Fantomszavazók és láncszavazás: mit hozhat az október 25-i választás?

Kevesebb mint tíz nap van hátra az október 25-i parlamenti választásokig, és egyre több kérdés merül fel a választási folyamat szabályosságával kapcsolatban. Vajon ezúttal is olyan jeleneteknek leszünk tanúi, amilyenekhez a korábbi választásokon hozzászoktunk: szabálytalan szavazásnak és más lehetséges visszaéléseknek? Mi vár ránk a szavazóhelyiségekben, tekintettel arra, hogy rövid idő alatt több mint 200 ezerrel nőtt a személyi igazolványok száma, magyarázat nélkül?

A korábbi választásokon a szavazás napján számos szabálytalanságot tapasztalhattunk: láncszavazást, párhuzamos választói névjegyzékeket, fantomszavazókat, valamint állítólagos telefonos kampányközpontokat olyan helyeken, ahol azoknak nem lett volna szabad működniük.

Mint az N1 emlékeztet, 2024-ben a belgrádi Banjica sportközpontban az SZHP (SNS) telefonos kampányközpontot működtetett a választások idején, párhuzamos választói névjegyzékeket pedig Nagybecskereken és Kladovón is találtak.

Nem zárható ki, hogy október 25-én is lesznek párhuzamos választói névjegyzékek. Vladimir Dragaš, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tagja szerint már most egyértelmű jelek utalnak lehetséges választási manipulációkra.

„Most is érkeznek bejelentések az úgynevezett fantomszavazókról” – mondta Dragaš.

A gyanúsnak tartott szavazóhelyiségeket is megjelölték. Nem kevesebb mint 42 községben és városban a választásra jogosultak száma meghaladja a népszámlálási adatok szerinti lakosságszámot. Ognjen Rašuo, a választói névjegyzék felülvizsgálatával megbízott bizottság tagja, aki nyilvánosságra hozta ezeket az adatokat, elmondta, hogy ebben a tekintetben Mali Zvornik vezeti a listát.

Rekordot döntött az érvényes személyi igazolványok száma is. Május és szeptember között több mint 200 ezerrel nőtt az igazolványok száma. Rašuo elmondása szerint ezeket az adatokat a Belügyminisztérium (MUP) bocsátotta a rendelkezésére a választói névjegyzék felülvizsgálatához.

„Ezek az adatok mindenképpen gyanút keltenek. Arra a kulcsfontosságú kérdésre azonban, hogy honnan kerültek ide ezek az emberek, és kik ők, nem kaptunk magyarázatot. Úgy gondolom, még a kérdésünket sem igazán értették meg, mivel a belügyminisztérium illetékesei nem találtak semmi kifogásolnivalót ebben a növekedésben” – mondta Ognjen Rašuo, a választói névjegyzék felülvizsgálatával megbízott bizottság tagja.

Ez további aggodalomra ad okot.

„A személyi igazolványok számának növekedése egyáltalán nem felel meg annak a negyedéves kiadási ütemnek, amelyet az elmúlt két és fél év adatai alapján ismerünk” – tette hozzá Rašuo.

Az idei parlamenti választásokon a külföldön élő szerb állampolgárok számára a szavazás is nehezebbé vált. A Közigazgatási Bíróság számára lejárt a külföldi szavazás időpontjával kapcsolatos fellebbezés elbírálására előírt 72 órás határidő.

„A Közigazgatási Bíróság ezzel megerősítette, hogy külföldön alkalmatlan időpontokban kell majd szavazni. Az Egyesült Államokban, egész Észak- és Dél-Amerikában, Kanadában, valamint Ázsia egyes részein élő választóink kénytelenek lesznek éjfélkor, hajnali egy-két órakor kezdeni a szavazást, és másnap délután egy-két óráig folytatni. Másutt este öt, hat vagy hét órakor kezdődik a szavazás, és mélyen az éjszakába nyúlik” – mondta Dragaš.

A RIK azt a javaslatot is elutasította, hogy növeljék a külföldi szavazóhelyiségek számát. A szerb állampolgárok 93 szavazóhelyiségben adhatják le voksukat külföldön.

A közvélemény egy része ezt a döntést a választás akadályozásaként értékelte, és arra figyelmeztetett, hogy a szavazás során visszaélések történhetnek mind külföldön, mind Szerbiában.

Már megjelölték a gyanúsnak tartott szavazóhelyiségeket