A Nyitott parlament (Otvoreni parlament) kezdeményezés összefoglalta, miért fontos a parlament elnökének tisztsége. Mint írják, az ezzel járó hatáskörök közvetlenül befolyásolják az állam működését, a választásokat és a polgárok jogait.
„Először is ott van a parlamenti ülésterem. A házelnök hívja össze az üléseket, javaslatot tesz a napirendre, vezeti az üléseket, megadja a szót a képviselőknek, felügyeli a házszabály betartását, és őrködik a parlament méltósága felett. Tőle is függ, hogy a vita valódi eszmecsere vagy csupán formalitás. És ez még csak a történet fele” – írták a Nyitott parlament képviselői az X közösségi oldalon, melyről a Nova portálján is olvashatunk.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint kiemelik, a parlament elnöke az államfőt is helyettesítheti.
„Ha a köztársasági elnök lemond, felmentik tisztségéből, vagy akadályoztatva van, a parlament elnöke legfeljebb három hónapig helyettesíti: képviseli Szerbiát és irányítja a hadsereget. (Az alkotmány 120. cikke)” – tették hozzá.
A parlament elnöke írja ki a választásokat is.
„Az elnökválasztást és a helyhatósági választásokat ő írja ki, a parlamenti választásokat pedig akkor, ha a köztársasági elnököt helyettesíti. Ha az államfő megbízatása idő előtt megszűnik, legfeljebb három hónapon belül választást kell tartani. (Az alkotmány 114. és 120. cikke)” – emlékeztetett a Nyitott parlament, majd további hatásköröket sorolt fel:
„Kihirdeti a törvényeket. Ha a köztársasági elnök az alkotmányban meghatározott határidőn belül nem írja alá az elfogadott törvény kihirdetéséről szóló rendeletet, a parlament elnöke hirdeti ki a jogszabályt. (Az alkotmány 113. cikke).”
A parlament első embere a rendkívüli állapotot és a hadiállapotot is kihirdeti.
„Ha a parlament nem tud összeülni, hárman hozzák meg a döntést: a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a parlament elnöke. Együttesen határoznak az emberi jogok korlátozásáról is. (Az alkotmány 200. és 201. cikke)” – írják, majd további hatáskörökre hívják fel a figyelmet:
„Igazságszolgáltatás. Ha a parlament határidőn belül nem választja meg a Legfelsőbb Bírói Tanács, a Legfelsőbb Ügyészi Tanács tagjait vagy a legfőbb ügyészt, akkor egy öttagú tisztségviselői bizottság dönt a kinevezésekről, amelynek a parlament elnöke is tagja. (Az alkotmány 151., 158. és 163. cikke).
Független intézmények. Ő írja ki a nyilvános pályázatot az ombudsmani és a közérdekű információk biztosának tisztségére. Attól, hogy ezt mikor és hogyan teszi meg, az is függ, hogy ezek az intézmények vezető nélkül maradnak-e.
Titkos információk és biztonság. Biztonsági tanúsítvány nélkül is hozzáférhet valamennyi minősítési szintű titkos adathoz. Az engedélye nélkül egyetlen szolgálat sem léphet be a parlament épületébe, a hozzájárulása nélkül pedig a kormány nem korlátozhatja a parlament költségvetését.”
Fotó: Szerbiai Rádió és Televízió

