Az új összetételű szerb parlament megalakulásával megkezdődött az új kormány megalakítására rendelkezésre álló határidő. Ilija Srdanović, az Egyetemista lista képviselője úgy értékelte, hogy az új végrehajtó hatalom még az év végéig felállhat.
A Nova.rs beszámolója szerint azonban továbbra is kérdéses, mennyire reális ez a határidő, és milyen következményekkel járhat az állam működésére nézve, ha elhalasztják a kormányalakítást.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ha december 20-ig nem alakul meg az új kormány, átmeneti finanszírozásra kell áttérni, mivel a technikai mandátumban működő kormány nem fogadhatja el a költségvetést. Az átmeneti finanszírozás három hónapig tarthat, és további három hónappal meghosszabbítható.
Az alkotmány értelmében a parlament megalakulásától számított 90 napon belül meg kell választani az új kormányt.
Mivel az új összetételű parlament november 17-én alakult meg, az új kormány megválasztásának végső határideje 2027. február 15.
Ha addig nem választják meg a kormányt, az alkotmány értelmében fel kell oszlatni a szerb parlamentet, és új parlamenti választásokat kell kiírni.
A kormány megválasztásához a 250 parlamenti képviselő közül legalább 126 támogatására van szükség.
Miért fontos, hogy minél hamarabb lezáruljon a folyamat?
Dragan Popović, a Gyakorlati Politikai Központ igazgatója szerint nem lenne szerencsés, ha az új, a Nemanjina utca 11. szám alatti kormányzati csapatot alkotó miniszterek kiválasztása az utolsó pillanatig elhúzódna.
Mint mondta, a kormányalakítás folyamatára nincs olyan törvényi előírás, amely rövid határidőn belüli befejezést követelne meg.
„Természetesen mindenki alig várja, hogy lezáruljon ez a folyamat, elsősorban azért, mert jelenleg egyfajta hatalmi vákuum van. A régi hatalom formálisan még mindig hivatalban van, de már nem úgy viselkedik. Nyilvánvalóan átengedték a gyeplőt, így most nem teljesen világos, hogy ki hozza a döntéseket, ha egyáltalán hoz valaki” – mondta Popović, hozzátéve, hogy nem lenne jó, ha a kormányalakítás átcsúszna a következő évre.
Kiemelte, hogy szimbolikus szempontból sem lenne kedvező egy ilyen üzenet.
„Mindazonáltal az eddig látottak alapján úgy gondolom, hogy az új kormány még újévig megalakul, és nincs okunk attól tartani, hogy más forgatókönyv valósul meg” – fogalmazott Popović.
A Nova értesülései szerint a miniszteri tisztségek betöltéséről továbbra is az egyetemista mozgalmon belül döntenek. Az Egyetemista lista első helyén szereplő Ilija Srdanović úgy nyilatkozott, hogy az év végéig várható a döntés, de azt meg kell előznie az elnökválasztás kiírásának.
Ezzel kapcsolatban Dragan Popović úgy véli, időre van szükség ahhoz, hogy a lehető legjobb megoldásokat találják meg.
„Ehhez annyi egyeztetésre van szükség, amennyi csak indokolt, mind az egyetemista mozgalmon belül, mind a nagy létszámú és sokszínű parlamenti képviselőcsoportban. Fontosnak tartom, hogy a lehető legjobb, hosszú távon is működőképes megoldások szülessenek. Ha engem kérdeznek, bár ez manapság talán nem különösebben népszerű vélemény, nem szeretném, ha elsietnék a kormányalakítást. Inkább úgy gondolom, hogy mindent alaposan mérlegelni és előkészíteni kell, minden felmerülő dilemmát részletesen meg kell vizsgálni, és meg kell találni a legjobb megoldásokat” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy bár most úgy tűnhet, a 15 nap hosszú idő, közép- és hosszú távon valójában nem jelent érdemi különbséget.
Popović elmondta, hogy megérti azokat az érveket is, amelyek miatt a legtöbben azt várják, hogy a folyamat minél hamarabb lezáruljon, és ezzel véget érjen a jelenlegi helyzet.
Ugyanakkor nem számít arra, hogy a kormányalakítás a törvényes határidő utolsó napjáig, február 15-ig elhúzódik.
„Az egyetemista mozgalom tisztában van azzal, hogy a polgárok gyors megoldásokat várnak. Ellenkező esetben a társadalmi bizalom megrendülésének problémájával szembesülhetünk, vagyis felmerülhet a kérdés, vannak-e olyan akadályok, amelyek miatt nem lehet megalakítani a kormányt. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a folyamat mielőbbi lezárásának igénye és az alapos munka szükségessége között. Úgy gondolom azonban, hogy tisztában vannak a polgárok elvárásaival. Ugyanakkor nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy már a jövő héten minden lezáruljon. Nincs ok az ilyen sietségre” – zárta gondolatait Popović.
Mi történik az állammal az új kormány megalakulásáig?
Đuro Macut miniszterelnök kormánya jelenleg technikai mandátumban működik, és a kormányról szóló törvény értelmében csak folyó ügyeket intézhet az új kormány megválasztásáig. Nem terjeszthet elő törvényjavaslatokat, és nem fogadhat el új jogszabályokat, kivéve a törvényben meghatározott rendkívüli eseteket, amikor ezt az állam szükségletei, a védelmi érdekek vagy rendkívüli körülmények indokolják. Emellett az államigazgatási szervekben sem nevezhet ki köztisztviselőket vezetői tisztségekbe, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve.
Az első nagy próbatétel a 2027-es költségvetés elfogadása lesz, amelynek törvényes határideje december 20. Siniša Mali ügyvivő pénzügyminiszter már jelezte, hogy ha addig nem fogadják el a költségvetést, átmeneti finanszírozásról szóló határozatot kell hozni.
„A törvény teljesen egyértelmű: ha az idei év december 20-áig nem fogadják el a következő év költségvetését, akkor átmeneti finanszírozásról szóló határozat következik. Az átmeneti finanszírozásról három hónapra szóló határozatot hoznak, amely két alkalommal, egyenként három hónappal meghosszabbítható. Ez tehát technikai kérdés, az viszont, hogy Szerbiának mikor lesz új költségvetése a következő évre, már az érkező kormányon múlik. Vagyis várjuk az új kormányt, és végső soron a 2027-es költségvetésre vonatkozó javaslatát is” – mondta Mali.
Az átmeneti finanszírozás törvényes mechanizmus, amely akkor lép életbe, ha a parlament december 20-áig nem fogadja el a következő év költségvetését. Ezt a költségvetési rendszerről szóló törvény 46. cikke szabályozza.
Ez a rendszer legfeljebb három hónapig tarthat, de ha március 15-éig sem születik meg a költségvetés, további három hónappal meghosszabbítható. Az átmeneti finanszírozásról a kormány vagy a helyi önkormányzat illetékes végrehajtó szerve dönt.
Ebben az időszakban a kiadások legfeljebb az előző évi költségvetés egynegyedét érhetik el. A közszférában dolgozók béreit, a szociális juttatásokat, az esedékes hiteltörlesztéseket és a nyugdíjakat – a törvényes valorizációval együtt – továbbra is rendszeresen folyósítják. Ugyanakkor szigorúan tilos új projektalapú hiteleket felvenni, garanciákat kibocsátani és új tőkeberuházásokat indítani.
Mindezek alapján az új kormány megválasztásáig az államkassza kulcsai Siniša Mali kezében maradnak. Az ügyvivő pénzügyminiszter a technikai mandátum keretei között irányítja az állami pénzeket: gondoskodik a kifizetésekről, a folyó kötelezettségek teljesítéséről és a meglévő költségvetés végrehajtásáról.

