Az október 25-re kiírt parlamenti választások befolyásolhatják a nemzeti kisebbségek képviselőinek számát a szerb parlamentben, de azt is, hogy milyen szerepet játszanak majd a következő kormánytöbbség kialakításában. A magas részvétel növelheti a kisebbségi listák parlamentbe való bejutásához szükséges szavazatarányt, mivel rájuk nem vonatkozik a háromszázalékos választási küszöb. Szoros választási eredmény esetén a kisebbségi listák a mérleg nyelvévé válhatnak annak eldöntésében, hogy ki alakíthat kormányt.
„Aki valamennyire követi a szerbiai politikai életet, könnyen felismerheti, melyek a fantom-kisebbségi listák, és melyek az autentikusak, amelyek valóban egyes nemzeti kisebbségeket képviselnek” – hangsúlyozta Goran Bašić, a Társadalmi Befogadás Intézetének munkatársa az Insajder televízió „A nap új dimenziója – 3D” című műsorában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A közelgő választásokra bejelentett listák fele kisebbségi lista. A szakértő szerint ez a helyzet kétféleképpen értelmezhető.
„Egyrészt azt mutatja, hogy az alkalmazott pozitív megkülönböztető intézkedések kedveznek a kisebbségeknek, amelyek szeretnének bekapcsolódni a politikai életbe, és élni kívánnak ezekkel a lehetőségekkel. A másik, sötétebb oldal viszont az, hogy léteznek olyan polgári csoportok is, amelyek nem tartoznak nemzeti kisebbségekhez, mégis kisebbségi listákon keresztül szeretnének bejutni a parlamentbe, kihasználva a törvények meglévő hiányosságait és tisztázatlan rendelkezéseit” – magyarázta Bašić.
A kisebbségi listák választási ciklusról választási ciklusra jelen vannak, és egyes szinteken fontos szerepet játszottak a hatalom megtartásában vagy megváltoztatásában is. Ezért felmerül a kérdés, hogyan lehetne biztosítani, hogy valóban hitelesen képviseljék az általuk megjelölt nemzeti kisebbségeket.
„Létre lehetne hozni külön választói névjegyzékeket, amelyekbe azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok iratkoznának fel, akik a saját kisebbségük listájára szeretnének szavazni. Másrészt ellenőrizni kellene ezeket a listákat, és új feltételeket kellene bevezetni. Nem elegendő pusztán az aláírások összegyűjtése és az, hogy az alapszabályban elvi szinten kinyilvánítsák a kisebbség képviseletére irányuló szándékot. Bizonyítani kell az adott kisebbség iránti elkötelezettséget, a hozzá fűződő kapcsolatokat és egyebeket is” – hangsúlyozta.
A kisebbségi listák hitelessége mellett fontos kérdés az is, milyen szerepet játszhatnak a következő kormány megalakításában. Bašić szerint a választási eredményektől és az erőviszonyoktól függően a kisebbségi pártok a mérleg nyelvévé válhatnak annak eldöntésében, ki alakíthat kormányt.
„Elképzelhető, hogy ők lesznek a mérleg nyelve. Ez pedig nem mindig hálás szerep a nemzeti kisebbségek tagjai számára, különösen ebben a népszavazásszerű politikai légkörben, amikor két, a mostani választási ciklust egyértelműen meghatározó tömb áll egymással szemben. Ilyen helyzetben a mérleg nyelvének szerepe eleve nagyon kérdéses” – fogalmazott a szakértő.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetés (VMSZ) elnöke korábban pont erről beszélt a Politbiro műsorában, s elmondta, hogy a pártja nem szeretne a mérleg nyelve lenni.
– 2008 és 2012 között, Mirko Cvetković kormánya idején a VMSZ-nek négy képviselője volt a köztársasági parlamentben, a hatalmi többséget 128 képviselő alkotta, vagyis ennél jobban senki nem lehet a mérleg nyelve, mint akkor mi voltunk azok. 2009-ben azt kértük, hogy Vajdaság kapja meg az állami költségvetésből a neki járó hét százalékát, máskülönben nem szavazzuk meg a költségvetetést. Amikor ez megtörtént, akkor a Demokrata Párt úgy büntette a VMSZ-t, hogy Zentán és Szabadkán kidobták az embereinket a hatalomból – nyilatkozta Pásztor, aki hozzátette, hogy bármilyen eredmény is születik október 25-én, a VMSZ úgy tesz, ahogy korábban is, amikor a Demokrata Párttal és a Szerb Haladó Párttal is a koalíciós szerződés mentén működött együtt.
Bašić szerint a politikai rendszer és a választási folyamat problémái a nemzeti kisebbségek választási listákon és a hatalomban való képviseletében is megmutatkoznak.
Példaként említette, hogy a szavazólapon már egyetlen roma párt sem szerepel, illetve hogy Vajdaságban, amelyet multikulturális térségként tartanak számon, a hatalomban mindössze a Vajdasági Magyar Szövetség vesz részt a nemzeti kisebbségi pártok közül.
A csaknem két éve tartó súlyos társadalmi válság közepette az is előfordulhat, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó választók nagy számban a többségi listákra adják le voksukat. Az Insajder vendége ezt pozitív fejleménynek tartja, mert szerinte azt jelzi, hogy a társadalom érettebbé válik.
A nemzeti kisebbségek politikai képviseletének kérdése azonban nem merül ki abban, hogy tagjaik megjelennek-e a többségi nemzet választási listáin. Ugyanilyen fontos a tényleges befolyásuk azokban a közösségekben, ahol élnek, mutatott rá Bašić.
„Szerintem Szerbiának azon kellene változtatnia, hogy a nemzeti kisebbségek milyen mértékben vesznek részt azoknak a helyi közösségeknek az életében, ahol élnek, és mekkora tényleges befolyással rendelkeznek a helyi politikában. Ez az a terület, ahol érzékelik a részvételük hasznát: a foglalkoztatásban, az oktatás minőségének javításában, saját nyelvük használatában és egyebekben” – összegezte Goran Bašić, a Társadalmi Befogadás Intézetének munkatársa.
Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ
