A szerbiai szójatermesztés komoly visszaesést mutat, és a földművesek, akik éveken át az egyik legjövedelmezőbb növényként számoltak ezzel a növénnyel, egyre gyakrabban hagynak fel a vetésével. A tartós aszályok, a magas hőmérséklet, a mind alacsonyabb hozamok és a bizonytalan felvásárlási árak miatt a beruházások egyre kockázatosabbá válnak, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás komolyan veszélyezteti a szójatermesztés jövőjét.
A szója évtizedek óta jelentős helyet foglalt el a hazai mezőgazdaságban, különösen Vajdaságban, és a növény által elfoglalt területek korábban elérték a 250 000 hektárt is. A kedvezőtlen időjárási viszonyok azonban egyre gyakrabban hiúsítják meg a termelők fáradozásait, így még a jól előkészített talaj és a szakszerűen elvégzett vetés sem garancia a jövedelmezőségre.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ha nem lett volna saját kombájnom, le sem arattam volna”
A helyzet súlyosságát jól mutatja egy olyan gazdálkodó esete, aki közel három hektár földről mindössze másfél tonna szóját takarított be, ami miatt – mint mondja – maga az aratás szinte meg sem érte neki.
– Öt hold szójám volt, ami másfél tonna magot termett. Ez teljesen veszteséges. Tiszta föld, minden szépen meg volt csinálva, de az aszály mindent elvitt, semmi sincs. Ha nem lett volna saját kombájnom, őszintén szólva, le sem arattam volna, nem érte volna meg. Így viszont volt saját gépesítésünk, elvégeztük. Szégyen lenne, ha a földön maradna betakarítatlanul – nyilatkozta Srđan Garić krušedoli termelő a Vajdasági RTV-nek.
A kedvezőtlen időjárási viszonyok nem az egyetlen okot jelentik, ami miatt a mezőgazdasági termelők egyre nehezebben döntenek a szója mellett. A vetőmag, az üzemanyag és a növényvédelem magas költségei tovább terhelik a termelést, míg a bizonytalan felvásárlási ár megnehezíti a bevételek tervezését, különösen azokban a szezonokban, amikor a hozamok jelentősen alulmúlják a várakozásokat.
Észak-Európában növekszik a termelés
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy hasonló változások zajlanak Európa-szerte, de egyes északi országok – a hagyományos termelőkkel ellentétben – a termőterületek és a hozamok növekedését könyvelhetik el.
– Lassan elveszítjük a szóját a földjeinkről. Európában azonban a szója megtalálta a legjobb helyét – ami talán kicsi meglepetés is –, és ezek éppen az északi vidékek, vagyis Lengyelország és Németország magas hozamokat és növekvő termőterületeket jegyeznek. A hagyományos termelők, mint Olaszország, amely egy időben világrekorder volt a hozamok terén, a szójatermesztési területek és a hozamok csökkenését tapasztalják. Ennek következtében elég nehéz helyzetben vagyunk, mivel a klímaváltozás rendkívül negatívan befolyásolja a szóját, és nemcsak a szóját, hanem minden más szántóföldi növényfajt is. Ahhoz pedig, hogy megmentsük a szóját, vagyis a hüvelyes növényt a vetésforgónkban, egy kicsit másképp kell kezdenünk dolgozni – figyelmeztet dr. Vuk Đorđević.
Lehetséges megoldásként az öntözésbe való nagyobb beruházások, az ellenállóbb fajták kiválasztása, valamint a termelők stabilabb támogatása és a biztonságosabb felvásárlás emelkednek ki.
Hogy a szója elfoglalja-e ismét egykori helyét a szerbiai földeken, az az új éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodástól, valamint attól függ majd, hogy a gazdák ismét rálelnek-e a gazdasági számításra a termesztésében.

