Indul a tüzelési idény, füstölnek a kémények

Megérkezett az ősz, a hideg napok és még hidegebb éjszakák. Habár hivatalosan október 15-én indult meg a fűtési szezon, bizony az elmúlt napokban is fűteni kellett, és aki tehette, esténként bekapcsolta pár órára a klímaberendezést, vagy az esti órákban begyújtott a kályhába. Az ország távfűtőművei révén immár a lakásokban is melegek a radiátorok, de a kéményseprőknél már két hete megkezdődött a szezon és sorra járják a háztartásokat.

A szabadkai Kéményseprő Közvállalat 27 ezer háztartás kéményéről gondoskodik, ebből mintegy húszezren szilárd fűtőanyaggal tüzelnek, és bár a polgárok hívására a nyár folyamán is járják a terepet, a tervszerű kéménytisztítás és kémények kiégetése október elsején veszi kezdetét.

Mint Dragan Stošić, a közvállalat kéményseprői szolgáltatási osztályának vezetője elmondta, a szabadkaiak zöme időben gondoskodik arról, hogy a fűtési idény kezdetére minden készen álljon a tüzelésre, ettől függetlenül a szezon indításakor mindig van egy kis torlódás és egy-két napot, de néha akár egy hetet is várni kell, mire a csapat megérkezik.

„Megtörténik, hogy egy nap akár száz hívás is befut, és kéményseprést kérnek. Természetesen nem tudunk azonnal eljutni mindenkihez, de a csapataink folyamatosan a terepen vannak és dolgoznak. Amikor a munkának ezt a részét letudtuk, azaz eleget tettünk a polgárok hívásának, akkor kezdjük tervszerűen járni a városi és peremvárosi helyi közösségeket és településeket, háztól házig megyünk és aki kéri, kitisztítjuk a kéményét, akit pedig nem találunk otthon, értesítést hagyunk, hogy jelentkezzen, ha szükség van kéményseprésre” – mondta az osztály vezetője.

A kémények kiégetése külön szolgáltatás, amelyet a hagyományos módszerekkel már nem tisztítható, erősen kátrányos kéményeknél alkalmaznak. A munka során a kémény falára rakódott, megkeményedett, gyúlékony lerakódást égetik el. Az eljárás nagy körültekintést és megfelelő szakértelmet igényel, mivel a magas hőmérséklet miatt a kémény vagy az épület szerkezete is károsodhat, illetve tűz keletkezhet.

„Ha megfelelő minőségű, száraz tüzelőanyagot használunk, azaz tiszta, száraz és jó minőségű fával, brikettel, pellettel vagy szénnel fűtünk és biztosítjuk az égéshez szükséges levegőellátást, csökkenthetjük a korom és a kátrányos lerakódások kialakulását. Azonban a kukoricacsutka, a vizes fa, a műanyag és a szemét, sőt a régi lakkozott bútorok, vagy a ragasztót tartalmazó bútorlap égetése során keletkező szurok nagyon hamar bevonja a csövet meg a kéményt és hagyományos mechanikus tisztítással nem lehet eltávolítani. A tüzelés módja is kihat a szurokképződésre. A levegőellátás csökkentése tökéletlen égéshez vezethet, emiatt több el nem égett éghető anyag kerülhet a füstgázba. Ha ezek a hidegebb kéményfalon lecsapódnak, úgyszintén kátrányos lerakódás keletkezhet” – magyarázza Stošić.

A kémény kiégetését egy, legfeljebb két csapat végzi, ők a legtapasztaltabb kéményseprők a közvállalatnál, ugyanis a kémény kiégetése nem ártatlan művelet. Stošić elmondta, a kiégetéskor rendkívül magas hőmérséklet  alakulhat ki a kéményben, és nagyon kell vigyázni, nehogy megsérüljenek vagy felgyújtsanak valamit. Mivel pedig kevesen végzik a munkának ezt a részét, sokkal több idő kell, hogy minden olyan háztartásba eljussanak, ahonnan a polgárok jelezték, hogy ki kellene égetni a kéményt. Ehhez hozzáadódnak azok a háztartások is, akik egyszerű tisztítást kérnek, de a helyszínen kiderül, hogy a kémény túl szurkos és égetésre lenne szükség. Ezért aztán van, hogy heteket kell várni rájuk, hogy kijöjjenek a helyszínre. Ennek oka, hogy bár a lakosok a nyár folyamán is jelzik, hogy kéményégetésre lenne szükségük, a nagy melegek miatt ezeket a munkákat október elsejéig nem kezdik meg, így a munka feltorlódik és a fűtési szezon kezdetén várni kell rájuk. Viszont a kémények kiégetését folyamatosan végzik egészen májusig, így amikor lemegy az első nagy roham, igen hamar, akár egy-két napon belül el tudják végezni a munkát. A kémény kiégetéséért külön kell fizetni, mely 5131,52 dinárba kerül az érvényben lévő árjegyzék szerint.

Abban az esetben, ha kigyullad a kémény, semmiképpen sem szabad vízzel megpróbálni eloltani a tüzet. A kéménytűz rendkívül magas hőmérséklettel járhat, és a kémény szerkezeti károsodását, illetve a tűz átterjedését is okozhatja. Ilyen esetben a tűzoltókat kell riasztani, a tűz eloltása után pedig a kéményt szakembernek kell megvizsgálnia, és szükség esetén ki kell tisztítani, mielőtt újra használatba vennék azt.

„Ha kigyullad a kémény, azt a hangokból, a pattogásból és az égésből is észreveszi az ember, de maga a kémény is sokkal melegebb lesz, a kéményből pedig akár egy méteres lángcsóva is kicsaphat ilyenkor, melyet sűrű, fekete füst kísér” – mondja Stošić.

A gázkazánok kéményeit is ellenőrzik

A kéményseprők a földgázzal fűtő háztartásokban is végeznek ellenőrzéseket. Egyes gázkazánok külön égéstermék-elvezető rendszerrel működnek, mások a hagyományos kéményhez csatlakoznak. A szabadkai Kéményseprő Közvállalat tájékoztatása szerint az utóbbi rendszereket nyáron ellenőrzik, míg a külön égéstermék-elvezető rendszerrel rendelkező kazánoknál az égéstermék összetételét és a kibocsátás jellemzőit vizsgálják. Ezt a munkát október 1-jén kezdik meg.

„Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy Szabadkán és környékén a fűtési módok átalakultak. Sokan döntöttek a gázhálózatra való csatlakozásról, akik pedig maradtak a szilárd fűtőanyagnál, sok esetben már pellettel fűtenek a szén vagy a fa helyett. Természetesen az idősebbek nagy része még mindig fával és szénnel tüzel, egyrészt megszokásból, másrészt egy új fűtőrendszer bevezetése igen drága és nem mindenki engedheti meg magának, hogy áttérjen központi fűtésre, átváltson pelletre vagy bevezesse a gázt az otthonába. De az utóbbi időben megfigyelhető, hogy egyre többen fűtenek pellettel. Ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy Szabadkán még mindig sok a régi építésű ház, régiek a kémények, melyek sajnos már nincsenek olyan jó állapotban, vagy sérültek. Ezekre mindig felhívjuk a figyelmet, mert nagyon fontos, hogy a kémények szerkezeti állapota is megfelelő legyen” – hangsúlyozta Dragan Stošić.

Fotó: Magnific