Több ezer egyetemista követel jobb egyetemi körülményeket és kedvezőbb munkavállalási lehetőségeket az albán fővárosban, Tiranában, írja a BBC News szerb nyelvű szolgálata. A tiltakozók több állami épületet is megtámadtak a kormányellenes tüntetések második napján, amikor az utcai megmozdulások erőszakba torkolltak.
A tüntetések az oktatási minisztérium épülete előtt kezdődtek. A demonstrálók jobb egyetemi körülményeket és kedvezőbb elhelyezkedési lehetőségeket követelnek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A tiltakozások második napján a demonstrálók felgyújtották az oktatási minisztérium épületének egy részét. Támadás érte Edi Rama miniszterelnök hivatalát, a pénzügyminisztériumot és a belügyminisztériumot, valamint több környező üzletet is.
Albánia miniszterelnök-helyettese, Albana Koçiu „nyugalomra, önuralomra és érettségre” szólított fel, és kijelentette: az országnak „nem kell lángokban állnia ahhoz, hogy megváltozzon”.
A tüntetők Edi Rama miniszterelnök lemondását követelik.
A rendőrség tüntetésfeloszlató egységei összecsaptak a demonstrálókkal, akiket könnygázzal és vízágyúkkal próbáltak szétoszlatni.
Enida Bimi, egyike a tiltakozóknak, a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a megmozdulás nem csupán az egyetemistákról szól, hanem „egész Albánia népéért” zajlik.
„Az emberek nagyon dühösek a rendszerre. Mindennek meg kell változnia. A korrupció és a bűnözés mindenütt jelen van, az emberek pedig mostanra megelégelték ezt. A rendszernek meg kell változnia” – mondta.
Egy másik tüntető, Arber Leši úgy fogalmazott, hogy az emberek „Albánia történetének legkorruptabb kormányára” haragszanak.
A kormány képviselői bírálták a demonstrálók egy részének viselkedését.
„Egy intézmény felgyújtása nem békés tiltakozás. Olyan cselekedet, amely emberéleteket veszélyeztet” – mondta Delina Ibrahimaj gazdasági miniszter, miután megjelent egy videó, amelyen tüntetők kövekkel és pirotechnikai eszközökkel dobálják a pénzügyminisztérium épületét.
Mirela Kumbaro oktatási miniszter kijelentette, hogy bár tiszteletben tartja a tiltakozáshoz való jogot, „a polgári jellegű egyetemista tüntetés és a középületek, illetve a közvagyon elleni erőszak két különböző dolog”.
A tüntetők és a rendőrség összecsapásai során mindkét oldalon több tucatnyian megsérültek, 16 embert letartóztattak, és 49 büntetőeljárás indult – számoltak be az albániai médiumok.
Sali Berisha, az ellenzéki Albán Demokrata Párt vezetője kiállt a tüntetők mellett.
„Tirana utcái és terei még soha nem láttak ilyen oroszlánokat, mint ezek az egyetemisták” – idézte őt az albán állami hírügynökség, az ATA.
A hallgatók vezette tiltakozási hullám csak egyike azoknak a problémáknak, amelyekkel Edi Rama kormányának szembe kell néznie.
Tavasszal és nyáron zajlott az úgynevezett flamingóforradalom, amelynek résztvevői szintén Rama lemondását követelték.
A tiltakozásokat egy, az Adriai-tenger partjára tervezett luxusturisztikai üdülőkomplexum váltotta ki, amely Jared Kushnerhez, Donald Trump amerikai elnök vejéhez kötődik.
A projekt tovább fokozta a kormánnyal szembeni haragot az állítólagos korrupció és az átláthatóság hiánya miatt.
Albánia azon balkáni országok közé tartozik, amelyek az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni.
Az ország 2009. április 28-án nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2014 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalások pedig hivatalosan 2022 júliusában kezdődtek meg.
Albánia mind a 33 tárgyalási fejezetet megnyitotta az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során, és ezek közül eddig négyet zárt le, az egyiket néhány nappal ezelőtt.
Montenegróval, Moldovával és Ukrajnával együtt Albánia kapja a legtöbb elismerést Brüsszeltől az európai integráció terén elért előrehaladásáért.
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa bejelentette, hogy a négy ország számára kidolgozott ütemtervet október végén mutatják be.
Fotó: Magnific
