A vajdasági magyar gazdaság jövőjéről, a vállalkozások előtt álló kihívásokról, a magyar–szerb gazdasági együttműködés lehetőségeiről és a generációváltás fontosságáról tanácskoztak csütörtökön a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) kezdeményezésére. A rendezvényen magyarországi gazdasági szakemberek, valamint vajdasági kis-, közép- és nagyvállalkozások képviselői vettek részt. A tanácskozáson elhangzott: a gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a szürke- és feketegazdaság, amelynek visszaszorítása nélkül valódi versenyképességről sem lehet beszélni.

Vajdaság gazdaságának jövője címmel szervezett gazdasági kerekasztal-beszélgetést a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amelyre a Magyar Nyugat-Balkán Üzleti Tanács, valamint a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vezetőit is meghívták. Mint azt Rózsa Zsombor, a VMÚ elnöke elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy a vajdasági vállalkozók és a magyarországi szakemberek közösen tekintsék át a térség gazdasági lehetőségeit, a fejlődés akadályait és az együttműködés lehetséges irányait.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

A VMÚ képviselője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szervezet már a november 8-i nemzeti tanácsi választásokra készülve is határozott gazdasági stratégiát dolgozott ki, amely korszerű megoldásokat kínálna a vajdasági magyar gazdaság problémáira.

A mostani találkozó egyik legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy a vállalkozók közvetlenül véleményezhették az elképzeléseket, és megvitathatták, mennyire alkalmazhatók azok a vajdasági gazdasági környezetben.

A rendezvényre Újvidékről, Nagybecskerekről, Magyarkanizsáról, Zentáról, Szabadkáról és más vajdasági településekről is érkeztek vállalkozók. A résztvevők között a borászat, a turizmus, a kereskedelem és különböző iparágak képviselői egyaránt jelen voltak.

A szervezők szerint a vállalkozók kedvezően fogadták a bemutatott elképzeléseket, és a találkozó lehetőséget teremtett arra is, hogy megfogalmazzák, milyen területeken lenne szükség változtatásokra.

Nem elegendő a nagyvállalatokra építeni

Dr. Orosz Csaba, a Magyar Nyugat-Balkán Üzleti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a két ország és a tágabb régió gazdasági kapcsolatait új szintre kell emelni. Véleménye szerint a magyar–szerb gazdasági együttműködésben jelenleg elsősorban a nagyvállalatok rendelkeznek megfelelő lehetőségekkel, miközben a kis- és középvállalkozásokban rejlő potenciált korántsem sikerült teljes mértékben kihasználni.

Példaként az OTP-t és a MOL-t említette, amelyek méretükből és piaci pozíciójukból adódóan képesek önállóan érvényesülni a régióban. A kisebb vállalkozásoknak azonban szerinte jóval több segítségre és szervezett együttműködésre lenne szükségük.

Rámutatott, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozások a munkavállalók mintegy 60–65 százalékát foglalkoztatják, ezért a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó szerepük van.

A szakember külön hangsúlyozta a generációváltás jelentőségét is. Mint fogalmazott, a jelenlegi vállalkozói nemzedéknek át kell adnia a stafétabotot a fiataloknak, de egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények között történik ez meg.

A cél szerinte az, hogy a fiatalabb generáció ne a korábbi hibák következményeivel legyen kénytelen megküzdeni, hanem a már megszerzett tudásra és tapasztalatokra építve, lendületből folytathassa a vállalkozások működtetését.

Ehhez azonban új szemléletre, a korábbi gazdasági modellek felülvizsgálatára és a versenyképességet javító intézkedésekre van szükség.

A Magyar Nyugat-Balkán Üzleti Tanács elnöke jelezte: készek folytatni a Vajdaságban megkezdett konzultációkat, és amennyiben a helyi szereplők konkrét gazdasági javaslatokat fogalmaznak meg, azokat a magyar kormány felé is képviselhetik.

A vállalkozások piacra jutását segítenék

Török György, Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy szervezetük mintegy harminc éve dolgozik a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítésén.

Tevékenységük egyik legfontosabb célja, hogy segítsék a szerbiai vállalkozásokat a magyarországi piacra jutásban, ugyanakkor ösztönözzék a magyar vállalatokat arra, hogy Szerbiában is keressenek üzleti lehetőségeket.

A csütörtöki találkozón több konkrét vállalkozói kérdés is felmerült, köztük az export és az import lehetőségei, valamint a harmadik országokkal, például Törökországgal folytatott kereskedelem.

A kamara elnöke szerint az ilyen közvetlen egyeztetések különösen hasznosak, hiszen a vállalkozók nemcsak általános gazdaságpolitikai elképzelésekről hallhatnak, hanem saját üzleti problémáikra is megoldásokat kereshetnek.

„Ha ezzel el sem kezdünk foglalkozni, akkor nincs jövő”

A Szabad Magyar Szó kérdésére, hogy milyen konkrét nehézségeket fogalmaztak meg a vajdasági vállalkozók, a Magyar Nyugat-Balkán Üzleti Tanács elnöke a szürke- és feketegazdaság problémáját emelte ki.

Véleménye szerint a rendszerváltást követően kialakult piacgazdaságok egyik legsúlyosabb problémája továbbra is az, hogy a gazdasági szereplők nem azonos feltételek mellett versenyeznek.

„Meggyőződésem, hogy amíg ezt egy ország, egy kormány nem tudja rendbe tenni, addig minden tevékenység rossz irányba halad, és nem lehet világszinten versenyképesnek lenni” – fogalmazott.

A szakember szerint nem pusztán gazdasági, hanem erkölcsi és szemléletbeli változásra is szükség van. Úgy véli, a tisztességesen működő, adófizető vállalkozásoknak valódi esélyt kell biztosítani arra, hogy tudásukkal, munkájukkal és az általuk létrehozott hozzáadott értékkel érvényesüljenek.

Sporthasonlattal élve arra figyelmeztetett, hogy nem beszélhetünk tisztességes versenyről, ha egyes szereplők megengedhetik maguknak a szabályok megszegését, míg másoknak minden előírást be kell tartaniuk.

Hangsúlyozta, hogy ez valamennyi gazdasági ágazatot érinti, a turizmustól a gépgyártáson át a szolgáltatásokig.

A feketegazdaság jelenléte szerinte nemcsak a tisztességes vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a külföldi befektetőket is elriaszthatja.

„Mentalitásváltásra van szükség. Büszkének kellene lennie az embernek arra, hogy adófizető polgár, hiszen ha több adót fizet, az azt is jelenti, hogy többet keres”– mondta.

Hozzátette, hogy a változások üteme mindig a helyi körülményektől függ, de a problémával mindenképpen foglalkozni kell.

„Hogy ezt milyen gyorsan lehet megváltoztatni, nem tudom, ez mindig helyi kérdés. De ha ezzel el sem kezdünk foglalkozni, akkor nincs jövő” – figyelmeztetett.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés a csütörtöki tanácskozást a gazdasági szereplőkkel való együttműködés kezdetének tekinti. A szervezet szerint a vajdasági magyar gazdaság jövőjét nem lehet kizárólag támogatási programokra alapozni: a versenyképesség javításához, a vállalkozások megerősítéséhez és a fiatalok helyben maradásához hosszú távú gazdasági stratégiára és szélesebb körű együttműködésre van szükség.

Török György, dr. Orosz Csaba és Rózsa Zsombor (Fotó: SZMSZ)