Szombaton, október 24-én lejár az illegális épületek bejelentésére biztosított utólagos határidő a Mindenki a sajátján (Svoj na svome) elnevezésű törvény alapján. A polgárok elektronikusan, a Svoj na svome alkalmazáson keresztül, valamint a szerbiai postahivatalokban és önkormányzatoknál is benyújthatják bejelentésüket – nyilatkozta Aleksandra Sofronijević, az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium ügyvezető minisztere.
Az elektronikus bejelentéseket október 24-én éjfélig lehet benyújtani, a postahivatalok pedig a megszokott nyitvatartásuk szerint működnek majd. Az önkormányzatoknak és a városoknak azt javasolták, hogy szombaton külön ügyintézési pontokat nyissanak a bejelentések fogadására. A nyitvatartásról minden helyi önkormányzat maga dönt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Sofronijević arra kérte a polgárokat, hogy ne hagyják az utolsó napra az ügyintézést, és éljenek az utólagos bejelentés lehetőségével, ha eddig még nem tették meg.
Hangsúlyozta, hogy a meghosszabbított határidő azokra vonatkozik, akik objektív okokból nem tudták a megadott időszakban benyújtani a bejelentést. Emiatt a kérelemhez az akadályoztatást igazoló dokumentumot is csatolniuk kell.
„Ez lehet a kérelmező vagy valamelyik családtagja betegsége, illetve valamilyen adminisztratív akadály. Nagyon fontos az igazolás benyújtása, mert a határidő után beérkező minden egyes kérelmet külön elbírál a Területrendezési Ügynökség” – mondta Sofronijević a Tanjug hírügynökségnek.
Közölte azt is, hogy eddig összesen mintegy 2,7 millió bejelentés érkezett. Pontosabban 2 millió 527 ezer kérelmet a törvényes határidőn belül nyújtottak be, míg utólag valamivel kevesebb mint 200 ezer bejelentés érkezett.
„Voltak, akik azt mondták, hogy a törvény nem lesz sikeres. Ma azonban ígéretek helyett konkrét eredményeket tudunk felmutatni: több mint 2,5 millió benyújtott kérelmet, 1,2 millió kiállított igazolást, valamint több százezer már bejegyzett ingatlant. Ez azt jelenti, hogy polgárok százezrei váltak hivatalosan is tulajdonossá, illetve kaptak bizonyítékot arra, hogy az ingatlan valóban az övék” – fogalmazott.
Mint mondta, minden ház és lakás mögött emberek és generációk állnak, akik évtizedeken át fektettek vagyonukba, de nem tudták bejegyeztetni tulajdonjogukat, és ezáltal jogilag is elismertté tenni azt.
Arra a kérdésre, hogy a határidő lejártáig hány további bejelentésre számítanak, azt válaszolta, hogy egyelőre nincsenek becslések. A pontos szám csak azután lesz ismert, hogy a Területrendezési Ügynökség megkapja az összes kérelmet.
„Úgy gondolom, hogy a számuk nem lesz nagy, de a törvény lehetőséget biztosított arra, hogy hatálybalépésétől számított egy éven belül minden olyan polgár, aki objektív okokból nem tudta ezt korábban megtenni, lehetőséget kapjon jogai érvényesítésére” – mondta Sofronijević.
A törvény zéró toleranciát hirdet az illegális építkezésekkel szemben
Az ingatlanok nyilvántartásba vételének és a tulajdonjog bejegyzésének különleges feltételeiről szóló törvény alapján az illegális épületek bejelentése tavaly december 8-án kezdődött, és 2026. február 8-án éjfélkor zárult le.
A bejelentéseket online, a Területrendezési és Urbanisztikai Ügynökség által létrehozott digitális platformon lehetett benyújtani a személyi azonosító szám (JMBG) és a személyi igazolvány használatával, az eUprava elektronikus ügyintézési portálon keresztül, illetve a helyi önkormányzatok ügyfélszolgálatain.
A polgárok Szerbia-szerte 547 postahivatalban, valamint további 150 helyszínen adhatták le bejelentésüket.
A bejegyzés költsége 100 és 1000 euró között mozog, az épület alapterületétől és az ingatlan elhelyezkedésétől függően.
A díjfizetés alól mentesülnek a szociális segélyben részesülők, a fogyatékossággal élők, a háborús veteránok, az egyedülálló szülők, valamint a három vagy több gyermeket nevelő családok.
A törvény előírja, hogy az épületeket először nyilvántartásba veszik, majd bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek köszönhetően a tulajdonosok szabadon rendelkezhetnek majd vagyonukkal: eladhatják, örökül hagyhatják, jelzáloggal terhelhetik, illetve jogszerűen csatlakoztathatják ingatlanukat a közmű- és egyéb infrastruktúrához.
A jogszabály az újabb illegális építkezésekkel szemben is zéró toleranciát ír elő. Hatálybalépését követően ugyanis minden olyan épület, amelyet építési engedély, illetve a munkálatok elvégzését jóváhagyó határozat nélkül emelnek, az állam tulajdonaként kerül bejegyzésre.
Fotó: Pixabay
