A szerbiai Korrupciómegelőzési Ügynökség büntetőfeljelentést tett Aleksandar Šapić belgrádi polgármester ellen, miután lezárta a vagyonnyilatkozatának és jövedelmének rendkívüli ellenőrzését. Az évekkel ezelőtt megindított vizsgálat idén januárban zárult le, az ügynökség pedig a Belgrádi Felső Ügyészséghez fordult.

„A rendkívüli ellenőrzés során az ügynökség adatokat szerzett be az állami szervektől és azoktól a jogi személyektől, amelyek rendelkeznek az ellenőrzés szempontjából releváns információkkal. Az összegyűjtött dokumentáció beszerzését és elemzését követően megteremtődtek a feltételek a jelentés, illetve feljelentés benyújtásához, amelyet az ügynökség megküldött a Belgrádi Felső Ügyészségnek” – áll az ügynökség válaszában, amelyet a BIRN ismertetett.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Az ügynökség nem részletezte, milyen szabálytalanságokat állapítottak meg, és azt sem közölte, hogy a feljelentés pontosan mely vagyontárgyakra és jövedelmekre vonatkozik.

Tájékoztatásuk szerint az ügyészségi eljárás folyamatban van, az ügyet pedig titkosnak minősítették. A titkosításra hivatkozva a Belgrádi Felső Ügyészség sem kívánt részleteket közölni, így egyelőre az sem ismert, hogy az eljárás pontosan milyen szakaszban tart.

Egy 820 ezer eurós villa, amely a vagyonnyilatkozatban 150 négyzetméteres lakásként szerepelt

Šapić vagyona 2023 elején került a nyilvánosság figyelmének középpontjába, amikor a BIRN és a Vreme hetilap oknyomozó cikket közölt az olaszországi Triesztben található villájáról.

Az újságírók által megszerzett adásvételi szerződés és az olasz ingatlan-nyilvántartás adatai szerint Šapić 2018 májusában, amikor még Újbelgrád község elnöki tisztségét töltötte be, 820 ezer euró értékű ingatlant vásárolt.

A csaknem 400 négyzetméteres épületben 13 helyiség található, az ingatlanhoz pedig garázs, erdős terület és bekötőút is tartozik.

A politikus 2019 januárjában benyújtott vagyonnyilatkozatában azonban új ingatlanként mindössze egy 150 négyzetméteres lakás szerepelt.

A cikk megjelenése után Šapić tagadta, hogy megpróbálta volna eltitkolni vagyonát. Azt állította, hogy az ingatlant bejelentette a Korrupciómegelőzési Ügynökségnek, és az adásvételi szerződést is benyújtotta.

Később azzal magyarázta az eltérést, hogy a vagyonnyilatkozatot a titkárnője töltötte ki, ő pedig csupán aláírta a dokumentumot. Így kerülhetett a csaknem 400 négyzetméteres villa helyére egy 150 négyzetméteres lakás.

Šapić 12 millió dinárra perelte a BIRN-t

Aleksandar Šapić 2023 márciusában két keresetet nyújtott be a BIRN ellen, összesen 12 millió dináros kártérítést követelve. Azzal érvelt, hogy az újságírók megsértették a becsületét és jó hírnevét, az ingatlanvagyonáról megjelent cikkek pedig lelki szenvedést okoztak neki.

Keresetében azt állította, hogy a közölt információk valótlanok, és hangsúlyozta, hogy az ingatlan megvásárlását határidőben bejelentette a Korrupciómegelőzési Ügynökségnek, amelynek az adásvételi szerződést is átadta.

Šapić egy másik oknyomozó cikk miatt is beperelte a BIRN-t, amely a Bežanijska kosán található ingatlanának vitatott legalizálásával foglalkozott. A politikus vitatta az engedély nélküli bővítésre és az utólagos legalizálási eljárás szabálytalanságaira vonatkozó állításokat.

A BIRN ezeket a pereket úgynevezett SLAPP-eljárásoknak minősítette, vagyis olyan stratégiai perekként értékelte, amelyek célja, hogy jogi és pénzügyi nyomást gyakoroljanak a közérdekű ügyekről tudósító újságírókra és szerkesztőségekre.

A bírósági eljárások 2026-ban is folytatódtak.

Számos más ügyben sincs előrelépés a Belgrádi Felső Ügyészségen

A Nenad Stefanović főügyész által vezetett Belgrádi Felső Ügyészségen számos más, nagy nyilvánosságot kapott ügy is folyamatban van, köztük a belgrádi Savamala városrészben történt épületbontások és a koszovói Banjska településen lezajlott fegyveres összecsapás ügye.

Ezekben az ügyekben egyelőre nem született végleges eredmény.

A Legfőbb Ügyészség bizottsága nemrég közzétette a Belgrádi Felső Ügyészség működésének ellenőrzéséről szóló jelentését, amely számos szabálytalanságot sorolt fel.

Ezek között szerepel a hangágyú használatával kapcsolatos ügy, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának és a rektori hivatal épületének átkutatása, Aleksandar Vučić volt államfő kegyelmi döntései, a Vista Rica befektetési alap ügye, valamint azok az esetek, amikor autóval hajtottak egyetemisták közé Újbelgrádban, a Jurij Gagarin utcában és a Színművészeti Kar előtt.

A jelentés kitért továbbá a Cui Guanghai és John Miller kiadatására vonatkozó amerikai kérelemmel kapcsolatos eljárásra is.

A bizottság többek között fegyelmi eljárás megindítását javasolta Nenad Stefanović ellen egyes ügyekben tanúsított eljárása miatt.

Megállapításuk szerint Stefanović egyfajta „párhuzamos ügyészségi rendszert” alakított ki, amelyet jogon kívüli érdekek mentén irányított.

A Belgrádi Felső Ügyészség visszautasította a bizottság megállapításait, és a jelentést megalapozatlannak, szubjektívnek és jogilag alátámasztatlannak nevezte.

Válaszukban hangsúlyozták, hogy az érintett ügyészeknek nem volt lehetőségük nyilatkozni a jelentés közzététele előtt. Kifogásolták azt is, hogy a bizottság mindössze hét ügy vizsgálata alapján vont le rendszerszintű szabálytalanságokra vonatkozó következtetéseket, miközben 2025-ben több mint 19 ezer ügy indult a Belgrádi Felső Ügyészségen.

Az ügyészség vitatta a Stefanović és egyes ügyészek büntetőjogi, illetve fegyelmi felelősségre vonására tett javaslatokat is. Álláspontjuk szerint a bizottság túllépte hatáskörét, és beavatkozott az ügyészek önállóságába.