötött lakossági hitelek állománya 31,4 milliárd dinárral emelkedett, vagyis nagyjából feleakkora mértékben, mint a dináralapú kölcsönöké.
Az euróhoz kötött hitelek között továbbra is a lakáshitelek dominálnak, amelyek növekedéséhez a fiatalok lakásvásárlását támogató állami hitelprogram is hozzájárult.
A vállalatok is egyre több hitelt vesznek fel a működésük fenntartására
A vállalati hitelfelvétel alakulása még egyértelműbben jelzi, hogy a cégeknek sürgősen pénzre van szükségük a mindennapi működés finanszírozásához.
A második negyedévben a vállalatok teljes hitel- és egyéb banki kihelyezésállománya 80 milliárd dinárral nőtt, ezen belül a dináralapú finanszírozás bővült nagyobb mértékben.
A vállalatoknak nyújtott dináralapú banki kihelyezések 46 milliárd dinárral emelkedtek, ebből a hitelek növekedése 38 milliárd dinárt tett ki.
A 2020-as év utolsó negyedévét leszámítva – amikor a koronavírus-járvány miatt állami hitelgarancia-program működött – ez a legnagyobb negyedéves növekedés a statisztikai adatgyűjtés kezdete óta.
Az újonnan folyósított dináralapú vállalati hitelek összege egyetlen negyedév alatt 63 százalékkal emelkedett, és elérte a rekordnak számító 135,5 milliárd dinárt.
A vállalatok elsősorban forgóeszközhiteleket vettek fel. Ezek mutatták a legdinamikusabb növekedést, és az új dináralapú vállalati hitelek 66 százalékát tették ki.
A devizaalapú új vállalati hitelek összege 301 milliárd dinár volt, ami 46 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.
Ezen belül a beruházási hitelek összege több mint kétszeresére nőtt, de jelentősen emelkedett a forgóeszköz-finanszírozásra, valamint az import és export finanszírozására felvett kölcsönök összege is.
A kamatok is emelkednek
A második negyedévben az újonnan folyósított hitelek átlagos kamata 6,5 százalék volt, ami 0,1 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedév végéhez képest.
A növekedés elsősorban a devizaalapú hitelek drágulásának következménye. Ezek átlagos kamata 0,3 százalékponttal, 5,1 százalékra emelkedett.
A változást az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatainak június második felében bekövetkezett emelése, illetve az azt megelőző várakozások befolyásolták.
A dináralapú hitelek átlagos kamata ennél kisebb mértékben, 0,1 százalékponttal emelkedett, és elérte a nyolc százalékot.
A vállalatok új dináralapú hiteleinek átlagos kamata 0,3 százalékponttal, 7,1 százalékra nőtt.
Ezen belül a forgóeszközhitelek kamata hét százalékra emelkedett, míg a beruházási hiteleké 8,1 százalékra csökkent.
A devizaalapú vállalati hitelek átlagos kamata 5,1 százalék volt. A legnagyobb emelkedést az import- és exportfinanszírozási hiteleknél jegyezték fel, ahol a kamat két százalékponttal, 5,9 százalékra nőtt.
A lakossági készpénzhitelek kamata már 8,4 százalék
A lakosságnak újonnan folyósított hitelek átlagos kamata 7,6 százalékot tett ki, ami 0,1 százalékpontos növekedés.
A dináralapú lakossági hitelek átlagos kamata 8,4 százalékra emelkedett.
Az egyes hiteltípusok kamatai a következőképpen alakultak:
Készpénzhitelek: 8,4 százalék
Fogyasztási hitelek: 3,2 százalék
Egyéb lakossági hitelek: 9,5 százalék
Dináralapú lakáshitelek: 10,7 százalék
Devizához kötött lakáshitelek: 4,4 százalék
Devizához kötött fogyasztási hitelek: 5,4 százalék
A dináralapú lakáshitelek kamata 0,8 százalékponttal csökkent, míg a devizához kötött lakossági hitelek átlagos kamata változatlanul 4,7 százalék maradt.
Egyre többen hitelből fedezik a mindennapi kiadásaikat
A hitelfelvételi költségek és a folyósított kölcsönök szerkezetének összehasonlítása azt mutatja, hogy a dinár- és devizaalapú hitelek közötti kamatkülönbség csökkenése kedvez a dinárban történő eladósodásnak.
Ugyanakkor a lakossági készpénzhitelek és a vállalati forgóeszközhitelek rekordmagas részaránya egyértelműen jelzi, hogy 2026 második negyedévét a mindennapi pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges források előteremtése határozta meg.
A lakosság elsősorban készpénzhitelekhez folyamodik, míg a vállalatok a működésük fenntartásához szükséges forgóeszközöket finanszírozzák egyre nagyobb arányban kölcsönökből.
